Szerette volna megtudni a Demokratikus Koalíció, mi alapján döntötte el Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy a kastélytörvény keretében melyik ingatlant melyik pályázó kapja ingyenesen tulajdonba. Az ellenzéki párt közérdekű adatigénylést nyújtott be ebben az ügyben a tárcához, amely azonban így sem közölte a kért információkat.
A DK ezután közérdekű adatigénylési pert indított.
A bíróság most úgy döntött, hogy a minisztériumnak ki kell adnia minden kastélyprovatizációval kapcsolatos dokumentumot, a DK közleménye szerint annak érdekében, hogy kiderüljön, kik pályáztak, milyen pályázati anyagot adtak be, milyen felújításokat vagy fenntartói feladatot vállaltak a kastélyért cserébe.
Sebián-Petrovszki László (DK) országgyűlési képviselő szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, ez az elsőfokú ítélet, tehát az Építési és Közlekedési Minisztérium még fellebbezhet. A párt azonban folytatja a jogi eljárást, és reméli, kiderül, „mire költik az adófizetői forintunkat, és kik, miért kapják meg közös nemzeti kincseinket”.
Lázár János miniszter február közepén hirdette ki videóban, hogy első körben négy kastély új gazdájáról döntött a kormány nevében. A vg.hu írása felsorolta, hogy a nádasdladányi Nádasdy-kastély a Richter Gedeon gyógyszergyáré, a bajnai Sándor-Metternich kastély a Mol Új Európa Alapítványé, a majki Esterházy-kastély az oroszlányi önkormányzaté, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély pedig a hódmezővásárhelyi önkormányzaté lett. Utóbbi döntését aztán fölülírta a minisztérium és felfüggesztette a tulajdonba adást, miután a hódmezővásárhelyi közgyűlés ellenzékben lévő fideszes képviselői népszavazási kezdeményezést nyújtottak be kastélyügyben.
