Pelenka-gate: rámozdult-e a közvélemény Orbán Ráhel sztorijára?

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 27.

Belpol

Van-e hírértéke annak, ha egy várandós anyuka a kuka mellé dobja a koszos pelenkát? És ha az illető a magyar miniszterelnök lánya? De vajon közszereplő-e a kormányfői családtag? És ha egyre látványosabb az apjától nem független személyes befolyása fontos és jól jövedelmező iparágakban?

Bár a hírt és a hozzá tartozó képeket – miszerint Orbán Ráhel Horvátországban egy autópálya melletti parkolóban a kuka mellé, a fűre dobta a használt pelenkát – egy kis, a DK-hoz köthető, s mint ilyen, korlátos hatókörű híroldal tette közzé a hét elején, a Facebook-megosztások miatt hamar országos beszédtéma lett belőle.

Megszólalt a témában Tamás Gáspár Miklós, Bayer Zsolt, sőt még a köztévé hírportálja is közzétett egy Orbán Ráhelt védelmező véleménycikket. Ki-ki a maga stílusában azt vitatta, elemezte, szabad-e hírt faragni egy ilyen esetből, lehet-e politikai véleményt formáló a miniszterelnök lányának viselkedése.

Volt, aki egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy ez – a Mészáros Lőrinc vagy a kormányfői vő, Tiborcz István által magánvagyonná tett milliárdos közpénzekről szóló cikkekkel ellentétben – legalább elérte az egyre apatikusabb közvélemény ingerküszöbét, ezért függetlenül attól, hogy Orbán Ráhel ügye közérdekű-e vagy sem, a bulvárkategóriába tartozik-e vagy sem, nagy dobra kell verni.

Orbán Ráhel és Tiborcz István

Orbán Ráhel és Tiborcz István 2013-ban az esküvőjükön

 

Akárhogy is értékelték a médiában az ügyet, lényeges kérdés, hogy valóban elérte-e a közvélemény ingerküszöbét? Éppen ezért Ténygyár nem a véleményvezéreket, hanem a közvéleményt kérdezte meg az ügyről a Pulzus kutatási applikáció segítségével. Az adatfelvétel mindössze két nappal az ügy nyilvánosságra kerülése után készült, a közösségi média erejét mutatja, hogy a 18–49 éves korosztály kétharmada már hallott róla.

 

false


Hogy legyen mivel összevetni ezt az adatot: a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia vitájáról néhány hete hasonló módszerrel készült kutatás, az akkori adatfelvételt már mintegy két hete tartó sajtópolémia, nyilatkozatok és véleménycikkek tucatjai előzték meg, mégis mindössze 40 százaléknyi válaszadónak volt fogalma arról, miről is van szó.

Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy a szaros pelenka kuka mellé dobása kevésbé elfogadható-e, ha egy közszereplő cselekszik így. Hipokrita hozzáállás vagy sem, mindenesetre az adatok alapján a többség mindenképpen elítéli a tettet.

A legfőbb kérdésre, miszerint kell-e az esettel foglalkoznia a médiának, a kétharmados többség válasza: igen, kell. Egyharmadnyian azt vallják, akkor is hír lenne az ügy, ha nem közszereplő követné el. Harminc százaléknál kevesebben vannak, akik szerint a pelenka-gate nem való a hírek közé.

Abban viszont teljes a megosztottság, hogy lánya tette miatt kell-e felelnie az apának, Orbán Viktor miniszterelnöknek. Arra a kérdésre, hogy miután a horvát, szerb és bosnyák sajtó nagy terjedelemben foglalkozott az üggyel, a magyar miniszterelnöknek kell-e magyarázatot adnia, 45 százalék válaszolt igennel, 45 százalék nemmel, miközben tíz százaléknyi válaszadó nem tudott felelni a kérdésre. A kormányfő eddig a közvélemény azon 45 százalékára hallgatott, akik szerint nincs dolga Orbán Ráhel tettével.

Módszertan:

A kutatásban felhasznált válaszok száma: 1000 fő.

Az adatfelvétel időpontja: 2018. 08. 23.

A Pulzus kutatási applikációban feltett kérdésekre adott válaszokból létrehozott válaszadói minta a 18–49 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor és végzettség szerint.

Figyelmébe ajánljuk

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.

A rendes amerikai

„Ugye hallotta a megkönnyebbült sóhajokat a teremben?” – kérdezte Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke az amerikai külügyminisztert, Marco Rubiót, aki békülékenyebb beszédet tartott a NATO-országok képviselőinek, mint egy évvel ezelőtt a harsány és pökhendi J.D. Vance.

Egy szép télvégi nap

Jó kedvünk volt, anyuka, és nemcsak nekünk, hanem mindenkinek. Az emberek vidámak voltak körülöttünk, mindenki biztonságban érezte magát, sétáltunk lefelé a Vár oldalán. A mozgóárusok kiabáltak, mindegyik dicsérte a portékáját, felvarrók, kitűzők, trikók, mindent lehetett venni, volt, aki forró teát kínált, nem tetszik elhinni, hogy milyen olcsó volt.

Orbán Viktor, mint a háború egyik kutyája

A miniszterelnök és a köre továbbá a háború vámszedője és haszonélvezője is, hiszen az orosz energiahordozók folyamatos vásárlásával nemcsak a háborús bűnös Putyin birodalmi törekvéseit dotálja, hanem a beszerzési és eladási ár közötti különbség lefölözésével és megfelelő helyekre juttatásával a saját hatalmát is erősíti.

Oroszlán a tetőn

A cseh központi bank (Česká národní banka) az idén ünnepli száz­éves jubileumát, jogelődje, a cseh­szlovák jegybank ugyanis 1926-ban alakult meg. Működését háborúk, megszállások, rendszerváltások, az ország szétválása és pénzügyi válságok kísérték. A jegybank épületének tetején levő oroszlán és férfialak a független államiság, a stabilitás, a nemzeti identitás és a pénzügyi önállóság szimbólumai. Az oroszlánt a mindenkori politikai hatalom több alkalommal „ketrecbe” zárta, a korona a kormány kiszolgálójává vált.

Fürkésző szemek

„Végrehajtási célból” több ezer banki ügyfél értékpapírszámlájáról kért adatokat Csige Gábor gyulai jegyző tavaly nyáron, olyanokéról is, akiknek semmiféle tartozásuk sincs. Lapunk kérdései nyomán a rendőrség hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt nyomozást indított.

Levegő a cintányérok között

Akkor vitte el a kincstár a szolidaritási hozzájárulás első részletét az önkormányzatoktól, amikor alig van bevételük. Ez abszurd helyzeteket idézett elő, Szentes például folyószámlahitelből tudta befizetni ezt a pénzt. Gulyás Gergely miniszter szerint ilyen a közteherviselés, nem kell sápítozni.

Ha minden jól megy

Ismeretlen vizekre hajózik ki Magyar Péter pártja, ha áprilisban kormánytöbbséget szerez: a rendszerváltás óta egyetlen új kormányerőnek sem kellett a demokratikus rend és a gazdaság olyan mérvű lepusztításával szembenéznie, mint amilyet az Orbán-rezsim hagy az utódjára. Sem itthon, sem máshol Kelet-Európában. Mit gondol erről a Tisza programja, és hogyan fognának neki?