Bosnyák-horvát együttműködés Több mint egyórás bosnyák-horvát csúcstalálkozót tartottak múlt pénteken Zágrábban. A régi-új bosnyák elnök, Alija Izetbegovic és Franjo Tudjman horvát elnök fontosnak nevezte a daytoni egyezmény teljes végrehajtását és a boszniai föderációs testületek megalakítását. Megállapodtak abban is, hogy minden vitás kérdést "szoros együttműködéssel" oldanak meg. Közben véglegesnek nyilvánította a boszniai választási eredményt az ideiglenes választási bizottság. A Jugoszlávia elleni szankciók feloldásáról - amiről hivatalosan tíz nappal a választások után, tehát múlt kedden kellett volna dönteni - lapzártánk után határoz az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
56-os konferencia Az 1956-os forradalom idején amerikai tanácsadók egy esetleges atomcsapás lehetőségét is fontolgatták az orosz invázió megállítására - hangzott el azon a budapesti konferencián, amelyen megvizsgálták: mennyiben hatott ´56 a 80-as évek kelet-európai reformfolyamataira, és ´56 örökségének tekinthető-e a 90-es évek magyar demokráciája. Timothy G. Ash oxfordi történész kiemelte, hogy szakítani kell a "történelmi determinizmussal", hiszen az események irányítói számos lehetőség közül választhattak volna. Litván György, az 56-os Intézet igazgatója kijelentette: nem biztos, hogy ´56 eleve bukásra volt ítélve, bár az események igazolták a jaltai megállapodást.
Eigner nyilatkozott Eigner József, az egy éve elmozdított "átvilágító bíró" az Új Magyarországnak nyilatkozva közölte: a miniszterelnök, a házelnök és a parlament IPU-tagozatának elnöke az ügynöktörvény hatálya alá esik, mivel Horn ´56 után a karhatalomnál szolgált, Gál Zoltánnak és Szűrös Mátyásnak pedig pártállami funkcióiknál fogva a III/III-asok állandóan jelentettek; így szerinte hamarosan le kell mondaniuk posztjukról. A lap azzal a címmel közölte az interjút, hogy Eigner bíró szerint Horn, Szűrös és Gál ügynök volt. A három szocialista politikus határozottan visszautasította Eigner állításait, amit rágalomnak és politikai zavarkeltésnek neveztek. Szűrös hozzátette: az MSZMP KB titkárai nem is férhettek hozzá ilyen információkhoz.
Moszkva enyhül? Oroszország továbbra sem ért egyet a NATO keleti kibővítésével, de nem fogja megakadályozni a folyamatot - derül ki Jelcin elnök és Primakov külügyminiszter hétvégi nyilatkozataiból. Jelcin szerint a NATO-nak előbb Oroszországgal kellene egyfajta különmegállapodást kötnie, mielőtt a szövetség hozzálátna a keleti kibővítéshez; az elnök bírálta, hogy szerinte fordítva zajlik a folyamat, Primakov külügyminiszter viszont "elkerülhetetlennek" nevezte a NATO bővítését. Közben Lebegy tábornok, a nemzetbiztonsági tanács vezetője - aki alig burkoltan a hatalom teljes átadására próbálta rábeszélni a műtét előtt álló Jelcint - ismét a csecsen válság lezárásáról tárgyalt Ingusföldön. Lebegy kijelentette: ha valamely köztársaság vezetője ellenzi a csecsen rendezést, távoznia kell posztjáról.
KDNP: félfordulat? A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint Magyarország előtt egyetlen komoly, önálló politikai alternatíva áll, és ez a kereszténydemokrácia. Giczy György egy kaposvári pártfórumon úgy látta, szükség van ellenzéki összefogásra, bár az MDNP-vel pártja semmilyen együttműködésre nem hajlandó. Az FKgP-t azonban szükséges, a MIÉP-et lehetséges partnernek tekintette a KDNP elnöke. Egy másik ellenzéki rendezvényen viszont Orbán Viktor Fidesz-elnök a parlamenti ellenzék mérsékelt középerőinek összefogását sürgette, és elmondta: egyelőre hiányzik az MDF, a KDNP és a Fidesz közös stratégiája, és ez a KDNP januári tisztújító közgyűléséig nem is fog változni.
Világbanki támogatások "A jólét nem terjed magától, szükség van az eredményeket növelő támogatások összehangolására és újravizsgálatára" - állapítja meg a Világbank idei éves jelentése, amely a legszegényebb országok hatékony segítésében, a fejlődő országokban eszközölt magántőkés beruházások ösztönzésében látja a pénzintézet legfontosabb feladatát. James Wolfensohn elnök elmondta: a világpiac aránytalanul alakul, hiszen a harmadik világban a lakosság fele nem jut áramhoz, egynegyedének ma sincs ivóvize, 1,3 milliárd ember nyomorog és 70 millióan menekülnek. A Világbank jelenleg 22 milliárd dollár értékben vesz részt 256 fejlesztési projektben, nagyrészt Boszniában és a Közel-Keleten. A legszegényebb országok adósságterheinek enyhítésére 500 millió dollárt tett félre a Világbank. A hét legfejlettebb állam pénzügyminisztere egyébként Washingtonban úgy döntött: elengedik a 20 legszegényebb ország adósságának 80 százalékát.
