Pelenka-gate: rámozdult-e a közvélemény Orbán Ráhel sztorijára?

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 27.

Belpol

Van-e hírértéke annak, ha egy várandós anyuka a kuka mellé dobja a koszos pelenkát? És ha az illető a magyar miniszterelnök lánya? De vajon közszereplő-e a kormányfői családtag? És ha egyre látványosabb az apjától nem független személyes befolyása fontos és jól jövedelmező iparágakban?

Bár a hírt és a hozzá tartozó képeket – miszerint Orbán Ráhel Horvátországban egy autópálya melletti parkolóban a kuka mellé, a fűre dobta a használt pelenkát – egy kis, a DK-hoz köthető, s mint ilyen, korlátos hatókörű híroldal tette közzé a hét elején, a Facebook-megosztások miatt hamar országos beszédtéma lett belőle.

Megszólalt a témában Tamás Gáspár Miklós, Bayer Zsolt, sőt még a köztévé hírportálja is közzétett egy Orbán Ráhelt védelmező véleménycikket. Ki-ki a maga stílusában azt vitatta, elemezte, szabad-e hírt faragni egy ilyen esetből, lehet-e politikai véleményt formáló a miniszterelnök lányának viselkedése.

Volt, aki egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy ez – a Mészáros Lőrinc vagy a kormányfői vő, Tiborcz István által magánvagyonná tett milliárdos közpénzekről szóló cikkekkel ellentétben – legalább elérte az egyre apatikusabb közvélemény ingerküszöbét, ezért függetlenül attól, hogy Orbán Ráhel ügye közérdekű-e vagy sem, a bulvárkategóriába tartozik-e vagy sem, nagy dobra kell verni.

Orbán Ráhel és Tiborcz István

Orbán Ráhel és Tiborcz István 2013-ban az esküvőjükön

 

Akárhogy is értékelték a médiában az ügyet, lényeges kérdés, hogy valóban elérte-e a közvélemény ingerküszöbét? Éppen ezért Ténygyár nem a véleményvezéreket, hanem a közvéleményt kérdezte meg az ügyről a Pulzus kutatási applikáció segítségével. Az adatfelvétel mindössze két nappal az ügy nyilvánosságra kerülése után készült, a közösségi média erejét mutatja, hogy a 18–49 éves korosztály kétharmada már hallott róla.

 

false


Hogy legyen mivel összevetni ezt az adatot: a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia vitájáról néhány hete hasonló módszerrel készült kutatás, az akkori adatfelvételt már mintegy két hete tartó sajtópolémia, nyilatkozatok és véleménycikkek tucatjai előzték meg, mégis mindössze 40 százaléknyi válaszadónak volt fogalma arról, miről is van szó.

Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy a szaros pelenka kuka mellé dobása kevésbé elfogadható-e, ha egy közszereplő cselekszik így. Hipokrita hozzáállás vagy sem, mindenesetre az adatok alapján a többség mindenképpen elítéli a tettet.

A legfőbb kérdésre, miszerint kell-e az esettel foglalkoznia a médiának, a kétharmados többség válasza: igen, kell. Egyharmadnyian azt vallják, akkor is hír lenne az ügy, ha nem közszereplő követné el. Harminc százaléknál kevesebben vannak, akik szerint a pelenka-gate nem való a hírek közé.

Abban viszont teljes a megosztottság, hogy lánya tette miatt kell-e felelnie az apának, Orbán Viktor miniszterelnöknek. Arra a kérdésre, hogy miután a horvát, szerb és bosnyák sajtó nagy terjedelemben foglalkozott az üggyel, a magyar miniszterelnöknek kell-e magyarázatot adnia, 45 százalék válaszolt igennel, 45 százalék nemmel, miközben tíz százaléknyi válaszadó nem tudott felelni a kérdésre. A kormányfő eddig a közvélemény azon 45 százalékára hallgatott, akik szerint nincs dolga Orbán Ráhel tettével.

Módszertan:

A kutatásban felhasznált válaszok száma: 1000 fő.

Az adatfelvétel időpontja: 2018. 08. 23.

A Pulzus kutatási applikációban feltett kérdésekre adott válaszokból létrehozott válaszadói minta a 18–49 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor és végzettség szerint.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.