Pert nyert az anya, akitől két napra elvették koraszülött kisfiát

  • narancs.hu
  • 2022. december 28.

Belpol

A TASZ által képviselt család ügyében a bíróság precedens értékű jogerős ítéletet hozott.

A Társaság a Szabadságjogokért olyan édesanyát képviselt, akitől a szülés után elválasztották koraszülött gyermekét.

Tilly Heni esetéről a 444 ír. Öt évvel ezelőtt a harmadik gyermekét várta, amikor váratlanul, a 34. héten indult meg a szülés. A kórházban néhány óra vajúdás után, beavatkozások nélkül megszületett Benjámin, aki azonnal felsírt. Néhány perc múlva elvitték Henitől és inkubátorba tették a kisfiút, és közölték, napi kétszer fél órára láthatja.

Az édesanya ezt elfogadhatatlannak tartotta, és többször is kérte az osztályvezető főorvost, hadd tölthessen több időt kisfiával. Kérését a kórház házirendjére hivatkozva utasították el. 

A szülők saját költségükön, saját felelősségükre átvitték a kisbabát a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájára, ahol a kisbaba koraszülöttsége ellenére az anyuka tetszőleges időt tölthetett együtt vele. Heni naponta 6-10 órát volt együtt kisfiával, meg is szoptathatta.

A TASZ közleménye szerint az a kétnapos elszakadás az anyukának és a babának is traumát okozott. Benjáminnak több figyelemre van szüksége, mint a testvéreinek, hároméves koráig nyolcszor is felkelt éjjel, és a mai napig úgy tud elaludni, ha édesanyja ott van mellette, és egymáshoz érnek. Heni meggyőződése, ez összefügghet azzal, hogy több mint 48 órán át nem tarthatta maga mellett újszülöttként.

Ez nem egyedülálló történet, nagyon sok nő kerül hasonló helyzetbe – a TASZ ezt szülészeti erőszaknak minősíti –, de kevesen gondolnak arra, hogy ilyen esetben bírósághoz forduljanak. Heni a traumája feldolgozásában segítő terápia nyomán jutott arra az elhatározásra, hogy beperli az első kórházat.

A TASZ azért vállalta el Heni ügyét, mert a szervezetnél dolgozó jogászok hiszik, az édesanyák és a csecsemőik érdekét az szolgálja, ha az első órákban, napokban minél több időt töltenek együtt – ráadásul ez a magyar jogszabályokban is benne van.

Heni ügyében a jogerős ítélet kimondta, hogy az édesanyának kapcsolattartási joga van a csecsemőjével, ezt nem lehet indokolatlanul és aránytalanul korlátozni.  Az anyukát Bodrogi Bea ügyvéd képviselte. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.