Az elmúlt egy hónap alatt minden pártot minden párttal hírbe hoztak (csak a szegény MIÉP nem kellett senkinek, ki tudja, miért). A szocialisták szerint rózsaszín köd burkolja együttműködésüket a szabaddemokratákkal, az SZDSZ elnöke szerint viszont hűvös a viszony. Kovács László elújságolja: rendszeresen egyeztet Bánk Attila kisgazda frakcióvezetővel, aki meg azt mondja, nem is, csak találkozgattak, mert háború volt. Baja Ferenc szorosabb együttműködést remél az MDF-fel, rögvest kötnek is egy megállapodást Szabolcs megyében, Mátrai Márta Fidesz-frakcióigazgató meg azt mondja, készek a hatpárti egyeztetésre az MSZP alkotmánymódosítási tervéről. Mi folyik itt?

A jelek szerint a földművelésügyi miniszter köztársasági elnökké választását ma két ember támogatná igazán: Gyimóthy Géza, az Országgyűlés és Lányi Zsolt, a kisgazdapárt alelnöke. Maga Torgyán úgy nyilatkozott a hét végén a Magyar Rádió Vasárnapi Újságjában, hogy "több olyan feladatot látok el, amelyet nem szívesen hagynék abba". A miniszter a maga romlatlan magyarságával ezek között említette "a vidékfejlesztési tárcának a megkonstruálását önmagában", "a Ferencváros megmentését", no meg azt, hogy kötelessége a Független Kisgazdapártot 2002-ben lehetőség szerint győzelemre vinni. A felsoroláshoz hozzátette még, hogy "pillanatnyilag el sem tudom képzelni, hogy protokolláris feladatok ellátásával megelégednék".

Azt persze aligha képzelhetjük, hogy Torgyán csak úgy lemondana a legmagasabb közjogi tisztségről, amikor az könnyedén az ölébe hullhat. Gyorsan hozzáfűzte még azt is a mondanivalójához, hogy "az ország érdeke, mit fog kívánni 2000 májusában, ezt akkor kell majd eldönteni". Úgyhogy mégsem lélegezhetnek fel azok a józanabb Fidesz-képviselők, akik nem szeretnék Torgyánt államfőként látni: az elnök nem zárkózott el egyértelműen attól, hogy jelöltesse magát. (Sőt: Torgyán utolsó mondata azt is jelentheti, hogy a kisgazda elnök erősebb államelnöki pozíciót szeretne a mostaninál.)

Mint tudjuk, a Fidesz-FKGP koalíciós szerződést Torgyán csak az után volt hajlandó aláírni, hogy Orbán Viktor belefoglalta a kontraktusba: a kisgazdák jelölik 2000-ben a köztársasági elnököt, a Fidesz meg egyetérthet velük. A Fidesz továbbra sem nyilatkozik a témában, az viszont tuti, hogy képviselőik nem állnak egy emberként a kisgazdavezér mögött. Józanabb MPP-sek hátán feláll a szőr, amikor csak a lehetőségre gondolnak, de köti őket a koalíció fenntartásának kényszere. Torgyán most adott egy kis haladékot nekik, hogy év végéig ne kelljen színt vallaniuk: ráérnek majd akkor megvívni a vesztes ütközetet jobb lelkiismeretükkel.

A szocialisták jól éreztek rá arra, hogy Torgyán elnökségéből lesz még baj a koalíción és a Fideszen belül, ráadásul semmi szín alatt nem akarják Torgyánt köztársasági elnöknek, úgyhogy rögvest rettentő kavarásba is fogtak. Ha másban nem is, abban bízhatnak, hogy Orbán nem ússza meg szárazon Torgyán államelnökségét - ehhez viszont nem árt már idejekorán elkezdeni a zajongást. Beterjesztették saját alkotmánymódosítási ötletüket: ha már az Alkotmánybíróság elutasította a népszavazás lehetőségét az alkotmány megváltoztatásáról, döntsön a parlament a közvetlen elnökválasztásról. Az ötlet a kisgazda elvi állásponttal kvadrál, viszont a kisgazdák tisztában vannak vele, hogy ez esetben elnökükből sose lesz államfő, ezért nem is támogatják. A Fidesz, az SZDSZ meg az MDF meg azért nem, mert ők amúgy is a közvetett köztársasági elnökválasztás hívei, úgyhogy bármennyire nem akarják Torgyánt Göncz székében látni, az elveikkel szemben nem tehetnek semmit (pláne nem a szocikkal karöltve). A MIÉP-nek jó lenne, ha a nép (nemzet) választana elnököt magának, de a szocik javaslata juszt sem kell. Az MSZP így magára maradt, de nem baj: ötletük elutasítása után, szeptemberben beadják majd B-tervüket, mely szerint a parlamenti államfőválasztás összes fordulójában kétharmados egyetértés legyen szükséges a jelölt megválasztásához, aminek eléréséhez a szocialisták szavazata is kellene.

