NATO-csatlakozás: lezárult tárgyalások Simonyi András, Magyarország NATO-nagykövete Brüsszelben átadta a NATO főtitkárának, Javier Solanának azt a szándéklevelet, amelyben a magyar külügyminiszter megerősíti: hazánk teljes jogú NATO-tag kíván lenni, élvezve a tagságból járó előnyöket, vállalva az ezzel járó kötelezettségeket. A szándéklevél átadásával lezárultak a Magyarország és a NATO közötti csatlakozás-előkészítő tárgyalások. A levélben Kovács László többek közt ígéretet tesz: Magyarország a NATO rendelkezésére bocsátja fegyveres erőinek nagy részét kollektív védelem céljaira, és szükség esetén készek vagyunk erőket biztosítani más NATO-akciók számára is. A csatlakozási jegyzőkönyveket a magyaron kívül a cseh és a lengyel külügyminiszter december 16-án írja alá a jelenlegi NATO-tagállamokkal.
Oroszország: korrupciós botrány? Felmentette pénzügyminiszteri tisztségéből Anatolij Csubajszt az orosz elnök; Csubajsz ugyanakkor megtarthatja miniszterelnök-helyettesi posztját. Jelcin az orosz törvényhozás alsóházának határozata után döntött a leváltásról, az alsóházi képviselők követelésének engedve. Csubajsz és négy kollégája egy az oroszországi privatizációról szóló könyv honoráriumaként vett fel (fejenként) kilencvenezer dollárt, de a könyv egyelőre még kézirat formájában sem létezik. Csubajsz utódjául Jelcin elnök Mihail Zadornovot nevezte ki. Zadornov annak ellenére vállalta a megbízatást, hogy a liberális frakció, amelynek ő is tagja, ellenezte, hogy képviselőtársuk együttműködjön a jelenlegi orosz kormánnyal. A "Jabloko-frakció" már korábban is többször hevesen bírálta az orosz kormányt; Zadornov a pénzügyminiszteri funkció elvállalása után kilépett a liberális képviselőcsoportból.
ENSZ-ellenőrök: újra Irakban Az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság tagjai pénteken visszatérhettek Irakba, miután az iraki kormány visszavonta korábbi kiutasító döntését. Nem kapott támogatást a Biztonsági Tanács hétvégi ülésén az orosz külügyminiszter, Jevgenyij Primakov javaslata, amely meg kívánta változtatni a különbizottság összetételét, és határidős ígéretet tartalmazott az Irakkal szembeni embargó enyhítésére. Vasárnap újabb konfliktushelyzet alakult ki, mivel Irak több objektum megtekintését megtagadta az ENSZ-ellenőröknek. A tiltott helyek közé tartozik Szaddám Huszein palotája, amelyről azt gyanítják, hogy egy fegyverraktárnak is otthont ad. Az amerikai védelmi miniszter, William Cohen elmondta: az amerikai erők addig maradnak a Perzsa-öböl térségében, amíg Irak maradéktalanul eleget nem tesz a Biztonsági Tanács határozatainak.
Jeruzsálemi terrorakció: magyar áldozat Feltételezések szerint palesztin terroristák lőttek az Ateret Kohanim rabbiképző két növendékére Jeruzsálem belvárosában; egyikük, a magyar állampolgárságú Hirschberg Gábor a helyszínen meghalt. Temetésén részt vett az izraeli kormány képviseletében Jakov Neeman pénzügyminiszter és Csejtei István, Magyarország izraeli nagykövete is. Jeruzsálem polgármestere Jasszer Arafatot hibáztatja, amiért nem tudja féken tartani a palesztin szélsőségeseket. A hét végén újabb merénylet történt, ezúttal is egy ortodox zsidó diákot ért támadás. Vasárnap a Hezbollah által kilőtt rakéták csapódtak be Nyugat-Galileába. Az izraeli tüzérség viszonozta a támadást, személyi sérülésről nincs jelentés.
