Politikai hírek

publikálva
1998/8. (02. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Választások: MSZP kontra Fidesz?

A pártok mezőnye a választások előtti hetekben kettészakadt: magasan vezet a Fidesz és az MSZP, a Fidesz csökkenteni igyekszik az MSZP előnyét -derül ki a Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki január végén, február elején készült felméréséből. A szocialisták a hivatalnokok, a menedzserek és az értelmiség körében növelték támogatottságukat. Szavazótáborukban nőtt azok aránya, akik semmiképpen nem szavaznának a szabad demokratákra, a szabad demokrata szavazók fele pedig inkább a fideszes jelöltet támogatná a szocialistával szemben. A Fidesz az elmúlt hónapokban számottevő mértékben növelte támogatottságát az önmagukat a kisvállalkozók, illetve a munkások közé sorolók körében. A leszakadók között vannak a kisgazdák: bár kedvezőbb esélyekkel indultak a tömegpárttá válás útján, az elmúlt hónapok belső viharai, a radikális populista retorikából megfontolt kormánypolitikusi hangnemre váltó pártelnök összezavarta az FKgP szavazótáborát -áll a kutatási eredmények között. (Lásd még: 20-21. oldal.)

MTV: elbocsátott elnökjelölt Czike Lászlót, a Magyar Televízió vezető közgazdászát Horváth Lóránt, az MTV ügyvezető elnöke elbocsátotta állásából. Czike László felmondásával egy időben figyelmeztetést is kapott Horváthtól a Napi Magyarországban megjelent nyilatkozata miatt, amelyben többek közt úgy fogalmazott: Peták leváltása előre megírt forgatókönyv alapján valósult meg. Az interjúban Czike bírálta az MTV pazarló gazdálkodását, elsősorban a külső gyártók, produceri irodák pazarlásával magyarázta a közszolgálati tévé rossz anyagi helyzetét. Czike - aki a volt tévéelnök, Peták István főtanácsadója volt - egyike az elnöki posztra pályázó tizenöt jelöltnek. Felmentése jogtalanságának megállapítását kérve a közgazdász várhatóan munkaügyi bírósághoz fordul. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége az elmúlt hét végén megkezdte az elnöki posztra benyújtott pályázatok értékelését. Az elnöki tisztséget a most is a közszolgálati televíziónál dolgozó újságírók mellett "külsősök", köztük Szekeres László, a kereskedelmi TV 2 műszaki igazgatója is megpályázta.

Románia: elhúzódó sztrájksorozat Két hete tart a román egészségügyi dolgozók munkabeszüntetése, melynek első eredménye, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök -feladva a kormány merev álláspontját -25 százalék helyett 30 százalékos béremelési javaslattal állt elő. A sztrájkolók azonban ezt is keveslik, és továbbra is kitartanak eredeti, 100 százalékos követelésük mellett. Múlt péntek óta az egészségügyi dolgozók megmozdulásának támogatására Románia-szerte nagygyűléseket, tüntetéseket szervez a több mint hárommillió tagot számláló Fratia szakszervezeti konföderáció. A Fratia Bukarestben rendezte a legnagyobb tüntetést, ahol több ezer ember követelte a kormány távozását. A tüntetők kérték a parlamenti pártok támogatását is: a Demokrata Párt - bár továbbra sem látja szívesen Ciorbeát a kormányfői székben - nem szegte meg a koalíciós megállapodást, és kitart a kormány álláspontja mellett.

SFOR: maradnak Boszniában Boszniában maradnak az SFOR-csapatok mandátumuk júniusi lejárta után is - közölte a NATO-nagykövetekből álló Észak-atlanti Tanács. A boszniai viszonyok bizonytalansága miatt a szervezet nem szabta meg a csapatkivonások újabb határidejét. Az SFOR-csapatok létszáma júniusban nem csökken számottevően, csak szeptemberben, a boszniai választások után, a térségben kialakult helyzet figyelembe vételével döntenek a létszámcsökkentés mértékéről. Több békepartner ország - köztük Magyarország is - jelezte: készek továbbra is részt venni az SFOR-akció folytatásában. A horvát fővárosban, Zágrábban a múlt hétvégén harmincezer ember vett részt az egyre romló szociális körülmények miatt a szakszervezetek által meghirdetett tiltakozáson, amelyet a horvát belügyminiszter betiltott. A zágrábi rendőrség különleges alakulata megkísérelte megakadályozni a tüntetőket abban, hogy a Jelacic térre vonuljanak. Az összecsapásban öt rendőr sérült meg.