Ebben az esetben Torgyánból megint csak nem lehetne államfő. E javaslaton a kisgazdák háborodtak fel a legjobban, a többi párt képviselői sokatmondóan hümmögtek. Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója először azt mondta, "hatpárti tárgyalásokon kell foglalkozni az ötlettel" (ekkor még azt lehetett hinni, a Fidesz a szocikkal akarja zsarolni Torgyánt). Később ezt úgy finomította, hogy "valószínűleg elmennénk egy e témában szocialista részről kezdeményezett egyeztetésre, de teljesen kizárt, hogy a javaslatot el is fogadnánk" (ekkorra viszont kiderült, hogy a zsarolás a régi kerékvágásban halad). Persze Mátrai Torgyán vasárnapi nyilatkozata után könnyebb szívvel mondhatta mindezt, talán abban bízva, hogy a kisgazdavezérnek valóban fontosabb lesz a Fradi meg a vidékfejlesztés, mint az államfői poszttal járó protokolláris feladatok elvégzése.

A szocialisták másfelé is tapogatóznak. Baja Ferenc szerint nem szabad megfeledkezni az MDF-ről, igaz, most taccsra tette őket a nép, de még egyáltalán nem lefutott a játszma. Rögvest szorosabbra is fűzték kapcsolataikat Szabolcsban(ahol Baja a megyei szervezet elnöke). Az SZDSZ amúgy sem támogat egyetlen jókedélyű szocialista kezdeményezést sem - hűvös a viszony, amióta Magyar Bálint azt nyilatkozta, nem valami jó a két párt közötti formális és informális kapcsolat (Kovács László meg is sértődött rendesen) -, bár nem találta élből elvetendőnek Vastagh Pál ötletét az államfőválasztás harmadik fordulójában bevezetendő kétharmados támogatásról.

Pokol Béla viszont nem érti, miért próbál Kovács Bánk Attilával meg a kisgazdákkal barátkozni, ha nem akarja a kisgazdák potenciális államfőjelöltjét. Szerinte a szocialisták alól kicsúszott a talaj, és most kétségbeesetten kapkodnak. Ami biztos: Kovács kijelentette, hogy rendszeresen találkozik Bánk Attilával, ilyenkor egymás nézeteivel ismerkednek, bár nem koalíciókötésről beszélnek. Bánk erre azt válaszolta, hogy a találkozók a kosovói válság idejére estek, és csak a háború idején követendő magatartásról beszélgettek, ám az állítólagos egyeztetések híre elgondolkodtató lehet. Lehet, hogy valóban nem voltak oly sűrűek az egyeztetések, mint Kovács szerette volna - ez esetben Kovács szimplán a bajkeverésben utazik, és arra számít, hogy kijátszhatók egymás ellen a kisgazdák.

A második eshetőség az, hogy a szocialista pártelnök most értette meg, mire gondolt Horn Gyula tavaly év végén, amikor kijelentette, a Torgyán nélküli kisgazdapárttal elképzelhető az együttműködés, és most azt a kisgazda pártfunkcit keresi, aki ugyanúgy nem akarja Torgyánt államfőnek, mint ő. Persze erre akkor lenne igazán esély, ha Torgyán ülne jövő évtől a Magyar Köztársaság elnöki székébe, de lássuk be, a szocik ezt mégsem akarhatják annyira (hiszen eddig erről szólt a cikk).

Bánkot viszont ambíciók fűtik, úgyhogy alkalmas lehet következő kisgazdavezérnek, akár Torgyán lesz az államfő, akár nem. A játszma majd tíz hónap múlva dől el, igaz, akkor végleg.

Varga Gergely