Perli a győri hulladékégető Illés Zoltánt: Sündisznóállás

  • Szilágyi László
  • 2001. március 8.

Belpol

Asokszor emlegetett garéi hulladékot a G + P konzorcium átcsomagolás után külföldre szállítja ártalmatlanításra. A társaság Pepó Pál minisztersége idejében nyerte el a tendert, méghozzá úgy, hogy a szerződéskötéskor nem voltak meg a veszélyeshulladék-szállítási engedélyek, a befogadás dokumentumai és a tranzitengedélyek. Nem csoda hát, hogy a folyamat nem haladt a megfelelő ütemben. Illés Zoltán is megszólalt az ügyben: "Többszörös és folyamatos szerződésszegés miatt fel kell bontani a garéi hulladék ártalmatlanítására kötött vállalkozói szerződést a G + P (Geohidroterv-Palota) konzorciummal." A Környezetvédelmi Minisztérium Pepó távozása után ezt komolyan fontolgatta is, aztán mégis kitolta a határidőt (miután a miniszter többször azt nyilatkozta, hogy jobb lenne az egészet hamar elégetni Dorogon).
Asokszor emlegetett garéi hulladékot a G + P konzorcium átcsomagolás után külföldre szállítja ártalmatlanításra. A társaság Pepó Pál minisztersége idejében nyerte el a tendert, méghozzá úgy, hogy a szerződéskötéskor nem voltak meg a veszélyeshulladék-szállítási engedélyek, a befogadás dokumentumai és a tranzitengedélyek. Nem csoda hát, hogy a folyamat nem haladt a megfelelő ütemben. Illés Zoltán is megszólalt az ügyben: "Többszörös és folyamatos szerződésszegés miatt fel kell bontani a garéi hulladék ártalmatlanítására kötött vállalkozói szerződést a G + P (Geohidroterv-Palota) konzorciummal." A Környezetvédelmi Minisztérium Pepó távozása után ezt komolyan fontolgatta is, aztán mégis kitolta a határidőt (miután a miniszter többször azt nyilatkozta, hogy jobb lenne az egészet hamar elégetni Dorogon).

Amint arról többször is beszámoltunk, a Garén kiürített vashordókat a győr-bácsai égetőbe szállították (a minisztériummal kötött szerződés értelmében erre lehetőségük volt), és ott elégettek mintegy 1500 tonnát. (Lásd: Méreg a légben, 2000. március 2.; Lazán vett kazán, 2000. június 29.; Elszáll a széllel, 2000. augusztus 10.) Az egyik kereskedelmi tévében egy pirospozsgás győri vadász aztán beszámolt arról, hogy

bibircsesek az őzek

a környéken; ezzel kezdődött a botrány, ami a mai napig tart.

Illés Zoltán kijelentését, miszerint "a győri hulladékégető alkalmatlan a garéi veszélyes hulladék égetésére, mivel nem biztosítja a kellő hőfokot és a tartózkodási időt", részben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (Éduköfe) is alátámasztotta egy határozatában, amikor az égethető hulladék halogéntartalmát hét tömegszázalékban maximálta; a főfelügyelőség ezt négy százalékra csökkentette (nem jogerősen). A garéi klór-benzol tartalmú hulladék több mint 60 százalék klórt tartalmaz; az anyag homogén égetése esetén az előírt négy százalék semmiképpen nem tartható, a klór-benzollal szennyezett üres hordók esetében esetleg. Az égetési hőmérsékletet halogéntartalmú hulladék égetésekor 1250 (plusz-mínusz 50) fokban határozta meg a hatóság, de miután az 1999. októberi mérések alapján nem látta ezt biztosítottnak, a korlátozást, illetve a tiltást látta indokoltnak.

A felperesek nem is vitatják, hogy "a garéi veszélyes hulladék rákkeltő, magzatkárosító és genetikai elváltozásokat okoz". Sérelmezik viszont, hogy Illés ezt azzal hozza összefüggésbe, hogy a győri hulladékégetőben garéi fémhordókat égettek el. "A Győri Hulladékégető Kft. a győri égetéssel magyar állampolgárok egészségének veszélyeztetése révén akar extraprofithoz jutni, miközben százötvenezer ember élete forog veszélyben" - nyilatkozta Illés Zoltán, és ez nagyon fáj a Palota Környezetvédelmi Kft.-nek.

Az Éduköfe tavaly tavasszal nem hosszabbította meg az égető működési engedélyét, mert a figyelőkutakban klór-benzolt talált, sőt

a határérték felett ötvenötszörös

dioxinkibocsátást mért (a dioxin kis koncentrációban is nagyon veszélyes anyag; akkor keletkezik például, amikor klórtartalmú szerves anyagot égetnek alacsony hőmérsékleten). A lakott terület 570 méterre kezdődik, és a győri vízbázis ötéves elérési időre van az égetőtől, így fennáll a "közérdek és a közegészség veszélyeztetésének kockázata". A Győri Környezetvédelmi Kft. pánikszerűen teljesítette a beruházási kívánalmakat (építési engedélyek hiányában, de ez a legkevesebb).

