Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitó rendezvényen tartott beszédet. A miniszterelnök optimista a következő két év gazdaságpolitikáját illetően. Na, nem azért, mert tavaly több évtizedes csúcsra emelkedett az infláció, vagy hogy a magyar gazdaság recesszióban zárt. Azt mondta,
adottak a stabil gazdaságpolitika feltételei.
a helyzetet kezelni képes pénzügyi tárca és gazdasági minisztérium, valamint a gazdaságpolitika bázisát adó, a kormánnyal jól együttműködő kamarai háttér. Kiemelte: "a gazdasági minisztereink jó állapotban vannak, egészen remek és biztató számokat mutattak nekünk". (Orbán előtt Varga Mihály és Nagy Márton szólaltak fel.)
Hangsúlyozta, az rendben van, hogy "jönnek ezek a táblázatok, GDP, hókuszpókusz", de kell a gazdaságpolitika mögé a józan paraszti ész is, kellenek a paraszti bölcsességek.
A miniszterelnök feladata pedig az, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű, józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el.
A kormányfő négy ilyen tételt nevezett meg, ami fölött "őrködnie" kell.
- Az első, "egyszerű paraszti bölcsességnek" azt nevezte: mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak,
- a második, hogy mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk,
- a harmadik szempont, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni,
- a negyedik tétel pedig az, hogy mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha mások keresnek rajtunk.
Orbán mindemellett a Nyugat és a Kelet összekapcsolása mellett érvelt. Azt mondta, felgyorsult a világ gazdasági és politikai térképének átszabása, emellett a világ nyugati és nem nyugati része homlokegyenest eltérő módon ítél meg mindent, a geopolitikai rivalizálás pedig felülírja a piaci logikát is.
A miniszterelnök közölte, nem mindegy, hogy a vita hogyan zárul: az egyik lehetőség, amelynek erős szószólói vannak Nyugat-Európában, az a decoupling, vagyis hogy a Nyugat válassza le magát a világ többi részéről. Hozzátette, a másik gondolkodásmód szerint konnektivitásra, vagyis Nyugat és Kelet összekapcsolására van szükség.
A magyar gazdaságpolitika "arra fogad", hogy sikerül fenntartani a két világ közötti állapotot.
Hozzátette, világos, hogy Magyarország a Nyugat része, de nem választja le magát a világ keleti részéről sem. Az ország tagja a Türk Tanácsnak, együttműködik Kínával, és az oroszokkal való gazdasági együttműködést sem akarja feladni, csak azokban az esetekben, ahol ezt az európai szankciók kizárják – emelte ki.
Orbán háborús és világpolitikai elemzést adott. Szerint Európa nem tudja elkerülni, hogy újra felfegyverkezzen. Gyorsított hadiipari fejlesztések zajlanak mindenhol a világban, míg "mi már a háború kitörése előtt 3-4 évvel megkezdtük a magyar hadiipar történelmileg példátlan fejlesztését".
Okfejtése szerint "nem kell orosz-ukrán háborúról beszélni, ez egy olyan háború, amit Oroszország a Nyugattal szemben vív. Az oroszok nem nyerik meg a Nyugattal szemben, a Nyugat nem nyerheti meg az oroszokkal szemben". Ezért előbb-utóbb béketárgyalások lesznek, a nagy kérdés, hogy kinek az oldalán van az idő. Orbán szerint Nyugat-Európában erről vita van, "mi vagyunk az egyetlen ország, amely azt mondja, hogy az idő az oroszok oldalán van", ezért a Nyugat érdeke a mielőbbi béketárgyalás. A magyar szempont az, hogy az orosz határ közelebb jön-e vagy sem hozzánk, és az a határ az orosz katonai sikereknek köszönhetően folyamatosan közeledik. "Ez egy módon kerülhető el: ha a Nyugat összeszedi magát, és megpróbál béketárgyalásos helyzetet elérni."
És persze megint megfejtette a háború okát és lezárásának zálogát. "A háború azért tört ki, mert nem Donald Trump volt az Egyesült Államok elnöke. A béke egyetlen esélye ezért az, hogy Trump legyen újra az elnök."
Az idén júniusi EU-választásokról azt mondta, hogy az "a szuverenista és a föderációs erők küzdelme lesz". Előbbiek közé sorolta a magyar kormány mellett a szlovák kabinetet, a nem uniós tag Szerbiát, de reményét fejezte ki, hogy az idei osztrák választások után Ausztria is ebbe a táborba kerül.
Beszéde végén arról beszélt, hogy "mindenkinek van egy fixációja, az enyém ebben a körben a profitegyenleg. Hogy mennyi pénzt visznek ki és mennyi pénzt hozunk mi haza." Szerinte a profitráta problémáját meg kell oldani, mert most a külföldi beruházók évente 4-6 milliárd eurót visznek ki az országból, míg a magyarok csak 1,3-1,5 milliárdot hoznak haza. Profitkiviteli tilalmat nem lehet elrendelni, mert akkor nem lenne több új beruházás, így a megoldás az, hogy "támogassuk a nemzeti bajnokokat". Mindig csak szegényház leszünk, ha rajtunk keresnek mások és nem mi keresünk többet másokon.
