Pert nyert az anya, akitől két napra elvették koraszülött kisfiát

  • narancs.hu
  • 2022. december 28.

Belpol

A TASZ által képviselt család ügyében a bíróság precedens értékű jogerős ítéletet hozott.

A Társaság a Szabadságjogokért olyan édesanyát képviselt, akitől a szülés után elválasztották koraszülött gyermekét.

Tilly Heni esetéről a 444 ír. Öt évvel ezelőtt a harmadik gyermekét várta, amikor váratlanul, a 34. héten indult meg a szülés. A kórházban néhány óra vajúdás után, beavatkozások nélkül megszületett Benjámin, aki azonnal felsírt. Néhány perc múlva elvitték Henitől és inkubátorba tették a kisfiút, és közölték, napi kétszer fél órára láthatja.

Az édesanya ezt elfogadhatatlannak tartotta, és többször is kérte az osztályvezető főorvost, hadd tölthessen több időt kisfiával. Kérését a kórház házirendjére hivatkozva utasították el. 

A szülők saját költségükön, saját felelősségükre átvitték a kisbabát a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájára, ahol a kisbaba koraszülöttsége ellenére az anyuka tetszőleges időt tölthetett együtt vele. Heni naponta 6-10 órát volt együtt kisfiával, meg is szoptathatta.

A TASZ közleménye szerint az a kétnapos elszakadás az anyukának és a babának is traumát okozott. Benjáminnak több figyelemre van szüksége, mint a testvéreinek, hároméves koráig nyolcszor is felkelt éjjel, és a mai napig úgy tud elaludni, ha édesanyja ott van mellette, és egymáshoz érnek. Heni meggyőződése, ez összefügghet azzal, hogy több mint 48 órán át nem tarthatta maga mellett újszülöttként.

Ez nem egyedülálló történet, nagyon sok nő kerül hasonló helyzetbe – a TASZ ezt szülészeti erőszaknak minősíti –, de kevesen gondolnak arra, hogy ilyen esetben bírósághoz forduljanak. Heni a traumája feldolgozásában segítő terápia nyomán jutott arra az elhatározásra, hogy beperli az első kórházat.

A TASZ azért vállalta el Heni ügyét, mert a szervezetnél dolgozó jogászok hiszik, az édesanyák és a csecsemőik érdekét az szolgálja, ha az első órákban, napokban minél több időt töltenek együtt – ráadásul ez a magyar jogszabályokban is benne van.

Heni ügyében a jogerős ítélet kimondta, hogy az édesanyának kapcsolattartási joga van a csecsemőjével, ezt nem lehet indokolatlanul és aránytalanul korlátozni.  Az anyukát Bodrogi Bea ügyvéd képviselte. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.