Taszár: kell a NATO-nak? A NATO rövidesen kidolgozza azokat a terveket, amelyekben részletezi, milyen segítségre számítanak a nem tagállamok részéről; Magyarország esetében minden bizonnyal továbbra is a taszári támaszpont használatát és műszaki egység küldését kéri majd a NATO. A Magyar Honvédség taszári bázisát a NATO a szövetséghez való csatlakozás után is használni kívánná -legalábbis ilyen jelzés érkezett a Honvédelmi Minisztériumhoz a napokban. Az amerikai katonák magyarországi tartózkodása Magyarország számára "jó üzletnek" bizonyul: eddigi, bő kétéves ittlétük alatt az SFOR kötelékében dolgozó amerikai katonák több mint 250 millió dollárt költöttek - csak a taszári bázis bérleti díja (ami a Honvédelmi Minisztérium bevétele) ötmillió dollár. Az amerikai békefenntartók magyarországi tartózkodása óta 47 ezer amerikai katona fordult meg itt. A magyar Országgyűlés 1998 augusztusáig adott felhatalmazást az SFOR-ban való magyar részvételre.

A közbiztonság javítása: "nem" a BM-nek A kormány érdemben nem tárgyalta Kuncze Gábor belügyminiszter - a közbiztonság erősítésére irányuló, 12,5 milliárd forintos többlettámogatást kérő - csomagtervét, a rendőrség (10 milliárd) és a határőrség (2,5 milliárd) anyagi feltételeinek javítására. A kabinet március 5-re halasztotta a végleges döntést, amikorra a Miniszterelnöki Hivatalban működő Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság vezetője, Bencze József és Tóth András politikai államtitkár elkészíti intézkedési javaslatait, valamint a kormányzati ellenőrök is átvizsgálják a rendőrség gazdálkodását. Az SZDSZ Országos Tanácsa támogatásáról biztosította Kuncze Gábor csomagtervét, és felszólította a kormányt, hogy "a rendőrség szervezeti egységét veszélyeztető és a törvényes kereteket szétziláló látszatintézkedések" helyett biztosítsa a szükséges anyagi forrásokat. Medgyessy Péter pénzügyminiszter elmondta: a kormány az idén 14 milliárdos költségvetési tartalékkal gazdálkodhat, s az év első felében ennek 40 százalékát használhatja fel, ezért Kuncze javaslata kivitelezhetetlen; a kormányzat legfeljebb egymilliárd forint többlettámogatást nyújtana a költségvetési tartalék terhére.

Fehér Füzet a jogsértésekről "A társadalom nem tudott a demokratikus jogállamisághoz méltó választ adni a roma kisebbség sorsát érintő problémákra" -jelenti ki Szikinger István alkotmányjogász, a COLPI munkatársa a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) 1997-es eseteit feldolgozó Fehér Füzetének előszavában; a jogász hozzáteszi: a sátoraljaújhelyi ügyben (amikor az önkormányzat néhány cigány családot a város területéről ki akart tiltani) minden eddiginél nyíltabban mondták ki a romák intézményes jogfosztottságát. Az immár negyedik alkalommal megjelent Fehér Füzetben a NEKI olyan, romákkal szembeni diszkriminációs ügyekről számol be, amelyekben a jogvédő iroda vállalta a sértettek jogi képviseletét. A füzet a tavalyi eseteken kívül a NEKI által már korábban is tárgyalt és folyamatban lévő ügyek lényegét is összegzi. A NEKI igazgatója, Furmann Imre a Fehér Füzet bemutatóján kiemelte: jellemző a jogsértő esetek eldurvulása: tavaly két esetben is halállal végződött egy-egy jogsértő akció.