Civil hétvége Miközben a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány meghívására 22 kelet- és közép-európai ország civil szervezetei azt tanulmányozták egy budapesti adományszervezési konferencián, hogyan válhatnak gazdaságilag önállóbbá a térség különböző egyesületei és alapítványai, az Európa Ház szervezésében megrendezték az első magyarországi Nonprofit Expót. Az Építők Székházában tartott rendezvény célja az volt, hogy a hazai civil szervezetek, alapítványok megismerkedjenek egymással, és hogy megvitassák a készülő nonprofit törvényt. A Nonprofit Expóval egyben előkészítették a Civilszervezetek Világszervezetének, a Civicusnak a jövő évi budapesti világtalálkozóját is.
Népszabadság kontra BBJ: elmarasztalás A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint nem írt igazat a Budapest Business Journal, amikor idei 34. számában, a Narancsban is közölt cikkében a Népszabadságra is vonatkoztatta, hogy vezető napilapokban hirdetőkről 100-300 ezer forintért kedvező tartalmú PR-cikkek jelenhetnek meg. A bírói állásfoglalás szerint csak arról van szó, hogy a heti Népszabadság Magazinban "a hirdetők számára adott az a lehetőség, hogy direkt reklámjuk mellett a cég profiljához kapcsolódó tematikájú cikk jelenjen meg". Az angol nyelvű lap sajnálja, hogy a bíróság szerint "tévedett", és még mérlegeli, fellebbez-e. A lap egyébként büszkeségét fejezte ki amiatt, hogy felhívta a közvélemény figyelmét: "egyes lapok hajlandók fizetett cikkeket objektív újságírásként beállítani".
ÁPV Rt.: kormányzati vizsgálat A parlament hétfői ülésén Horn Gyula miniszterelnök napirend előtt közölte: a Kormányzati Ellenőrzési Irodával vizsgáltatja ki az ÁPV Rt. és Tocsik Márta jogász közti, a múlt héten nagy vihart kavart szerződés ügyét, tehát a jogásznő állítólagos 300 millió forintos jutalékát. A több helyen "ügyvédként" szereplő Tocsik képviselte az ÁPV-t az önkormányzati vagyonjuttatásokról szóló tárgyalások során, és arról alkudott - sikerrel -, hogy az önkormányzatok kevesebb vagyonnal is beérjék, mint amennyi belterületi földjeik után törvény szerint az államtól járt volna. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kabinet mindent megtett az ügy tisztázására, a kormány legutóbbi ülésén tájékoztatást kért az ügyben Suchman Tamástól, a privatizációért is felelős ipari és kereskedelmi minisztertől, aki utasította az ÁPV Rt. felügyelőbizottságát a vizsgálat lefolytatására. (Lásd még: 47. oldal.)
Brit dohányper, magyar felmérés Tüdőrákban szenvedő, egykoron dohányzó negyven idős ember pert indított két brit dohánygyár ellen a cigaretta okozta kár megtérítéséért. A Imperial Tobaccót és a Gallaherst azzal vádolják, hogy az ötvenes évek végén nem csökkentették termékeik nikotintartalmát, pedig tudhatták, mekkora veszélynek teszik ki fogyasztóikat. A két cég azonban úgy látja: nehéz lesz bizonyítani, hogy a tüdőrák elkerülhető lett volna, ha annak idején csökkentik cigarettáik nikotintartalmát. Közben Magyarországon - a Dohányipari Szövetség megbízásából - elkészült a Szonda Ipsos felmérése, amely szerint a megkérdezetteknek csak 35 százaléka tiltaná meg törvényileg minden nyilvános helyen a dohányzást, 82 százalékuk csak az általános iskolákban, 65 százalékuk csak az egészségügyi intézményekben látná ezt indokoltnak.
Morze
Magyarország 2002-ig teljesíti az EU környezetvédelmi normáit - ígérte meg Szili Katalin környezetvédelmi államtitkár egy grazi konferencián. Mint elmondta, elkészült a nemzeti környezetvédelmi program, amely a jövő évi költségvetés tervezetével együtt kerül a kormány, majd a parlament elé.
Ukrajnában közölték: az erőmű területén a radioaktív fémszerkezetek beolvasztását végző üzemet építenek nyugati segítséggel, és nem kizárt, hogy hamarosan új betonszarkofág kerül a veszélyes IV-es blokkra.
Bulgáriában nyolc hónapig tartó karbantartó munka után ismét üzembe állították a kozloduji atomerőmű 3. blokkját, november elején pedig beindítják a 6. blokkot is. Kozloduj a zöldek és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint is a térség egyik legveszélyesebb atomreaktora.
Az argentin elnök "önkényesnek és mértéktelennek" nevezte a szakszervezetek 36 órás országos általános sztrájkját, és közölte: nem változtat a neoliberális gazdasági modellen. A peronista Carlos Saúl Menem szerint amúgy sincs szükség közvetítőkre munkások és tulajdonosok között.
Gyermekmunka igénybevételével vádolta meg a Reebok sportcipőgyár nagy konkurensét, a Nike-t. A Reuter szerint azonban az utóbbi években olcsó munkaerejük miatt mindkét cég gyerekekkel dolgoztatott a harmadik világban.
High-tech kémkedés a Volkswagennél: a cég az egyik legjobb német nyomozóval vizsgáltatja, ki felel azért, hogy drága formatervezési ötleteiket éveken át ellopták a konkurencia számára, mégpedig a kísérleti terepen földbe ásott, hőre reagáló felvevővel, amely rádióhullámokon továbbította az új autómodellekről készült felvételeket.
Dél-Afrikába vezetnek a tíz évvel ezelőtti Palme-gyilkosság szálai: egy kihallgatott ügynök szerint nem kizárt, hogy az akkori pretoriai titkosszolgálat ölette meg a svéd miniszterelnököt, hogy megbüntesse az apartheid ismert ellenfelét.
