Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2025. január 9-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
Látványos változások mentek végbe 2010 óta a sport környékén: stadionok és csarnokok épültek, a „taózás” bevezetésével a kormány átalakította a finanszírozási rendszert, ráadásul emellett is szórta a pénzt az ágazatra. A 444.hu tavaly augusztusi számításai szerint 2010 óta összességében 4416 milliárd forint ment sportra. És ennek egyelőre nincs vége: a 2024-es 215 milliárd forinthoz képest a 2025-ös költségvetésben harmadával nő az erre elkölthető összeg.
Ezeket a hatalmas pénzeket akár jól is el lehetne költeni az ágazaton belül, már ha nem az volna a kizárólagos mérce, hogy minél előrébb kell végezni a világversenyek éremtáblázatain, vagy ha államilag nem támogatnák a Forma–1-es Magyar Nagydíjat. Bár például az idei olimpián szépen szerepelt a magyar küldöttség, épültek szép létesítmények, a hazai tehetséggondozás általában katasztrofális, a sok-sok focipálya és a többi beruházás érdemben nem növelte a magyar lakosság sportolási aktivitását.
A sportba öntött irdatlan mennyiségű pénznek azonban kétségkívül van látható következménye is: az elmúlt években egyre-másra kerülnek napvilágra a hatalmi harcok, a lopások, sikkasztások a különféle szövetségeknél. A pénzcunami ugyanis nem a professzionalizmust hozta el, hanem a „sportvonalra” beáramló szerencselovagok és potenciális tolvajok világát, akik az ingyenpénzzel először „csak” felelőtlenül gazdálkodtak, majd elkezdtek vele a sajátjukként bánni. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének hagyományosan a „jut is, marad is” elv az alapja: a beérkező pénzeket minden fronton megdézsmálják azok, akiken átmegy, s ez addig mehet, amíg nem próbál valaki belőle Orbán Viktort megkerülő hatalmat kiépíteni, illetve amíg az egésznek azért van valami látszatja az eredeti célhoz kapcsolódóan. A sportszövetségekben viszont a pénzeső a hiányzó kontroll miatt nemegyszer hihetetlen mohóságot szült – és ha ez tarthatatlanná vált a politika számára, az illetők kezét elengedték, jött a hatósági nyomozás, a rendteremtésre pedig olykor egy-egy erősebb fideszes politikust vezényeltek ki.
Ökölnyi hiány
Rendet tenni van miben: mostanra a kevésbé fontosként kezelt sportágak környékéről is sorra érkeznek a gyanús ügyek. Novemberben a Magyar Ökölvívó Szakszövetség új elnöksége azzal kezdte a munkáját, hogy egyrészt kirúgta az üzbég szövetségi kapitányt, Hamid Tangribergenovot, másrészt kimondta: a szövetség pénzügyi lehetőségei alig elégségesek az idei ifjúsági és felnőtt országos bajnokságokra. Az egykori olimpiai bajnok Kovács István vezette elnökség számos örökölt problémát említett ennek okaként, kiemelve, hogy 2024-ben még csak költségvetés sem készült a szövetségben. Pedig a bokszra aztán tényleg sokat áldoztak a magyar adófizetők: az ökölvívás bár a taóról lemaradt, a 2013-as sportfejlesztési programban bekerült a 16 kiemelten támogatott sportág közé. A kitűzött cél az volt, hogy 2020-tól érmes helyezést szerezzen valaki világversenyen, de ez eddig nem jött össze. A 2020-as lemondásáig a szövetséget irányító Erdei Zsolt legemlékezetesebb elnöki teljesítménye egy 840 millió forintért rendezett, s a szövetségnek 348 milliós hiányt okozó ifjúsági világbajnokság volt, így az évi százmilliókkal kitömött szervezet akkorra a dolgozóinak a bérét sem tudta kifizetni. Jellemző, hogy a magyar ökölvívás az utóbbi években egyetlen emlékezetes teljesítményt produkált: egy női olimpiai bokszmeccsből a Fidesz-propaganda helyre kis identitásharcot kreált a tavaly nyári olimpián, ami sportszakmailag azért elég halvány eredmény. A pénzszórásnak viszont egyelőre nincs felelőse, nyomozásról sem hallani. Kovács István elismerte, hogy az idei pénzügyi helyzetet még nem látja át, az viszont mintha senkit nem érdekelne, hová tűntek a sportágba öntött pénzek, sőt Orbán Viktor májusban ötvenedik születésnapján felköszöntötte Erdei Zsoltot. Erdei egyébként 2019 őszétől csak társelnök volt Bajkai István fideszes képviselő mellett – Bajkai a kormányzati pénzügyi segítség után került oda, és minden kiadást kontrollált. Erdei a saját bevallása szerint ennek azért örült, mert ő maga „úgysem ért a pénzügyekhez”.
