Peták István felmentése: Leléptetés

szerző
Ifj. Pásztor
publikálva
1998/2. (01. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A televízióban az elmúlt héten legalább tíz holtbiztos magyarázatát lehetett hallani a Peták István felmentéséről szóló döntésnek. Az egyik verzió szerint maga Hamenei ajatollah elégelte meg Peták üzelmeit, és ő döntött a háttérben; többen arra esküsznek, hogy az egész a Halló, vasárnap volt műsorvezetőjének, Simon V. Lászlónak a műve, akit "Vasárnap" fedőnevű felső kapcsolata telefonon utasított; de azt sem lehet kizárni, hogy Kocsis L. Mihály és az ufók közös akciójáról van szó. A kuratórium által kínált magyarázatot, miszerint Petáknak azért kell mennie, mert rossz elnök volt, és törvénysértések sorozatát követte el, nem hiszi el senki. Pedig lehet, hogy el kéne.

A televízióban az elmúlt héten legalább tíz holtbiztos magyarázatát lehetett hallani a Peták István felmentéséről szóló döntésnek. Az egyik verzió szerint maga Hamenei ajatollah elégelte meg Peták üzelmeit, és ő döntött a háttérben; többen arra esküsznek, hogy az egész a Halló, vasárnap volt műsorvezetőjének, Simon V. Lászlónak a műve, akit "Vasárnap" fedőnevű felső kapcsolata telefonon utasított; de azt sem lehet kizárni, hogy Kocsis L. Mihály és az ufók közös akciójáról van szó. A kuratórium által kínált magyarázatot, miszerint Petáknak azért kell mennie, mert rossz elnök volt, és törvénysértések sorozatát követte el, nem hiszi el senki. Pedig lehet, hogy el kéne.

Torgyán József megdöbbenéssel értesült a Magyar Televízió elnökének leváltásáról: megállapítása szerint ez a lépés kormányzati vezérlésűvé silányítja a televíziót. Annyit még érdemes hozzátenni az FKgP elnökének nyilatkozatához, hogy az általuk delegált kurátor is a leváltásra szavazott. Peták István tehát megy. De mielőtt megpróbálnánk elemezni a távozása után kialakuló helyzetet, mindenképpen szükséges az exelnök portréjának megrajzolása.

Régmúlt

Peták egy időben a televízió ügyeletes zsenije volt, ennek ellenkezőjéről egy ideig nem volt szükséges, később lehetetlen volt őt meggyőzni. Peták az Ablak egyik létrehozója, az ő ötlete volt a vidéki szerkesztőségek, illetve azon újságírók bekapcsolása a televíziózásba, akik a kommunizmus utolsó két évtizedében a Szabadság térre be nem tehették a lábukat. Ebből fakadóan az Ablak megérdemelten lett a tévé egyik legnézettebb és legérdekesebb műsora, ahol olyan tabutémák is megjelenhettek, amiről az egyszerű néző sem A Hétből, sem a többi politikai műsorból nem értesülhetett. 1985-ben Peták így beszélt az általa szerkesztett műsorról: "Induljunk ki abból, hogy napjainkban az emberek konfliktustűrő képessége kicsi, túl alacsony ez a küszöb, amióta erőteljesebben jelentkeznek a megélhetési gondok. Ezen a televízió egyetlen műsora sem képes változtatni, ám azt vállalhatja, jelen esetben az Ablak, hogy segíteni igyekszik a feszültségek megoldásában" (Tévékönyv, IPV, 1985). Néhány kulcsszó már ebben a propagandakiadványban is megjelenik; ezek jelentése nem elhanyagolható az exelnök portréjában: segíteni igyekszik a feszültség megoldásában. Peták elnöki tevékenységén is ez a törekvés érződik: az más kérdés, hogy ezek a mondatok az egypártrendszerben születtek, és hogy a mindenki számára jobbító szándéknak valaki mindig megissza a levét.

