Politikai ügy lett a kőszegi gerillafestők munkájából

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 12.

Belpol

A polgármesternek is tetszik így a rendelő, csak az nem, hogy titokban mázolták ki.

Egy ilyen kezdeményezést minden értelmes ember támogat, de az mégsem helyes, hogy közintézménybe olyankor mentek be az önkéntesek, amikor zárva van, és erről az intézmény vezetője nem tudott – ez Básthy Béla kőszegi polgármester álláspontja arról, hogy Kőszegen néhány helyi önkéntes kifestette a gyermekorvosi rendelő helyiségeit. 

A városvezető a különös esetről közleményt adott ki, eszerint ha rendőrségi feljelentést nem is tett az önkormányzat, de belső vizsgálat indult. A nyugat.hu azt írja, hogy az önkormányzat reakciója megosztja az embereket. Vannak, akik úgy gondolják, szőrözés helyett egy köszönöm elég lett volna.  

A polgármester erre reagálva pontokba szedve árnyalta a közösségi oldalon a hivatalos álláspontot.

Eszerint tisztában van azzal, hogy ebben a szerepben ő most nem népszerű, de egy vezetőnek ilyen helyzetben is a jogszerűség mellett kell állnia. Básthy szerint  „Szigeti Vanda és társai alkotása szép, joggal tetszik gyereknek, szülőnek egyaránt”, de „akkor is szép lenne, ha nem titokban festik fel, hanem akiknek az a dolguk, jelzik ezt a szándékot az intézményvezetőnek, vagy a tulajdonos önkormányzatnak”,  egy közintézményben engedély nélkül nem tartózkodhat senki, és nem végezhet ilyen átalakításokat, ezt pedig annak, aki kinyitotta az ajtót a dekoratőrök előtt, tudnia kellett.

A polgármester szerint egyértelmű, hogy a titkosítás  kinek az érdekét szolgálta. 

Valószínűleg az Összefogás Kőszegért Egyesületre, annak elnökére, Harkai Norbertre gondol, aki a nyugat.hu-nak azt nyilatkozta, a történtekért, és amiért nem kértek engedélyt, vállalja a felelősséget. Bár az kiderült, hogy a festés nem az egyesület ötlete volt, hanem a védőnőké és az anyukáké. Azért gondolták, hogy ez jó lesz így, mert abban az épületben hosszú ideje nem volt tisztasági festés.

A leadkép forrása: Összefogás Kőszegért Egyesület Facebook-oldala

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.