Orbán Viktor személyesen jelentette ki pár hete a parlamentben: nincs garancia arra, hogy a köznevelési törvény végrehajtásához szükséges források rendelkezésre állnak. A következő lépés az a módosító indítvány volt, amelyet múlt szerdán postázott négy fideszes képviselő, köztük Pósán László, az Oktatási Bizottság alelnöke Kövér Lászlónak.
A beadvány lényege, hogy töröljék el a köznevelési törvényjavaslatból azt a passzust, amely illetményalapot, vagyis bérminimumot garantál a pedagógusoknak. Az eredeti tervezet ugyanis a főiskolai végzettségűek számára a mindenkori minimálbér 180, az egyetemi diplomával rendelkezők számára annak 200 százalékát írná elő, ehhez jönne a megszerzett fokozatok és a pályán töltött idő által biztosított többlet. (Ez a logika csak a régóta pályán lévőket jutalmazná, sok kritika is érte emiatt az „életpályamodell” elgondolást.) Az oktatási államtitkárság egészen idáig az egész napos iskola bevezetésével jelentősen megnövekedő munkaidő és a központi tantervektől csupán 10 százalékos eltérést megengedő intézkedések ellentételezéseként hivatkozott az életpályamodellre, mondván, hogy a többletmunkát meg is fizettetné a törvény.
Fotó: Sióréti Gábor
Na, ebbe rondít bele a mostani módosító indítvány. Hiszen, ha nincs meg az az alap, amelyre a további juttatások épülnek, az egész szisztéma értelmét veszti. Az új javaslat az illetményalapot nemes egyszerűséggel a költségvetés aktuális helyzetéhez kötné, hogy a „minimálbér alapú bérrendszer” ne gátolja meg a költségvetést abban, hogy a minimumösszegnek akár a többszörösét fordítsa a pedagógusok fizetésemelésére.
Kisiskolások számára is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a béremelést nem gátolja a minimálisan járó illetmény rögzítése. A módosítót nevesítő Pósán, Pokorni Zoltánnal együtt Hoffmann Rózsa fideszes ellenzékéhez tartozik, alighanem ez magyarázza, hogy a javaslat az oktatási bizottságban nem kapott többséget, de ettől a plenáris ülésen még megszavazhatják. Pokorni nem kis cinizmussal úgy érvelt, hogy hiába írná elő a törvény az illetményalapot, a mindenkori döntéshozók úgyis megtalálnák a módját, hogy ne kelljen kifizetniük – tudta meg a narancs.hu Erőss Gábortól, az LMP-frakció tanácsadójától.
Pokorniék ellenszenves javaslata mögött a találgatások szerint az a szándék húzódik meg, hogy a törvény jelezze: a megígért pénz nem létezik, nem lehet kifizetni. Így egyrészt felmutathatnák az államtitkárság ígéreteinek ürességét, másrészt a „világos beszéddel” elkerülnék, hogy az ígéretek betarthatatlansága épp a választások közeledtével váljék kiábrándítóan kézzelfoghatóvá.