Az Ablak után Peták az MTV 2 intendánsaként próbálta bizonyítani zsenialitását, sikertelenül. Parkolópályára került: a regionális stúdió élére, ahonnan meg nem értettként adta be pályázatát a tévéelnökségre. Ma már tudjuk: ahhoz, hogy ő nyerjen, Peták minden követ megmozgatott, akinek szava lehetett az elbírálásban, azt megkereste. Talán sosem derül ki, melyik parlamenti pártnak mit ígért, és ezekből az ígéretekből mit nem tartott meg, de az nyilvánvaló, hogy tevékenysége során minden oldalnak tett szívességet. Talán a jól kialakított kapcsolatoknak köszönhető, hogy visszahívása csak harmadik alkalommal kapta meg a szükséges szavazati arányt.

Közelmúlt

Ha az elmúlt két év kuratóriumi és kuratóriumelnökségi jegyzőkönyveinek rövid kivonatát nézzük, akár sajnálhatnánk is az elnököt, mert a dokumentumokból kiderül, hogy a testület minden alkalommal elmarasztalta Petákot ezért-azért, újabb és újabb követelésekkel állt elő. Ennyi akadékoskodás még egy egyszerű tévészerkesztőt is az őrületbe hajszolna, nemhogy egy meg nem értett zsenit. A kuratórium persze jó okkal követelőzött és zaklatta az elnököt. Peták működésének első szakaszában azoknak a kötelezettségeknek sem tett eleget, amiket ő maga vállalt: nem készítette el a működéshez szükséges gazdasági tervet, botrányoktól és a konkrét elvárások hiányától volt hangos a televízió. 1997. március 12-i beszámolójában, amit a zárt láncú rendszeren láthattak a tévé dolgozói, Peták utalt rá, hogy nem látja tisztán az általa vezetett intézmény működését: "Időnként számomra is érthetetlen dolgokról beszélek. Jól halad a tévé átalakulása, de arra nem vagyunk képesek, hogy egész évre szóló üzleti tervet készítsünk." Beszámolójából kiderült, hogy a tévékuratórium elnökével nem tudott jó viszonyt kialakítani, de szerinte ez természetes folyamat, "a demokráciát tanulni kell". Peták akkor - mint most, kis híján egy évvel később is - biztos volt abban, hogy protektorai mellé állnak, és képesek lesznek nyomást gyakorolni arra a kuratóriumra, amely folyamatosan kritizálta az elnök tevékenységét. Peták akkor az ellene indított támadásért a sajtót hibáztatta, amely kiszivárogtatta a Friderikusszal kötött nagy összegű szerződést meg a Felesport Kft. létrehozását. Az elnök számára az a sajtó lett a bűnös, amely egyébként meglehetősen egységes volt, amikor Peták megszüntette az Objektívet, később a Stúdiót, a Napközit; általában azokat a műsorokat, melyek olyasféle elvek alapján dolgoztak, mint korábban a Peták által szerkesztett Ablak. Az elnök tehát össztűzbe került, ám úgy tűnt, regnálását semmi sem zavarhatja meg. Nyugdíjba küldte Vitray Tamást és Antal Imrét, a tavalyi létszámleépítés következtében nyolcszázhetven tévés munkatárs került az utcára. Sokan azt róják fel legnagyobb vétkéül, hogy nem készült fel a kereskedelmi televíziók indulására, nem védte le a TV 1 és TV 2 nevet, gyakorlatilag egy hang nélkül végignézte, hogy a konkurens televíziók hogyan szipkázzák el az MTV Rt. alkotóinak legjavát. A reklámidőkről szóló törvény megszegésével ugyan jelentős bevételhez jutott a televízió, de az sem lenne csoda, ha a kereskedelmi tévék a jogosulatlan bevételért - ami náluk vélhetően hiányként jelentkezik - beperelnék az MTV Rt.-t. Új szerkesztőségeket hozott létre, elcsábította a Kossuth rádió adófőszerkesztőjét, László Józsefet, menesztette a jó szocialista kapcsolatairól ismert Hidvégi József Híradó-főszerkesztőt, megjelent a Szabadság téren a Vasárnapi újság korábbi szerkesztője, Belénessy Csaba, és a pénztárhoz fáradt lemondott alelnöke, Sárközy Erika, majd tizenhatmillió forintos végkielégítésért.

De miért éppen idén januárban döntött a kuratórium Peták visszahívásáról? Az elnök mellett a korábbi vitákban mindig csak Ligeti Imre, az MDNP által delegált tag állt. Kovács András a Tizenhat óra című rádióműsorban múlt szombaton azt állította, hogy az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy amikor a kuratórium a tévé könyvvizsgálóját összeférhetetlenség miatt alkalmatlannak tartotta a kijelölt feladatra, Peták válaszul olyan szakvéleményeket nyújtott be, melyek szerint eljárása nem törvényellenes, és a kuratórium döntését nem fogadta el. Ez az álláspont hozta össze a több mint kétharmados döntést Peták visszahívásáról.

Jelen, jövő

A testület döntése után az új elnök személyére az ORTT pályázatot ír ki. Hogy kik jelentkeznek, egyelőre titok. A jelenlegi alelnökökről már tudni lehet, nem pályáznak, sem Horváth Lóránt, sem László József. Mint más elnökszegény időkben, most is felröppent már Havas Henrik neve, de hallani lehet olyan tévés szerkesztőről is, akinek már kész koncepciója van az intézmény működtetésére. Az majdnem biztos, hogy a választások előtt, tehát a pályázat kihirdetését követő hatvan napon belül nem könnyű olyan jelentkezőt találni, akit a kuratórium az első fordulóban kétharmados többséggel elfogad. Ebben az esetben csak a választások után lesz új elnöke az MTV Rt.-nek. Addig Horváth Lóránt gyártási alelnök a tévé megbízott elnöke, aki már csak azért sincs könnyű helyzetben, mert az intézménynek idén a tavalyinál kevesebb pénz áll rendelkezésére; kérdés, nem kényszerül-e további komoly intézkedésre Peták helyettese, és ha igen, akkor keresztülvihetők-e ezek a lépések az amúgy sem ideálisan működő televízióban.

Peták ténykedésének egy ideig még mindenki inni fogja a levét. Demokratikus elnök volt: minden nézőben képes hiányérzetet kelteni.

Ifj. Pásztor Frigyes

"Elég nagy bénultság volt"

Betlen János jelenleg az Aktuális műsorvezetője, de volt már a televízióban főmunkatárs, kiemelt szerkesztő és a Híradó főszerkesztője. Sokan az ő nevéhez kapcsolják a híradózásnak azt a szakaszát, amikor a legtöbb tudósítás sajtótájékoztatókról szólt, és a néző fél órán keresztül látott pártvezetőket, parlamenti képviselőket beszélni, háttérben jegyzetelő újságírókkal. A Híradó képi világa már változik, a Betlen-iskolának, úgy tűnik, lassan befellegzett.

Betlen János: Nekem az volt az elképzelésem, hogy a sajtóértekezleteket nem érdemes feldolgozni, de nem akartam az ellenzéket kiszorítani azzal, hogy elvesszük tőlük a megszólalás lehetőségét. Leírtam az akkori tervezetben, hogy föl kell venni, amikor érkeznek, amikor megrohanják őket, amikor leülnek, arról lehet szöveget írni, ott vannak azért jelenetek. A nehézséget az okozza, hogy ha egy tudósításban kétszer megszólal az interjúalany, akkor ezek közé narrátorszöveget kell írni. Vagyis ott a probléma, hogy milyen képeket teszünk a szöveg fölé. Ha elmész és feldolgozod a történetet, akkor vagy cáfolod az illetőt, vagy alátámasztod, de az már nem híradó, hanem propaganda. A legegyszerűbb példa a nyugdíjas. Azt mondja például egy ellenzéki képviselő, hogy a nyugdíjasokat tönkreteszik. Erre keresel egy nyugdíjast, felveszed. Ha egy olyan nyugdíjast mutatsz, aki egy turbó dízel csodaautóban száguld, nyitott tetővel, gyönyörű szőke nővel az oldalán, akkor azt mondja a néző: lám-lám, nem is igaz, hogy a kormány elnyomja a nyugdíjast. Ez hülyeség. Ha mutatsz egy szerencsétlen öregasszonyt, aki ül a padon a botjával, akkor azt mondod ezzel a képpel, hogy igaza van az ellenzéknek, tényleg elnyomják a nyugdíjasokat. Ez egy nagyon veszedelmes dolog.

Magyar Narancs: Ha a mostani Híradó nem megy ki minden sajtótájékoztatóra, és hosszabb riportokat ad, szakítva az ön koncepciójával, akkor kiszorítja az ellenzéket?

BJ: Õk egy nagyon érdekes technikát alkalmaznak, beteszik ezeket a tájékoztatókat rövid hírekbe. Nem is vesznek el sok időt ezzel, de mégis benne van mindenki, nem tiltakozhatnak, és a nézőt sem untatják halálra. Nem rossz technika ez, de nem is ideális megoldás, mert valójában azt jelenti, hogy mi nem akarunk válogatni, vagy úgy érezzük, hogy nem érett a helyzet arra, hogy mi szabadon válogassunk. De egy csomó lelkes új ember jött a Híradóhoz, és ez frissességet kölcsönöz neki, még akkor is, ha bizonyos dolgokat még nem tudnak, mert nem tévéztek annyit.

MN: A december 28-i Aktuálisban Peták István miért nem volt hajlandó az ön által feltett kérdésekre válaszolni?

BJ: Peták nem rossz taktikát választott. Az volt az álláspontja, hogy ha elkezd védekezni, azzal komolyan veszi az ellene felhozott vádakat. Ezért a legjobb, ha azt mondja, hogy ez mocsárszint, ez a bulvársajtó része, ezzel ő nem is akar foglalkozni. Nem vagyok biztos abban, hogy ebből a vitából rosszul jött ki.

MN: A visszahívása után ezt nem könnyű megítélni.

BJ: A végén azt mondta, fél évvel a választások előtt tévéelnököt cserélni nem olyan sima ügy. Ebben van igazság. Kinevezett egy csomó embert, azok a távozása után meg fognak bénulni: ki lesz a következő góré? Így is elég nagy bénultság volt, azt el kell ismerni.

MN: Mit gondol, miért volt szükséges Peták menesztése?

BJ: Maga ellen fordította azokat az ellenzéki kurátorokat, akik kezdetben mellette voltak. Az átirat, amit az ügyészséghez intéztek, nem nagyon erős, nagy dolgok nincsenek benne. Még annyi sem, hogy annak alapján bűnvádi eljárást lehessen indítani. De akkor is ők a tulajdonosok. Az elnök az egész társasággal bújócskát játszott, nem vitte be a nagy összegű szerződéseket a kuratórium elé, szétbontotta apróbb részekre, hogy ne érjék el azt az értékhatárt, amely fölött már be kell mutatni őket. De ez nem megy. A tulajdonos ilyenkor elcsapja, nincs mese.

MN: Lehetséges, hogy a jelenlegi hatalom nem volt elég biztos abban, hogy Peták kinek az oldalán áll?

BJ: Az elején mindannyian azt gondoltuk, hogy az ellenzéki oldalon áll, ennek megfelelően az ellenzéki kurátorok támogatták. Később ez megváltozott, és egyetlen támogatója maradt. Attól, hogy a kormánypártok nem szerették, még be lett volna betonozva négy évre. A kurátorok négy évig vannak hivatalban, és közülük legalább a felének a szavazata kellett a menesztéséhez. Õ viszont jóval többet maga ellen fordított. Ebből látszik, hogy ez nem pusztán politikai ügy.