A villámrekonstrukció után a győr-bácsai telepen demonstratív próbaégetést tartottak két labor bevonásával. Illés szerint "egyetlen magyarországi laboratórium sem jogosult a győri égetőmű dioxinkibocsátásának ellenőrzésére, így a mérések eredménye nem bizonyít semmit", és "a 2000. augusztus 1-jei próbaégetés szemfényvesztő, ócska trükk". A Környezetgazdálkodási Intézet laboratóriumától valóban megvonták az akkreditációt dioxinmérés terén, a mérésbe bevonták viszont az akkreditált TÜV-Ausztriát is.

Illés egy másik vitatott kijelentése szerint "a megyei és a Legfőbb Ügyészség is megállapította, hogy az elmúlt időszakban a győri hulladék- égetőnek kiadott engedélyek mindegyike törvénysértő". A helyzet a következő: az Éduköfe márciusban nem hosszabbította meg az égető működési engedélyét, amelynek le kellett állnia. A cég a határozat ellen

kapásból fellebbezett,

de a felfüggesztést a Környezetvédelmi Főfelügyelőség augusztusban másodfokon jóváhagyta.

Csakhogy közben az Éduköfe - június 28-án - új hatósági engedélyt adott ki a működésre, amelyet az égető megfellebbezett, azonnali üzembe helyezést kérve. A főfelügyelőség példás (az államigazgatásban példátlan) gyorsasággal ezt meg is adta július 7-én. Az égető tehát ismét dolgozhatott, de közben a Hulladék Munkaszövetség és a Zöld Erő egyesület megtámadta az új engedélyt; előbbi a legfőbb ügyészhez is fordult, hogy lehetséges-e egy új, ráadásul az előzőtől tartalmilag is eltérő működési engedélyt kiadni, ha a korábbi engedély jogszerűségének elbírálása még nem fejeződött be. Az ügyészség nyomására a főfelügyelőség néhány hónap múlva saját hatáskörben visszavonta júliusi határozatát, majd ugyanolyan értelmű döntést hozott. A környezetvédők bírósághoz fordultak, ahol nyolc napon belül el kellett volna bírálni az azonnali hatályról szóló részt, ám máig nem tűzték napirendre a kérdést.

Egyébként a megyei főügyészség valóban több felügyelőségi és főfelügyelőségi határozatot törvénysértőnek talált: az égethető hulladék mennyisége emelésének engedélyezését, a hatástanulmányok elmaradását. Illés Zoltán erre még rátett egy lapáttal: "A Győri Hulladékégető Kft. folyamatosan kijátszotta a környezetvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozó előírásokat." Tény: a hatóság 1988-ban teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezte az égetőt, majd ezt 1999-ben visszavonta, mert a cég "környezetvédelmi teljesítményértékelést tartalmazó dokumentációt" nyújtott be. Bármit jelentsen is ez, a Legfőbb Ügyészség eljárásjogilag rendben találta a dolgot.

Az égető rendszeresen 980 kg/óra teljesítményre kér engedélyeket, holott névleges kapacitása 1770 kg/óra (amelyet egyébként a felügyelőségi papírok szerint rendszeresen túllépett). A játék a kilókkal arra megy ki, hogy "égetőberendezésnek" és ne "égetőműnek" sorolják be a céget, mert utóbbi esetben sokkal szigorúbbak a környezetvédelmi szabályzók. (A hatóságnak mindenkor a névleges kapacitást kellene figyelembe venni.)

A II. és III. kerületi bíróság pontosításra visszaadta mindkét felperesi keresetet, mert nem volt tiszta, hogy kire és miért haragszanak. Illés Zoltán a perek kapcsán nagyon veszélyes tendenciákat vél felfedezni. Egyrészt ma évekig el lehet halasztani egy-egy hatósági döntés végrehajtását fellebbezésekkel és egyéb praktikákkal még akkor is, ha közvetlen környezeti veszélyek leselkednek a polgárokra; ezért az államigazgatási törvényt is érdemes lenne felülvizsgálni. A másik tendencia szerinte az, hogy a veszélyes hulladékos cégek polgári és büntető feljelentésekkel próbálják megfélemlíteni a környezetvédőket és az újságírókat, pedig a nyilvánosság eszközeivel sok környezetvédelmi problémát meg lehetne oldani. Mindenképpen szükség lenne egy többéves képzési folyamatra is, melynek során környezetvédelemből oktatnák a nyomozati szervek, a bíróságok és a szakhatóságok alkalmazottait, mivel sokszor a képzetlenség miatt akadozik az államigazgatás.

Szilágyi László

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.