Nem létező versenyek
Jóval keményebb megtorlásra számíthatnak a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) pénzügyi zsenijei: a tönk szélére került szövetség élére 2020-ban Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszter került, aki már a nulladik percben „odacsapást” ígért. Lázár 3,8 milliárd forintos tartozást örökölt elődjétől, az amúgy szintén a Fideszben politizáló Szűcs Lajostól. Lázár a Jelennek adott interjújúban kijelentette, „kapott a teniszszövetség hétmilliárd forintot, és ennek a nagy részét valakik ellopták”. Lázár kisvártatva pereket indított, többek közt a Szűcs elnöksége idején főtitkár Richter Attilával szemben. Lázár azon reményét is kifejezte, hogy azok, akik a szövetség helyzetéért felelősök, valamennyien börtönben végzik. Közben persze a szövetségi csőd okáról homályosan fogalmazott, s kérdés, hogy a főtitkár mellett miért nem perelte be a korábbi elnököt is: „Mindenki ellen tettem a feljelentéseket, hiszen ismeretlen tettes ellen nyújtottam be őket. Azt nem tudom, hogy Szűcs Lajos ellen folyik-e eljárás. Az ügyészség és a rendőrség feladata, hogy elszámoltassa a felelősöket.” Azt azért megjegyezte, hogy biztosan van valami felelőssége a párttársának is.
A teniszszövetség nem egyszerűen csak adósságokat halmozott fel, hanem bizonyítottan felvette a pénzt olyan verseny szervezéséért is, amelyet soha nem rendeztek meg, bejelentkeztek egy füves pályás Wimbledon Series megtartására úgy, hogy nincs is arra alkalmas pálya Magyarországon.
Az MTSZ egyébként 252 millió forintot követelt vissza Richtertől, ám a per olyan jól sikerült, hogy végül az egykori főtitkár kapott 16 milliót. A magyar tenisztársadalom pedig azóta is romokban, bár ez aligha lehet ismeretlen érzés a MÁV működéséért is felelős Lázárnak.
A Vári Attila vezette vízilabda-szövetség 2020–2022 között nettó 378 millió forintért vásárolt sportfelszereléseket a Breitling Sport Kft.-től – csakhogy ezen a holmik tényleges árát a legvadabb becslések is maximum 160–200 millióra taksálták. A 24.hu cikke szerint a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) mostani elnöke, Madaras Norbert által megrendelt átvilágítási jelentés megállapítja, hogy Vári Attila 2018 és 2022 közötti elnöki időszakában a szövetség átláthatatlanul szórta a pénzt. Fél évvel az érkezése után az új elnök arról számolt be, nemcsak a hiányzó összegek nehezítik a munkájukat, hanem a számviteli nyilvántartások szabálytalanságai is, ezért „felvetődtek kérdések az átvett megállapodások, kifizetések célszerűségéről”. Azóta már az is kiderült, hogy Vári vezetése alatt nemcsak 20 ezerbe kerültek a meccseken hordott úszónadrágok a jelenlegi 13 ezer helyett, de a szövetség a ruhák tárolásáért is fizetett havi 100 ezer forintot. Vadai Ágnes (DK) írásbeli kérdését (indult-e eljárás amiatt, hogy Vári utolsó elnöki évét a szövetség 487 millió forintos veszteséggel zárta) Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte, és azt a Nemzeti Nyomozó Irodának küldte át – amely aztán ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el augusztusban.
