Cseh egy januári tüntetés után gyújtott meg egy kellékboltokban legálisan kapható füstgyertyát. Az akciót a helyszínen több rendőr is látta, mégsem avatkoztak közbe, nem is szóltak neki, hogy bármi jogelleneset cselekszik. Ezek után a politikus egyedül indult hazafelé, amikor a Francia Intézetnél négy rendőr és egy rendőrségi mikrobusz tartóztatta fel. Az intézkedésük célját többszöri kérés ellenére sem közölték vele, viszont igazoltatták, és „tűzgyújtásra alkalmas eszközt” kerestek nála. Egy rendőrnő ott az utcán alaposan átvizsgálta a ruháját és táskáját. Noha állítólag tűzgyújtó eszközt kerestek nála, Cseh szerint mégis átpörgették jegyzetfüzetét, kinyitották púdertartóját és rúzsait is. De sorra került a melltartója, zoknija és a nadrágja övrésze is.
Az egész jó félóráig is eltartott a januári hidegben, s csak a végén közölték, hogy szabálysértési eljárást indítanak az ellenzéki politikussal szemben, mert tiltott pirotechnikai eszközt használt. A Momentum politikusa ezt követően a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRP) fordult, áll a Cseh képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság közleményében.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint alapvető probléma az intézkedéssel, hogy bár a rendőröknek még az intézkedés előtt törvényi kötelességük lett volna a tájékoztatás annak céljáról, azt többszöri kérés ellenére sem tették meg. Ráadásul arról sem szóltak, hogy az intézkedés ellen panaszt is lehet tenni, ami szintén jogsértő. Így az igazoltatás végrehajtásának módja jogsértő volt.
De egyébként sem volt értelme „tűzgyújtásra alkalmas” vagy pirotechnikai eszközt keresni Cseh Katalinnál, mert önmagában a pirotechnikai eszköz birtoklása nem lehet szabálysértés sem. De pláne nehezen magyarázható egy füstgyertya keresése során a pénztárca, a rúzs vagy a púderdoboz rigorózus átnézése. Így ha volt is bármiféle jogalap rendőri intézkedésre, akkor is aránytalan volt a ruházat melltartótól és zokniig történő alapos átvizsgálása, különösen a nyílt utcán.
