Pert nyert az anya, akitől két napra elvették koraszülött kisfiát

  • narancs.hu
  • 2022. december 28.

Belpol

A TASZ által képviselt család ügyében a bíróság precedens értékű jogerős ítéletet hozott.

A Társaság a Szabadságjogokért olyan édesanyát képviselt, akitől a szülés után elválasztották koraszülött gyermekét.

Tilly Heni esetéről a 444 ír. Öt évvel ezelőtt a harmadik gyermekét várta, amikor váratlanul, a 34. héten indult meg a szülés. A kórházban néhány óra vajúdás után, beavatkozások nélkül megszületett Benjámin, aki azonnal felsírt. Néhány perc múlva elvitték Henitől és inkubátorba tették a kisfiút, és közölték, napi kétszer fél órára láthatja.

Az édesanya ezt elfogadhatatlannak tartotta, és többször is kérte az osztályvezető főorvost, hadd tölthessen több időt kisfiával. Kérését a kórház házirendjére hivatkozva utasították el. 

A szülők saját költségükön, saját felelősségükre átvitték a kisbabát a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájára, ahol a kisbaba koraszülöttsége ellenére az anyuka tetszőleges időt tölthetett együtt vele. Heni naponta 6-10 órát volt együtt kisfiával, meg is szoptathatta.

A TASZ közleménye szerint az a kétnapos elszakadás az anyukának és a babának is traumát okozott. Benjáminnak több figyelemre van szüksége, mint a testvéreinek, hároméves koráig nyolcszor is felkelt éjjel, és a mai napig úgy tud elaludni, ha édesanyja ott van mellette, és egymáshoz érnek. Heni meggyőződése, ez összefügghet azzal, hogy több mint 48 órán át nem tarthatta maga mellett újszülöttként.

Ez nem egyedülálló történet, nagyon sok nő kerül hasonló helyzetbe – a TASZ ezt szülészeti erőszaknak minősíti –, de kevesen gondolnak arra, hogy ilyen esetben bírósághoz forduljanak. Heni a traumája feldolgozásában segítő terápia nyomán jutott arra az elhatározásra, hogy beperli az első kórházat.

A TASZ azért vállalta el Heni ügyét, mert a szervezetnél dolgozó jogászok hiszik, az édesanyák és a csecsemőik érdekét az szolgálja, ha az első órákban, napokban minél több időt töltenek együtt – ráadásul ez a magyar jogszabályokban is benne van.

Heni ügyében a jogerős ítélet kimondta, hogy az édesanyának kapcsolattartási joga van a csecsemőjével, ezt nem lehet indokolatlanul és aránytalanul korlátozni.  Az anyukát Bodrogi Bea ügyvéd képviselte. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.