Jó egy Deutsch a háznál
Az atlétikának is bőven jutott pénz, így hát onnan is jócskán tűntek el forintmilliók. A rendőrség jelenleg is nyomoz a fideszes EP-képviselő, Deutsch Tamás rokonságához köthető cég kapcsán. A Telex bírósági döntés után jutott hozzá a sportág számára indított Zsivótzky Gyula Program szerződéseihez. Ezekből kiderül, hogy a programot vezető Deutsch Péter fiának a cége, a Track & Race Kft. 2021-ben és 2023-ban 360 milliót kapott versenyrendezésre. A 2,7 milliárd forinttal megtámogatott atlétikai program ügyeit firtatva szintén Vadai Ágnes fordult Polt Péterhez. „Az ügyben folytatott előzménykutatás alapján megállapítottuk, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség által teljesített kifizetések tárgyában a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt folytat eljárást, melynek részét képezi a Track & Race Kft. részére átutalt összegek vizsgálata, ellenőrzése” – tájékoztatta a lapot a Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztálya. Két olyan versenyre költöttek 180–185 millió forintot, amelyeken a legnagyobb név egy libériai sprinter, a 33 éves Emanuel Matadi volt, akinek a legjobb világranglistás helyezése a 17. volt.
Deutsch Péter egyébként 2022 szeptemberével távozott az atlétikai vb-t szervező cégtől, de utolsó munkanapján még kötött egy 260 milliós szerződést, ami az Integritás Hatóság figyelmét is felkeltette. Deutsch Péter később a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) vezérigazgatója lett, s augusztus 20-án állami kitüntetést kapott. Egy hónappal ezelőtt aztán egy a MASZ honlapjának adott interjúban mintegy mellékesen jelentette be távozását, hozzátéve, valójában nem vették el a kedvét a „támadások”.
A birkózószövetség élén régi ismerősünk, a fideszes Németh Szilárd trónol, aki kétmilliárd forintból építtetett sportcsarnokot Csepelen, ahová épp a helyi birkózókat nem engedi be. Márciusban a Csepeli Birkózó Club (CSBC) elnöke, Märtz József levelet írt Németh Szilárdnak és közeli munkatársának, Süle Lászlónak, amelyben felszólította a fideszes politikust, hogy „fizessen vissza” összesen 2,4 milliárd forintot a csapatnak. A 24.hu birtokába jutott levél szerint Németh Szilárd semmit nem teljesített a CSBC-nek tett vállalásaiból, viszont magánalapítványához csatornázta át azokat az állami pénzeket, amelyeket amúgy a klub nyert el. A szövetség természetesen nemtelen támadásként értékelte a bírálatot. (Németh Szilárd csepeli viselt dolgairól bővebben lásd: A Pókember hattyúdala, Magyar Narancs, 2024. november 6.)
A Magyar Öttusa Szövetség (MÖSZ) 2023-ban ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a XIV. kerületi rendőrkapitányságon, utóbbi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz továbbította az ügyet. A sportági szövetséget akkor frissen átvevő főtitkár, a sportág olimpiai bajnoka, Mizsér Attila azután lépett, hogy kézhez kapta a jelentést a MÖSZ 2020 és 2023 áprilisa közötti időszakáról. A vizsgálatot hónapokkal azelőtt indította a szervezet 2023 októberében lemondott elnöke, Simicskó István (aki egyben a KDNP parlamenti frakcióvezetője is). A dokumentum szerint a szövetség a vizsgált időszak alatt „a számviteli törvénynek és a szövetségnél rendelkezésre álló szabályzatoknak megfelelő könyvelési, dokumentálási, bizonylatolási és megőrzési kötelezettségeket nem vagy csak részben teljesítette”. A vizsgálat költségvetési csalás gyanúját és „adóelkerülésre mutató gyakorlatot” is feltárt. A feljelentés eredményéről egyelőre semmit nem tudni, de az eddigiek alapján legfeljebb azoknak kell aggódni, akiknek nincs bejárásuk a Karmelitába.
