Csak semmi garancia

Pokorniék matekoznak

  • Vári György
  • 2011. december 5.

Belpol

Eltörölné a pedagógus-minimálbért garantáló illetményalapot a Pokorni-holdudvar, s helyette a költségvetés aktuális helyzetéhez igazítaná a bérezést. A javaslat meglehetősen hazug indoklása szerint ezzel a lépéssel szűnik meg „a bérnövekedés gátja”. Pedig épp ellenkezőleg.

Orbán Viktor személyesen jelentette ki pár hete a parlamentben: nincs garancia arra, hogy a köznevelési törvény végrehajtásához szükséges források rendelkezésre állnak. A következő lépés az a módosító indítvány volt, amelyet múlt szerdán postázott négy fideszes képviselő, köztük Pósán László, az Oktatási Bizottság alelnöke Kövér Lászlónak.

A beadvány lényege, hogy töröljék el a köznevelési törvényjavaslatból azt a passzust, amely illetményalapot, vagyis bérminimumot garantál a pedagógusoknak. Az eredeti tervezet ugyanis a főiskolai végzettségűek számára a mindenkori minimálbér 180, az egyetemi diplomával rendelkezők számára annak 200 százalékát írná elő, ehhez jönne a megszerzett fokozatok és a pályán töltött idő által biztosított többlet. (Ez a logika csak a régóta pályán lévőket jutalmazná, sok kritika is érte emiatt az „életpályamodell” elgondolást.) Az oktatási államtitkárság egészen idáig az egész napos iskola bevezetésével jelentősen megnövekedő munkaidő és a központi tantervektől csupán 10 százalékos eltérést megengedő intézkedések ellentételezéseként hivatkozott az életpályamodellre, mondván, hogy a többletmunkát meg is fizettetné a törvény.

 


Fotó: Sióréti Gábor

Na, ebbe rondít bele a mostani módosító indítvány. Hiszen, ha nincs meg az az alap, amelyre a további juttatások épülnek, az egész szisztéma értelmét veszti. Az új javaslat az illetményalapot nemes egyszerűséggel a költségvetés aktuális helyzetéhez kötné, hogy a „minimálbér alapú bérrendszer” ne gátolja meg a költségvetést abban, hogy a minimumösszegnek akár a többszörösét fordítsa a pedagógusok fizetésemelésére.
Kisiskolások számára is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a béremelést nem gátolja a minimálisan járó illetmény rögzítése. A módosítót nevesítő Pósán, Pokorni Zoltánnal együtt Hoffmann Rózsa fideszes ellenzékéhez tartozik, alighanem ez magyarázza, hogy a javaslat az oktatási bizottságban nem kapott többséget, de ettől a plenáris ülésen még megszavazhatják. Pokorni nem kis cinizmussal úgy érvelt, hogy hiába írná elő a törvény az illetményalapot, a mindenkori döntéshozók úgyis megtalálnák a módját, hogy ne kelljen kifizetniük – tudta meg a narancs.hu Erőss Gábortól, az LMP-frakció tanácsadójától.

Pokorniék ellenszenves javaslata mögött a találgatások szerint az a szándék húzódik meg, hogy a törvény jelezze: a megígért pénz nem létezik, nem lehet kifizetni. Így egyrészt felmutathatnák az államtitkárság ígéreteinek ürességét, másrészt a „világos beszéddel” elkerülnék, hogy az ígéretek betarthatatlansága épp a választások közeledtével váljék kiábrándítóan kézzelfoghatóvá.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.