Az ÁSZ bankvezetőket jelentett fel Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétségének gyanúja miatt Nyikos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke feljelentette a Budapest Bank (BB) vezérigazgatóját, korábbi vezérigazgató-helyettesét és a Polgári Bank egykori vezetőit, akiket a számviteli fegyelem megsértésével is vádolnak. Az ÁSZ az Országgyűlés felkérésére vizsgálta a Budapest Bank privatizációja kapcsán a Polgári Bank visszavásárlásának körülményeit (az állam 1996-ban a Budapest Bank privatizációja részeként egymilliárd forintért vásárolta vissza a Polgári Bankot, amit később ötmillióért adott át a Pénzintézeti Központnak). Az ÁSZ sérelmezi, hogy a Budapest Bank vezető tisztviselői nem tettek eleget felügyeleti és intézkedési kötelezettségeiknek, amikor nem szabtak gátat a Polgári Bank kockázatos üzletpolitikájának, szabálytalan értékpapír-forgalmazásának és törvénysértő hitelezési gyakorlatának. A BB vezérigazgatójának jogi képviselője szerint "jogi abszurditás bűncselekményre következtetni, hiszen a hanyag kezelés vétsége nem valósulhat meg, ha a kezelési vagy felügyeleti kötelezettség nem törvényen, hanem a közgyűlés határozatán alapul".
Magyar fogdaviszonyok: vizsgálat Huzamosabb tartózkodásra alkalmatlan, fertőzés-veszélyes zárkákban, gyakran alapvető orvosi ellátások nélkül tartanak előzetes letartóztatásban gyanúsítottakat a rendőrségen - derült ki a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) és az Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet (COLPI) 1996. február-december között végzett kutatásából. A fogva tartottak harmada számolt be rendőri bántalmazásról. A rendőri erőszaknak elsősorban a fiatalkorúak, a külföldiek és különösen a romák vannak kitéve. A sértettek általában nem mernek feljelentést tenni, ha mégis, akkor is csak ritkán jut el az ügy bírósági szakaszba. Az ügyvédekből, orvosokból, pszichológusokból és szociális munkásokból álló megfigyelő csoportok a Belügyminisztérium támogatásával és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) engedélyével előzetes bejelentés nélkül látogathatták meg a kiválasztott fogdákat. Az ORFK szerint a felmérés objektív hangvételű, de hiányként rótták fel, hogy a rendőri magatartással kapcsolatban elhangzott állításokat nem szembesítették a rendőrök véleményével. Az ORFK korlátlan időre meghosszabbította az MHB megfigyelési engedélyét.
Fehérvári gettóügy: tüntetés Több százan tüntettek a Székesfehérváron épülő "konténerváros" ellen vasárnap. A demonstráció célja az volt, hogy tiltakozzanak a romák konténerbe költöztetése ellen, és hogy a város vezetése elfogadja azt a javaslatot, amely szerint a Rádió utca 11. alatti épületet lakhatóvá kell tenni mindaddig, amíg lakóit a városon belül, kőépületben el tudják helyezni. A Gettóellenes Bizottság által szervezett megmozduláson Horváth Aladár, a GEB elnöke "apartheidnek" nevezte a romák konténerbe költöztetését, és felhívta a figyelmet a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal határozatára, amely megsemmisítette a konténerek telepítésére kiadott jegyzői enge-délyt, azzal az indokkal, hogy a kivitelezési munka az illetékes hatóságok engedélye nélkül kezdődött el. A GEB szerint a székesfehérvári eset nem csak a romák ügye, hiszen a város döntése minden elszegényedő polgárt fenyeget. A GEB határozata visszavonására szólította fel az önkormányzatot. A fehérvári testületnek a tüntetés utáni napon elhangzott állásfoglalása szerint a hét közepén mindenképpen kilakoltatják a Rádió utca lakóit, akiknek, ha nem kívánnak konténerbe költözni, az önkormányzat más lehetőséget nem biztosít.
Bosznia: választások Bár az EBESZ boszniai megbízottja csak december első hetének végére ígérte a választási eredményeket, már az első jelentések alapján valószínű, hogy a boszniai szerb köztársaságban a másfél millió választópolgárnak kevesebb mint a fele vett részt a rendkívüli parlamenti választásokon. Ha ez beigazolódik, érvénytelen a voksolás. Biljana Plavsic elnök (képünkön) remélte, hogy pártjának, a Szerb Nemzeti Szövetségnek sikerül megtörnie a Szerb Demokrata Párt (SDS) parlamenti egyeduralmát: megfigyelők szerint pártja körülbelül harminc százalékra számíthat a 83 fős törvényhozásban. A várakozások szerint az SDS mellett a Szerb Radikális Párt számíthat a helyek többségére. Plavsic inkább Banja Lukában és a nyugati országrészben számíthat nagyobb támogatásra. A választások egyébként békében és az EBESZ szerint komoly szabálytalanságok nélkül zajlottak.
NATO-népszavazás: nem érvényes? Eredményes volt a NATO-csatlakozásról szóló népszavazás, mert az összes választópolgár 41,5 százaléka azonos módon, igennel voksolt - jelentette be az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke, Kukorelli István. A végeredmény szerint a szavazásra jogosultak 49,24 százaléka szavazott; az érvényesen válaszolók (98,75 százalék) közül 85,33 százalék volt az igen szavazatok aránya. A NATO-csatlakozást mindvégig ellenző MIÉP mellett a pacifista Alba Kör is kifogást emelt a referendum érvényességével kapcsolatban. A MIÉP az Alkotmánybírósághoz fordult az érvénytelenség megállapítására, az Alba Kör pedig az OVB elnökéhez eljuttatott levelében kéri: az OVB nyilvánítsa érvénytelennek és eredménytelennek a népszavazást. A pacifisták azzal érvelnek: a parlament által elfogadott alkotmánymódosítás nem szól a referendum érvényességéről, így erre nézve az 1989-es népszavazási törvény az irányadó. Ennek alapján (mivel a szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele), az Alba Kör szerint érvénytelen és eredménytelen a voksolás.
Morze
A kisebbségek parlamenti képviseletéről a kormány szándékai szerint még az idén döntés születik a parlamentben: a törvénymódosításokat még ezen a héten beterjesztik. A javaslat szerint egy kisebbségi mandátumhoz 7500 szavazat kell, a kisebbségek állíthatnak kapcsolt listákat is. A választáson három lista lenne: az országos és egyéni lista mellett bárki kérhetne kisebbségi listát is.
Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot azokkal az országokkal, amelyek első körben nem kerülnek be a NATO-ba -jelentette ki Geremek lengyel külügyminiszter egynapos magyarországi látogatásán. Kovács László magyar külügyminiszter megállapodott lengyel és cseh kollégájával, hogy februárban, az amerikai szenátusnak a bővítésre vonatkozó döntése előtt Washingtonba látogatnak.
Nem mond le tisztéről Gál Zoltán, a parlament elnöke, akit az átvilágítóbírók szólítottak fel távozásra. A bírák szerint Gál korábbi tisztségeinek betöltése során (belügyminiszter-helyettes, belügyi államtitkár) hozzájutott a BM III/III ügyosztályának irataihoz. Gál az átvilágítók tévedésére hivatkozva tagadja ezt, és "lezártnak tekinti az ügyet".
Csődöt jelentett Japán negyedik legnagyobb befektetési társasága, a Jamaicsi. A csőd után hatalmas eladási láz söpör végig a tőzsdéken. A cég 16 milliárd dolláros hiánnyal zárta a félévet; világszerte foglalkoztatott hét és fél millió munkatársának felmondott. A japán kormány hitelekből garantálja a befektetések kifizetését.
Volt ügynökök is érdeklődnek afelől: megfigyelte-e őket a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztálya. A Történeti Hivatal szeptemberi megnyitása óta 1400-an, köztük volt ügynökök is, voltak kíváncsiak arra, megfigyelték-e őket. Eddig átlagban minden negyedik érdeklődőről derült ki, hogy megfigyelték.
Lebontották az ÁPV Rt. budapesti székháza előtt álló sátrukat a szekszárdi húsüzem hetedik hete tüntető dolgozói, akik igényt tartanak a végkielégítésre, valamint a cég privatizációs szerződésében foglalt százezer forint bánatpénzre, amelyet üzembezárás esetén ír elő a szerződés. Az új tulajdonos újra kívánja indítani az üzemet; a vételár fedezi a végkielégítések összegét.
