PM: Nem biztos, hogy érdemes pénzt önteni a kórházakba

  • narancs. hu
  • 2018. október 15.

Belpol

Milliárdokkal nő havonta a kórházak adóssága.

Szeptember végére közel 46 milliárd forintra duzzadt a magyar kórházak lejárt tartozásainak összege a MÁK adatai szerint, ez 2017. december végéhez képest több mint 30 milliárdos, havi átlagban 3,4 milliárdos növekedést jelent – számol be a napi.hu.

A tartozás mintegy felének fizetési határideje már több mint két hónapja, a teljes tartozás mintegy háromnegyede több mint egy hónapja lejárt. A szeptemberi 4 milliárdos növekedésből mintegy 3 milliárd forint a 60 napon túli. A menedzsmentek láthatóan bíznak az adósságkonszolidációban.

Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár azonban egy pénteki konferencián azzal hárította az erre vonatkozó kérdéseket, hogy erről még nem született kormánydöntés.

Az adóslistát továbbra is a Péterfy Sándor utcai kórház vezeti 2,7 milliárdot meghaladó tartozással, s alig marad el a 2 milliárdtól a Honvédkórház adóssága, holott március végén szinte semmi tartozásuk nem volt. Szintén kétmilliárd forint közeli a vidéki egyetemi intézmények, illetve a nagy megyei kórházak közül a Békés megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kórház, Budapesten a Dél-pesti Centrum Kórház (Egyesített Szent István–Szent László) és a Szent János-kórház tartozása.

Összességében az intézmények mintegy ötöde tartozik egymilliárd körüli vagy azt jóval meghaladó összeggel beszállítóinak. Az év hátralévő részében a jelenlegi növekedési ütemmel számolva 60 milliárd körüli lejárt adósságra lehet számítani.

Az egészségügyi kormányzat csak a pofátlanság határát súrolja

Az egészségügyi kormányzat csak a pofátlanság határát súrolja

Fotó: Németh Dániel

Az adósságállomány folyamatos gyarapodása az egészségügy szereplői szerint a forráshiány következménye. Banai Péter Benő három, meg nem nevezett, hasonló méretű, ellátási területű és tevékenységi körű intézmény adósságának markánsan eltérő alakulását hozva fel példaként úgy fogalmazott, feladat- és felelősségátcsoportosítás nélkül nem biztos, hogy érdemes pénzt beleönteni az intézményrendszerbe.

Erre a jövő évi költségvetési számok ismeretében nem is nagyon lehet számítani, a gyógyító-megelőző kasszában található plusz 69 milliárd túlnyomó része ugyanis a béremelés fedezete, dologi kiadásokra mintegy plusz 15 milliárddal kalkulálhatnak jövőre az intézmények. További 40 milliárd forintot a rendszer fenntarthatóságát segítő közszolgáltatások fejlesztésére helyeztek céltartalékba.

Figyelmébe ajánljuk