Pert veszített a magyar állam azok ellen, akiket a Magyar Idők csöveseknek nevezett

  • L.T.
  • 2018. november 26.

Belpol

A Kúria szerint is maradhat a Politikatörténeti Intézet.

Elbukta a magyar állam azt a pert, amit a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (NVK) nevében a Poltikatörténeti Intézet (PTI) és a Magyar Szocialista Párt ellen indított még 2016-ban.

A per tárgya a Kossuth téri egykori Igazságügyi Palota épülete volt, a felperes NVK azt akarta elérni, hogy a bíróság nyilvánítsa érvénytelennek azokat magyar állammal kötött egykori szerződéseket, melyek alapján az épület a PTI székhelye, és azt akarták, hogy az intézet 30 napon belül költözzön is ki onnét.

A vita tárgyát képező épület egy régi fotón:

false

 

A perben eljárt elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert a szerződéseket nem találta jogszabályba ütközőnek és ebből következően a bejegyzést sem érvénytelennek, a másodfokú bíróság pedig helybenhagyta ezt a döntést. Így nem maradt más lehetősége a felperesnek, mint felülvizsgálati kérelemmel fordulni a Kúriához.

Vagyis ahhoz a testülethez, amelyet a magyar állam éppen a per tárgyát képező Kossuth téri épületbe akar költöztetni. Noha a PTI sohasem határolódott el attól, hogy megfelelő csereépületbe költözzön, ám ilyet nem ajánlottak fel neki, inkább bíróságra ment a Nemzeti Vagyonkezelő. Ugyanekkor az intézet ellen a jobboldali média sajtóhadjáratot indított, a Magyar Idők például ezt írta  a másodfokú tárgyalás után: „A Fővárosi Ítélőtábla júliusban a csöveseknek adott igazat". Persze ezen nem kell meglepődni. Ugyanez az »igazságszolgáltató« részleg mentette fel korábban a 2006-os szemkilövető rendőr tábornokokat, a kémkedéssel vádolt Szilvásy, Galambos, Laborc triót, a tömeggyilkos Biszkut…”,

A Kúria ma tárgyalta az évek óta húzódó ügyet, és törölte ugyan a PTI eddigi használati jogát, „a kiürítésre irányuló keresetet viszont alaptalannak találta, így azt elutasította”. A Kúria Sajtótitkárságának közleménye szerint a jelen állapot „tartalmilag haszonkölcsön szerződésnek tekinthető” az NVK és a PTI között, és „erre tekintettel a felperesek kiürítési keresetének nem volt jogalapja”.

Mint írják, „a fennálló szerződés – megállapodással vagy egyoldalú jognyilatkozattal – a vonatkozó kötelmi jogi szabályok szerinti megszüntetése a szerződő felek magánautonómiája körébe tartozó kérdés, amely a pernek azonban nem volt tárgya”.

A per után Egry Gábor, a PTI főigazgatója a következő közleményt adta ki: "A Kúria mai ítéletében megerősítette, hogy a Politikatörténeti Intézet jogszerűen használja a jelenlegi, Kossuth téri épületrészét. Ebből következően nem adott helyt az állam azon követelésének, hogy az Intézet 30 napon belül, kiürítve adja át az általa használt épületrészt. Ugyanakkor az ítélet kimondja, hogy törölni kell az Intézet javára két évtizeddel ezelőtt a földhivatalnál bejegyzett használati jogot.

A Politikatörténet Intézet megerősíti azt a korábbi álláspontját, hogy méltányos feltételek esetén kész megállapodni az épületrész átadásáról. Addig is, amíg erre sor kerülhet, jelenlegi helyén végzi tovább széles körű tudományos és kulturális munkáját, hozzáférhetővé téve levéltárát és könyvtárát. A célunk az, hogy mindezt ugyanúgy folytathassuk majd a költözés utáni új helyünkön is. Emellett továbbra is segítséget kívánunk nyújtani mindazon tudományos és kulturális kezdeményezéseknek, programoknak, amelyek máshonnan valamiért kiszorulnak."

Az ügy és a Politikatörténeti Intézet elleni támadás eddigi története itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.