Paul Lendvai: „Orbán illiberális rendszerének az az alapja, hogy a lekötelezettjeivel veszi magát körül”

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 17.

Belpol

A magyar származású újságíró szerint a miniszterelnök lebontotta a demokratikus intézményeket, aláásta a jogállamiságot, felszámolta a fékeket és ellensúlyokat, továbbbá gúzsba kötötte a független médiát.

A szeptemberi-októberi számában a Foreign Affairs öt autokratát mutat be: Hszi Csin-ping kínai elnököt, Recep Tayyip Erdogan török elnököt, Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnököt, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnököt – írta meg a hvg.hu

A tematikus lapszámot így vezeti fel a folyóirat szerkesztője, Gideon Rose: „Minden kornak megvolt a maga saját vezetői típusa. Az 1920-as években ilyenek voltak a kezdő demokraták, a 30-as és a 40-es években jöttek a diktátorok, az 50-es és a 60-as évek a nacionalista antikolonistáké volt. A 70-es évek a gerontokratákat láttuk, majd a 80-as és a 90-es években újfent a zöldfülű demokratákat láttuk hatalmon. Most visszatérünk a diktátorokhoz.”

 

Orbán Viktorról Paul Lendvai, magyar származú, Bécsben élő újságíró írt. Cikkét – amely az átváltozó – Orbán evolúciója és Magyarország kimúlása címet kapta – Nagy Imre újratemetésével kezdi. Úgy gondolja, hogy az akkori Orbán előtt fényes jövő állt, de azóta eltelt harminc év, és megdöbbentő fordulatnak lehetünk szemtanúi. „A magyar demokrácia legígéretesebb védelmezőjéből a halálának fő szerzője lett” – fogalmaz.

Állítása szerint, Orbán lebontotta a demokratikus intézményeket, aláásta a jogállamiságot, felszámolta a fékeket és ellensúlyokat, továbbbá gúzsba kötötte a független médiát.

Úgy látja, a magyar miniszterelnök rendszere nem az elnyomáson alapszik, hanem azon, hogy a hatalmi pozíciókat szétosztja, amivel egy olyan személyekből álló kört alaktít ki maga körül, aminek tagjai a lekötelezettjei: ez a miniszterelnök által nevezett illiberális demokrácia.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.