Pelenka-gate: rámozdult-e a közvélemény Orbán Ráhel sztorijára?

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 27.

Belpol

Van-e hírértéke annak, ha egy várandós anyuka a kuka mellé dobja a koszos pelenkát? És ha az illető a magyar miniszterelnök lánya? De vajon közszereplő-e a kormányfői családtag? És ha egyre látványosabb az apjától nem független személyes befolyása fontos és jól jövedelmező iparágakban?

Bár a hírt és a hozzá tartozó képeket – miszerint Orbán Ráhel Horvátországban egy autópálya melletti parkolóban a kuka mellé, a fűre dobta a használt pelenkát – egy kis, a DK-hoz köthető, s mint ilyen, korlátos hatókörű híroldal tette közzé a hét elején, a Facebook-megosztások miatt hamar országos beszédtéma lett belőle.

Megszólalt a témában Tamás Gáspár Miklós, Bayer Zsolt, sőt még a köztévé hírportálja is közzétett egy Orbán Ráhelt védelmező véleménycikket. Ki-ki a maga stílusában azt vitatta, elemezte, szabad-e hírt faragni egy ilyen esetből, lehet-e politikai véleményt formáló a miniszterelnök lányának viselkedése.

Volt, aki egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy ez – a Mészáros Lőrinc vagy a kormányfői vő, Tiborcz István által magánvagyonná tett milliárdos közpénzekről szóló cikkekkel ellentétben – legalább elérte az egyre apatikusabb közvélemény ingerküszöbét, ezért függetlenül attól, hogy Orbán Ráhel ügye közérdekű-e vagy sem, a bulvárkategóriába tartozik-e vagy sem, nagy dobra kell verni.

Orbán Ráhel és Tiborcz István

Orbán Ráhel és Tiborcz István 2013-ban az esküvőjükön

 

Akárhogy is értékelték a médiában az ügyet, lényeges kérdés, hogy valóban elérte-e a közvélemény ingerküszöbét? Éppen ezért Ténygyár nem a véleményvezéreket, hanem a közvéleményt kérdezte meg az ügyről a Pulzus kutatási applikáció segítségével. Az adatfelvétel mindössze két nappal az ügy nyilvánosságra kerülése után készült, a közösségi média erejét mutatja, hogy a 18–49 éves korosztály kétharmada már hallott róla.

 

false


Hogy legyen mivel összevetni ezt az adatot: a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia vitájáról néhány hete hasonló módszerrel készült kutatás, az akkori adatfelvételt már mintegy két hete tartó sajtópolémia, nyilatkozatok és véleménycikkek tucatjai előzték meg, mégis mindössze 40 százaléknyi válaszadónak volt fogalma arról, miről is van szó.

Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy a szaros pelenka kuka mellé dobása kevésbé elfogadható-e, ha egy közszereplő cselekszik így. Hipokrita hozzáállás vagy sem, mindenesetre az adatok alapján a többség mindenképpen elítéli a tettet.

A legfőbb kérdésre, miszerint kell-e az esettel foglalkoznia a médiának, a kétharmados többség válasza: igen, kell. Egyharmadnyian azt vallják, akkor is hír lenne az ügy, ha nem közszereplő követné el. Harminc százaléknál kevesebben vannak, akik szerint a pelenka-gate nem való a hírek közé.

Abban viszont teljes a megosztottság, hogy lánya tette miatt kell-e felelnie az apának, Orbán Viktor miniszterelnöknek. Arra a kérdésre, hogy miután a horvát, szerb és bosnyák sajtó nagy terjedelemben foglalkozott az üggyel, a magyar miniszterelnöknek kell-e magyarázatot adnia, 45 százalék válaszolt igennel, 45 százalék nemmel, miközben tíz százaléknyi válaszadó nem tudott felelni a kérdésre. A kormányfő eddig a közvélemény azon 45 százalékára hallgatott, akik szerint nincs dolga Orbán Ráhel tettével.

Módszertan:

A kutatásban felhasznált válaszok száma: 1000 fő.

Az adatfelvétel időpontja: 2018. 08. 23.

A Pulzus kutatási applikációban feltett kérdésekre adott válaszokból létrehozott válaszadói minta a 18–49 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor és végzettség szerint.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.