Titkolja a kabinetiroda az augusztus óta kötött szerződéseit

  • narancs.hu
  • 2022. december 28.

Belpol

Őszig közel 30 milliárd ment el hirdetésekre, de ez nem rekord.

Csak részben derült ki, mennyi pénzt költött el a kormány hirdetésekre 2022-ben.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a határidőhöz képest késve, de közzé tette, milyen szerződéseket kötött, és ezek mekkora összegekről szólnak. A választások előtt 19,6 milliárd forintot fordított a kormány kommunikációs célokra – emlékeztet a Telex írása

Az utcai plakátokról van szó, a tévéreklámokról, a Facebook-bannerekről és a YouTube- videókat megszakító kisfilmekről, amelyek Magyarország békéjének és biztonságának megőrzéséről, a gyerekeink megvédéséről szólnak, és arról, hogy „a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket”, vagyis a nemzeti konzultációról.

A minisztérium azt nem árulta el a Telex közadatigénylésére, hogy melyik kampányra mennyi pénzt költött. A portál azért összeadta az eddig nyilvánosságra hozott számokat, és az összeg 27,6 milliárd lett.

Az látszik még, hogy a kampányokkal kapcsolatos szerződéseket a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., illetve a Lounge Design Szolgáltató Kft. kötötte a kormánnyal, illetve a szintén Rogán Antal által irányított kommunikációs hivatal.

A szerződések ilyen indoklással köttettek: „komplex stratégiai kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére”, illetve „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása”.

Bár egy 2011-es törvény úgy szól, hogy a megkötés után 60 nappal nyilvánosságra kell hozni a minisztériumok által kötött szerződéseket, amennyiben azok az „államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás-megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra” vonatkoznak, de a kabinetiroda a határidőket túllépve, és egyben közölte a listát. A Telex szerint ez azóta megy így, amióta Rogán Antal a miniszter.

A Telex kiemeli, hogy a koronavírus elleni védőoltás felvételére buzdító kampány valóban klasszikusan társadalmi célú reklám volt, ugyanakkor a „Védjük meg a gyerekeket” kampány nehezen fér bele ebbe a kategóriába. Ez a kormány népszavazási kezdeményezéséhez kapcsolódott, és 3,7 milliárd ment el rá, ám a népszavazás érvénytelen lett.  

A közzé tett szerződések csak az augusztus végén lezárult időszakról szólnak, amit azután kötött a Miniszterelnöki Kabinetiroda, arról nem nyilatkozik, és arra a kérdésre sem regált, hogy miért titkolózik. Akárhogyan is, ebben az évben valószínűleg nem állít be rekordot a kormány, ami a kommunikációs költségeket illeti, mert 2021-ben 39,6 milliárdot fordított erre.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.