Primakov: változatlan az orosz álláspont Magyarország eurointegrációs törekvése kész tényként kezelhető - jelentette ki Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter múlt szerdai budapesti látogatása során -, ugyanakkor Oroszország továbbra is ellenzi a NATO keleti bővítését. Primakov Kovács László magyar külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain elsősorban a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről esett szó. Nem sikerült megállapodni az orosz adósság visszafizetéséről és a Paksi Atomerőmű használt fűtőelemeinek Oroszországba szállításáról; bár Primakov elismerte a magyar fél követelésének jogosságát, elmondta: az új orosz törvényeket még nem sikerült összhangba hozni a Szovjetunió által kötött megállapodásokkal. A második világháború után elhurcolt magyar műkincsekről Primakov szerint "lehet beszéni", de hozzátette: az 1947-es békeszerződés jogilag kizár bármiféle követelést. Az orosz külügyminisztert fogadta Göncz Árpád államfő és Horn Gyula miniszterelnök is.

Nem lesz vízumkényszer Elkerülhető a vízumkényszer bevezetése, mivel más eszközökkel (például beutazási adatlap kitöltésével) is lehetséges a problémák kezelése - közölte Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, akit Horn Gyula bízott meg a közbiztonsági helyzettel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolásával. Horváth Zoltán (MSZP), az EU-integrációs bizottság alelnöke szerint Horn Gyula a külföldiek által elkövetett bűnözés csökkentésének egyik lehetséges intézkedéseként említhette a vízum bevezetését. Horváth úgy tudja, már folyamatban van a vízumkényszer jogi feltételeinek vizsgálása. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége nyílt levélben tiltakozott Horn Gyulánál a vízumkényszer bevezetése és a kormányfő azon kijelentése ellen, amely a bűnözésért nyolcvan százalékban a külföldieket teszi felelőssé. A román diplomácia is élesen reagált a magyar miniszterelnök szavaira: a vízumkényszer bevezetése komoly akadályokat jelentene a magyar-román kapcsolatok fejlődésében - jelentette ki Mihnea Motoc román külügyi szóvivő.

Morze

Új honvédségi érdekegyeztető fórum kezdi meg működését a közeljövőben; a Hovét tagjai a Magyar Honvédségen belül működő szakszervezetek lesznek. Bár Hovét korábban is működött, 1996 decemberétől, a legnagyobb szakszervezet, a Honvédszakszervezet kiválása, valamint a szolgálati törvénynek a honvédségi érdekegyeztetésre vonatkozó passzusai módosulása miatt érdemi érdekegyeztetés eddig nem folyt a most megújuló Hovétban.

Hajléktalanok tüntettek hétfőn a Parlament előtt helyzetük jobbítását követelve. A demonstrálók petíciót fogalmaztak meg, amelyet a miniszterelnöknek kívántak átadni, de Horn nem jelent meg a Kossuth téren. Egyes adatok szerint 20-25 ezer, mások szerint több mint 50 ezer ember hajléktalan.

A bizonyítékok alapján egyre bizonyosabb, hogy budapesti rendőrök - többek közt Funk Sándor főorvos ügyében - bántalmazással kényszerítettek ki tanúvallomásokat, és jogellenesen tartottak kábítószert a szolgálati irodáikban, ezzel "fizetve" ügynökeiknek információkért, tanúvallomásokért. Emiatt fordulat következhet be a Funk Sándor elleni nyomozásban is.

"Tehetsége és lehetősége szerint" a világon élő valamennyi magyar tegyen meg mindent a nemzet boldogulásáért és az euroatlanti beilleszkedésért -áll a hét végén zárult Magyarország 2000 konferencia zárónyilatkozatában. Horn Gyula a tanácskozáson elmondott beszédében kiemelte: a nemzet jelenét és jövőjét meghatározó alapkérdésekben "a nemzeti konszenzus minimumának" kell kialakulnia.

Az Alba Kör tiltakozik az ellen, hogy Magyarország bármilyen formában részt vegyen egy Irak elleni esetleges támadásban -áll a szervezet közleményében. A szervezet egyaránt elítéli Irak magatartását és az Irak megtámadására irányuló készülődést; az Alba Kör emlékeztet arra is: ha hazánk kimaradna a részvételből, 300 millió forintot takaríthatnánk meg.

Beadta lemondását dr. Erdős Tamás, a Palotás-per ügyésze. Dr. Erdős ellen azután indult fegyelmi vizsgálat, hogy főnökei szerint helytelenül járt el a perben, melyben Palotás Jánost a bíróság nem marasztalta el semmiben. Az ügyész állítása szerint még az előtt döntött felmondása mellett, hogy ellene fegyelmi vizsgálat indult volna; távozása okairól részleteket nem kívánt közölni.

publikálva
1998/8. (02. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra