Pikó nem tartja fenn a pazarló hivatali autóhasználatot, nincs szüksége az önkormányzatnak 7 autóra, sofőrre

  • narancs.hu
  • 2019. december 7.

Belpol

A korábbi polgármester, Sára Botond 150 millió forint közpénzt költött autóhasználatra.

"Józsefváros a kerület vezetőinek autóhasználatára az elmúlt öt évben összesen 150 millió forint közpénzt költött. A volt polgármestert, Sára Botondot személyi használatra kapott önkormányzati autója mellett egy saját sofőrrel ellátott hivatali autó is szolgálta. Az egyik alpolgármester személyi használatra kapott egy autót, a másik alpolgármestert egy sofőrrel ellátott hivatali autó szállította, és a polgármester kabinetfőnökét is egy személyi használatra átadott autó segítette a munkájában" – számol be Pikó András a legfrissebb józsefvárosi információkról és az ezt követő változásokról.

Az új polgármester arról is beszámol, látott havi 120 ezres üzemanyag elszámolást is. "Ilyenkor megerősödik az emberben az érzés, hogy ha nem váltják le a fideszes elődöket a választók október 13-án, akkor flexszel kellett volna kivágni őket a hivatali autójukból" – erősít rá Pikó az információra.

Az említett gépjárművek most a hivatal előtt foglalják a parkolót. Közlése szerint az elmúlt hónapokban ő maga használta egyszer az egyiket, melyet külön kisfilmben örökített meg a propagandamédia, egyszer pedig az egyik alpolgármester ült bele és ment valamilyen tárgyalásra.

De Pikó hangsúlyozza, "nincs szükségünk 7 autóra".

Úgy rendelkezett, hogy két autót megtartanak, "mert valóban lehetnek olyan feladatok, amelyekre hivatali autót kell igénybe vennünk – de rendesen a Polgármesteri Hivatal működését fogják szolgálni és külön sofőrünk biztosan nem lesz". Két autót átadnak a Közterület-felügyeletnek, mert nekik szükségük van az elöregedett járműparkjuk frissítésére, egyet pedig a kerületi idősek gondozásában fognak közösségi szolgálatba állítani.

Hogy a még rendelkezésre álló két autóval mi lesz, egyelőre nem tudja, keresik a helyét, ahol a legjobban tudnák szolgálni a józsefvárosiakat.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.