Pilisvörösváron akár választási plakátból is készülhetne a nemesvakolat, annyi van belőle a köztereken. A kínálat hétvégére azért itt is kétfősre apadt: Frajna Imre (Fidesz-MDF) és Nikolits István (MSZP) hajthatott a soknemzetiségű választókörzet voksaiért.APest megyei 10. választókörzetben 1994-ben Nikolits, négy évvel később Frajna győzött, vagyis mindketten duplázásra készültek. Az első fordulóban - majdnem 78 százalékos részvételi arány mellett - a kormánypárti képviselő szolid két és fél százalékos előnyhöz jutott. A helyi SZDSZ-es polgármester, Grószné Krupp Erzsébet (14,11 százalék) lett a harmadik; visszalépése után a fő kérdés az volt, érvényesül-e a választási matematika, azaz a kormányváltó voksok összeadódnak-e a második körben.
Az első körben olyan húzónevek estek ki a versenyből, mint G. Nagyné Maczó Ágnes (2,4 százalék), Üröm kisgazda polgármestere, ifj. Hegedűs Lóránt (MIÉP - 9,42).
Frajna Imre
előzetesen mégsem az ő hátországuk, hanem a nemzetiségi voksok megnyerésében bízott: úgy kalkulált, hogy a kistelepülések sváb származású lakosai inkább rá fognak szavazni, nem a szocialista jelöltre. Külső szemlélőnek ez talán kincstári optimizmusnak tűnt, hiszen a választókörzethez tartozó Werischwar (Pilisvörösvár), Sanktiwan (Pilisszentiván) vagy Schaumar (Solymár) sváb, Santov (Pilisszántó) szlovák szavazatait nem egyszerű pártszimpátia szerint súlyozni. A helybéliek történelmi okokból érzékenyek mindennemű nemzetiségi összeírásra, ilyen jellegű statisztikák eleve alkotmányos aggályokat vetnek fel, a településeken a messziről jött ember jobbára azt hallja, a szlovák és a sváb ember ilyenre meg olyanra is szavaz. Ami persze akár igaz is lehet. A meglévő előítéletekre mindenesetre egy nem őslakos solymári férfi világít rá: tapasztalata szerint "a svábok nem szívesen szavaznának a kommunistákra, akik szüleiket, nagyszüleiket kitelepítették", viszont az is igaz, hogy sok a környéken az olyan parcella, amit még mint MSZMP-tagok kaptak hűségjutalomként. A verseny tehát mindenképp szorosnak tűnt.
Vasárnap ebédidőben hernyózva közelítünk a választókörzethez, rossz belegondolni, mi lehet itt hétfő reggel a főváros felé. A téglagyári megállóból köszön ránk az első választási plakát: ifj. Hegedűs, festett Adolf-bajusszal; de a plakátháborút máshol sem ússzák meg a fényképek. Pedig a városka amúgy nyugodt és békés, mintha csak reklámfilmet készítenének a "Naplemente" Idősek Otthonáról. A vörösvári nemzetiségi általános iskolában berendezett szavazókörben elmondják, hogy fél kettőre a szavazásra jogosultak több mint fele élt a választójogával, és máshol is megerősítik: legalább annyian lesznek, mint az első fordulóban. Az emberek udvariasak és bizalmatlanok, többen láthatóan még a fizetésükről is szívesebben beszélnének, mint a leadott szavazatukról. Vörösváron találunk egy végtelenül csalódott MIÉP-szimpatizánst, egy babakocsit toló fiatalasszonyt, aki azért pártolt el a jobboldaltól, mert egyáltalán nem tetszett neki az a durva hang, amit a két forduló között Orbán Viktor elővezetett. Erről egy Fidesz-szavazó nagymamának más a véleménye: a stílusváltásra a demagóg ellenzéki mocskolódás miatt volt szükség, és ő nagyon boldog lenne, ha a családot ténylegesen támogató kormány folytathatná munkáját. Szerinte főleg azok az idősebbek szavaznak a Fidesz ellen, akiknek a gyermekei már felnőttek, és nem törődnek azzal, milyen nehéz a fiataloknak egzisztenciát teremteni. Hozott-e magával még egy embert, érdeklődünk. "Honnan?" - kérdez vissza.
Pilisszántó
öt perc kocsival. A polgármesteri hivatallal szemben lévő cukrászda tulaja elégedett a forgalommal, bár a választás miatt a víkendezők többsége otthon maradt. A második fordulót, ahogy a szántói cukrász is érzékeltette, az országos politikai kampány dönti el ebben a választókörzetben is: "Ha az embereknek eszébe jutna, hogy a helyi iskolának nincs tornaterme, a gyereknek egy alagsori lyukban kell futkároznia, akkor biztos nem lehetne őket behülyíteni az olimpia gondolatával." Megmutatta Frajna kortes-röplapját: a szokásos dizájn, mit adott ez a kormány, és mit vesz el az ellenzék, csak épp a helyi igényekre hangszerelve. Az első menüpont szerint megkezdődött a 10-es főút kiépítése és felújítása. "Csak egy métert mutassanak!" - fogta könyörgőre a cukrász, és nem érti, hogyan lehet ekkorát hazudni.
Pilisszántó az a fajta település, ahol a suttogó propaganda politikától függetlenül a nap huszonnégy órájában működik: a szavazókör jegyzője, ahogy meglátta az érkező választókat, a sajtó képviselőit magával ragadva fejből fújta a legfontosabb adatokat (név, lakhely, anyja neve stb.), és a bizottság tagjainak hamiskás mosolyán látszott, mennyi mindent tudnának még az illető szavazókról mesélni.
A Fotex három góllal vezet a Magdeburg ellen a kézilabda BL-döntőjében, amikor otthagyjuk a szántói választói bizottságot, nézzék tovább nyugodtan a meccset.
Este fél tízre a választási meccs is eldől: a szavazatok 53,91 százalékának megszerzésével a harmincnyolc éves Frajna Imre jut mandátumhoz. Frajna 1999 nyarán váltotta Selmeczi Gabriellát a Pénzügyminisztérium társadalombiztosítási alapokat felügyelő politikai államtitkáraként; ő jegyezte azt a szándéknyilatkozatot is, amely a kormány és a gyógyszergyártók között jött létre majdnem négyéves háborúság után. 2001 végén le kellett mondania, mert a Fidesz-frakció több tagjával együtt Mikola István egészségügyi miniszter jogszabálycsomagja ellen szavazott. Nikolits István titokügyi exminiszter - aki szerint a kudarc oka az volt, hogy az első fordulóban az SZDSZ-jelöltre szavazók 4 százaléka most vasárnap a Fideszre voksolt - veresége után visszavonul a politikától: négy év múlva, hatvanévesen nem kívánja magát újrajelöltetni.
Bogár Zsolt
