Politikai ügy lett a kőszegi gerillafestők munkájából

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 12.

Belpol

A polgármesternek is tetszik így a rendelő, csak az nem, hogy titokban mázolták ki.

Egy ilyen kezdeményezést minden értelmes ember támogat, de az mégsem helyes, hogy közintézménybe olyankor mentek be az önkéntesek, amikor zárva van, és erről az intézmény vezetője nem tudott – ez Básthy Béla kőszegi polgármester álláspontja arról, hogy Kőszegen néhány helyi önkéntes kifestette a gyermekorvosi rendelő helyiségeit. 

A városvezető a különös esetről közleményt adott ki, eszerint ha rendőrségi feljelentést nem is tett az önkormányzat, de belső vizsgálat indult. A nyugat.hu azt írja, hogy az önkormányzat reakciója megosztja az embereket. Vannak, akik úgy gondolják, szőrözés helyett egy köszönöm elég lett volna.  

A polgármester erre reagálva pontokba szedve árnyalta a közösségi oldalon a hivatalos álláspontot.

Eszerint tisztában van azzal, hogy ebben a szerepben ő most nem népszerű, de egy vezetőnek ilyen helyzetben is a jogszerűség mellett kell állnia. Básthy szerint  „Szigeti Vanda és társai alkotása szép, joggal tetszik gyereknek, szülőnek egyaránt”, de „akkor is szép lenne, ha nem titokban festik fel, hanem akiknek az a dolguk, jelzik ezt a szándékot az intézményvezetőnek, vagy a tulajdonos önkormányzatnak”,  egy közintézményben engedély nélkül nem tartózkodhat senki, és nem végezhet ilyen átalakításokat, ezt pedig annak, aki kinyitotta az ajtót a dekoratőrök előtt, tudnia kellett.

A polgármester szerint egyértelmű, hogy a titkosítás  kinek az érdekét szolgálta. 

Valószínűleg az Összefogás Kőszegért Egyesületre, annak elnökére, Harkai Norbertre gondol, aki a nyugat.hu-nak azt nyilatkozta, a történtekért, és amiért nem kértek engedélyt, vállalja a felelősséget. Bár az kiderült, hogy a festés nem az egyesület ötlete volt, hanem a védőnőké és az anyukáké. Azért gondolták, hogy ez jó lesz így, mert abban az épületben hosszú ideje nem volt tisztasági festés.

A leadkép forrása: Összefogás Kőszegért Egyesület Facebook-oldala

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.