Elnökségi határozatok

1996. november 11.

Az Elnökség egyhangú szavazattal döntött arról, hogy az MTV Rt. várható helyzete 1997-ben című tájékoztatót nem tartja kielégítőnek (...).

1997. január 21.

Az Elnökség egyhangúlag döntött arról, hogy a "Felesport" nevű cég alapításával kapcsolatban nehezményezését fejezi ki Peták Istvánnak, az MTV Rt. elnökének, hogy a történtekről csak a sajtóból értesült (...).

1997. február 4.

Az Elnökség nem tudta gyakorolni előzetes véleményezési jogát - amelyet a médiatörvény számára előír -, mert a Friderikusz Produkció Kft.-vel kötött szerződéseket az MTV Rt. elnöke utólag nyújtotta be. Ez ellen a gyakorlat ellen az Elnökség tiltakozását fejezi ki.

1997. március 18.

Az Elnökség 6 igen, 1 nem és 3 tartózkodással megállapítja, hogy a Magyar Televízió Részvénytársaság elnöke 1997. március 18-ig még nem nyújtotta be az MTV Rt. átalakítási koncepcióját és ütemtervét, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatát és az 1997. évi üzleti tervét.

1997. március 25.

A Kuratórium 17 igen, 2 nem szavazattal és 6 tartózkodással felhatalmazta Kovács Andrást, az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnökét, hogy szóban fejezze ki a kuratórium neheztelését Peták Istvánnak, az MTV Rt. elnökének, mivel elnöki beszámolóját azelőtt juttatta el a politikai döntéshozókhoz, mielőtt az MTV Rt. Közgyűlésének funkcióját betöltő kuratórium azt megvitatta és véleményezte volna.

1997. június 10.

Az Elnökség 8 igen szavazattal úgy döntött, hogy felkéri az MTV Rt. Felügyelő Bizottságát, hogy vizsgálja meg az Ûrgammák, a Szomszédok és esetleg más olyan szerződéseket, melynek összege túllépi a 300 millió forintos határt és a vizsgálatról tájékoztassa az Elnökséget.

1997. június 26.

Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége által beterjesztett - Peták István, az MTV Rt. elnökének visszahívását indítványozó - javaslatát a Kuratórium 13 igen, 11 nem , 3 tartózkodás mellett elutasította.

1997. december 2.

Az Elnökség egyetértve az MTV Rt. Felügyelő Bizottságának jelentésével, nem tartja jogszerűnek Sárközy Erika alelnök részére kifizetett végkielégítés összegének nagyságát, mert az MTV Rt. elnökének ez az intézkedése anyagi és erkölcsi kárt okozott az MTV Rt.-nek.

1997 december 9.

Az Elnökség megállapítja, hogy az MTV Rt. elnöke többszöri felszólítás ellenére sem hajtotta végre az MTV Közalapítvány Kuratóriumának (...) határozatait, melyek a reklámmal kapcsolatban kialakult törvénysértő gyakorlat felszámolását sürgették.

1997. december 16., kuratóriumi ülés

Az Elnökség visszahívási javaslata - 18 igen, 6 nem, 5 tartózkodás mellett - nem kapta meg a 2/3-os többséget, így a kuratórium döntése: Peták Istvánt, az MTV Rt. elnökét nem hívja vissza.

(Az elnökségi jegyzőkönyvekből)

szerző
Ifj. Pásztor
publikálva
1998/2. (01. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Terjeszkedik a magántőke
Jó üzlet az egészségügy
Uniós határvédelmi tervek
A kapukulcs őrzői
Interjúk
Somlyódy László, Mathias Énard
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra