Gál: szűkítendő hatáskörök 505 törvényt és 454 határozatot fogadott el az Országgyűlés az elmúlt négy évben; a ciklus alatt 13 politikai vitanapot rendeztek az Országgyűlésben - számolt be Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a parlament elmúlt négy évének munkájáról. A házelnök kiemelte: teret kapott a parlament ellenőrző szerepe is az azonnali kérdések bevezetésével és a vizsgálóbizottságok működtetésével (bár mindössze három bizottsági jelentés készült el). A jövőben "bizonyos hatásköri szűkítéseket" tartana Gál célszerűnek az Országgyűlés munkájában. Mint kifejtette: a kormánnyal való jobb munkamegosztás révén lehetne erre módot találni, és így kevesebb, a parlamentnek beszámolni köteles intézményre volna szükség. Gál szerint szűkíteni kellene a képviselői önálló indítványokat is, például úgy, hogy csak frakciója ellenjegyzésével kezdeményezhessen törvényjavaslatot egy képviselő.
Szlovák panasz az EU-nál Az Európai Parlamenthez és az Európai Unió szlovákiai nagyköveteihez fordul a Szlovák Nemzeti Párt a magyar parlament döntése miatt, amely nem teszi lehetővé a kisebbségek parlamenti képviseletét. Ján Slota, a párt elnöke szerint Magyarország a kisebbségek felszámolására törekszik. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes államtitkára kijelentette: Szlovákiának nincs jogalapja kritikával illetni a magyarországi döntést. Eközben két újabb szlovákiai magyar igazgatót váltottak le: a bátorkeszi és a búcsi iskola diákjai nem vették át a csak szlovák nyelven kiállított félévi bizonyítványaikat; ezért nem tehetők közvetlenül felelőssé az igazgatók, de hibát követtek el, amikor az ügyet nem jelentették - indokolta döntését az elbocsátást elrendelő hivatal. A Meciar-kabinet közoktatásitörvény-módosítása értelmében bármely iskolaigazgató indoklás és az iskolatanács véleményének kikérése nélkül visszahívható.
Jelcin menesztette kormányát Menesztette kormányát Borisz Jelcin orosz államfő; a miniszterelnöki teendőket ő maga vette át. A kormánytagok - Anatolij Csubajsz első miniszterelnök-helyettes és Anatolij Kulikov miniszterelnök-helyettes kivételével - az új kabinet kinevezéséig ideiglenesen tovább folytatják munkájukat. Az orosz külügyminisztériumban hétfőn még csak annyit közöltek, hogy az orosz külpolitikában nem várhatók változások. Jelcin korábban január elsejéig szabott határidőt kormányának a közalkalmazottak bérelmaradásának rendezésére, de ezt a feladatot nem tudta teljesíteni a kabinet. Az államfő februárban egy miniszterelnök-helyettest és két minisztert leváltott. Az utóbbi hetekben ismét jelentős ütemben nőni kezdtek a költségvetés béradósságai, s nem kizárt, hogy ez késztette Jelcint az egész kormány leváltására.
Szekeres-ügy: okirat-hamisítás? A Narancs értesülése szerint közokirat- és magánokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt az V. Kerületi Rendőrkapitányságon január 22-én feljelentették Szekeres Imre MSZP-frakcióvezető (képünkön) feleségét, Vásárhelyi Katalint. Lapunk úgy tudja, hogy az ügy hátterében a Hostel Marco Polo nevű fővárosi ifjúsági szálló körüli birtokháborítási eset áll, amelyről az Élet és Irodalom múlt heti számában jelent meg hosszabb írás. A feljelentést az a Molnár házaspár tette meg, amelyet Szekeres és felesége - szerintük - jogi eszközökkel (manipulált szerződéssel) és nyomásgyakorlással próbált rávenni arra, hogy szálljanak ki a Nyár utcai ifjúsági szálló hasznosításából. Mint megtudtuk, a február 23-i rendőrségi határozat értelmében az V. Kerületi Rendőrkapitányság nem talált okot arra, hogy a nyomozást megindítsa. A rendőrségi indoklás ellen Molnárék március 5-én panaszt nyújtottak be az V., VIII., XIII. Kerületi Ügyészségen. Lapunk még február 23. előtt megpróbált információkat szerezni a feljelentésről, az V. Kerületi Rendőrkapitányság illetékese azonban "az ügy természetére" való tekintettel elzárkózott attól, hogy a "327/98-as bűnügyről" nyilatkozzon. A Hostel Marco Polo ügyében lapunk természetesen szerette volna megismerni Vásárhelyi Katalin álláspontját is, így február 15-én elfaxoltuk az általunk feltárt tények összefoglalását. Szekeres Imre felesége azonban a mai napig nem kereste meg szerkesztőségünket.
Újabb merénylet Torgyán ellen A kisgazdák székházánál megtalált bomba hatástalanítása után néhány nappal bomba robbant a kisgazda pártelnök lakásánál; személyi sérülés nem történt. A MIÉP elnöke, Csurka István a Reichstag felgyújtásával állította párhuzamba a támadást, és azt mondta: "Egy ilyen akció annak áll érdekében, aki a címlapokra kerül." Lányi Zsolt, az FKgP szóvivője "gusztustalannak" nevezte Csurka állításait. Torgyán szerint az FKgP által kilátásba helyezett felelősségre vonás politikai félelmet keltett "bizonyos politikai erőkben", de az FKgP-t nem lehet megfélemlíteni - tette hozzá. A parlamenti pártok és a kormányzat is elítélte a kisgazdaelnök elleni támadást, Torgyán szerint azonban nem eléggé; ezzel - Torgyán szerint - szinte biztatták a merénylet elkövetőit.
Abortuszügy: jogszerűtlen döntés? Vihart kavart a Bajai Városi Bíróság minapi döntése, amellyel a testület megtagadta egy 13 éves kislánytól, P. K.-tól, hogy - bár érvényes, az abortuszt engedélyező határozat van birtokában - magzatát elvetesse. A bíróság úgy ítélte meg: a méhmagzat élethez való joga erősebb, mint a leendő anya önrendelkezési joga. (Ez a döntés ellentétben áll az abortuszt szabályozó, jelenleg hatályban lévő törvénnyel.) A perben a "felperes" maga a magzat volt, akit egy magzatvédő civil szervezet, az Alfa Szövetség feljelentésére egy gyámhatóságtól kirendelt ügygondnok képviselt. Az ügy előzménye, hogy a kislány, amikor tudomást szerzett terhességéről, felkereste a bajai kórházat, terhességmegszakítást kérve; a kórház családvédelmi szolgálatának munkatársa P. K.-t faluja plébánosához küldte, valószínűleg tőle értesült az Alfa Szövetség a tervezett abortuszról. A Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője úgy nyilatkozott: tisztázni kívánják, hogy a gyámhatóság hol követett el hibát; egyúttal megoldást keresnek arra, hogy az abortuszt hogyan lehetne elvégezni. A bírósági döntés nyomán az UNICEF és a Habeas Corpus Munkacsoport is azzal érvelt: a bíróság tévesen állítja szembe az anya önrendelkezési jogával a magzat élethez való jogát, mert ilyet a magyar jog nem ismer. (Lásd még: 47. odal.)
A Generali kárpótol Az olasz Generali Biztosító megnyitja archívumát a második világháború alatt elhurcolt zsidók biztosításait kutató bizottság előtt - jelentette be a cég szóvivője szombaton. A Generali azt követően döntött a dokumentumok titkosításának feloldásáról, hogy az Amerikai Biztosítók Szövetsége megfenyegette: ellenkező esetben bojkottálják a cég kaliforniai tevékenységét. A Holocaust alatt elhurcolt személyek biztosításait egyébként 150 milliárd dollár értékűre becsülik, ennek körülbelül 25-30 százalékát teszik ki a Kelet-Európában kötött szerződések. A Generali egy Izraellel tavaly decemberben kötött szerződés alapján 12 millió dolláros kompenzációt hajlandó szétosztani a biztosításukat igazolni képes túlélők és örökösök között. Az elmúlt héten mintegy kétszázan jelentkeztek az áldozatok érdekeit képviselő izraeli ügyvédi iroda magyarországi képviselőjének egy, a Népszabadságban feladott hirdetésére.
Cook-Netanjahu: feszültség Lemondta a díszvacsorát és nem nyújtott kezet Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Robin Cook brit külügyminiszternek (képünkön), aki az Európai Unió nevében látogatott a Közel-Keletre, hogy közvetítsen az izraeliek és a palesztinok között. Az izraeli kormányfő viselkedésének oka, hogy Cook hivatalos izraeli kíséret nélkül látogatott el a Har Homában épülő zsidó telepre, és ott több palesztin személyiséggel találkozott. Az izraeli vezetés korábban azzal fenyegetőzött, hogy kizárják az EU-t a közel-keleti békefolyamatból, ha Cook felkeresi a kelet-jeruzsálemi telepet. Netanjahu Cook Har Homa-i látogatása után kijelentette: senki sem kérdőjelezheti meg Izrael Jeruzsálem feletti szuverenitását, amire Cook az izraeli televízió szerint azt válaszolta, hogy Izraelnek nincs joga Kelet-Jeruzsálemben építkezni. Tony Blair brit miniszterelnök hangsúlyozta: Cook az EU határozata alapján látogatott Har Homába. A Har Homa-i építkezés felfüggesztését követelő határozatot az ENSZ múlt kedden szavazta meg. Egy friss közvélemény-kutatás szerint egyébként az izraeliek 49 százaléka a kormány álláspontja ellenére helyeselné, hogy Izrael kivonuljon Ciszjordánia 13 százalékáról, 42 százalékuk viszont ellenzi ezt.
Morze
Máté László volt MSZP-alelnök érdekeltségi körébe tartozik az a részvénytársaság, amelytől berendezéseket bérelnek a titkosszolgálatok; a mobiltelefon-szolgáltatók ezekkel a berendezésekkel technikailag képesek lesznek a mobiltelefonok lehallgatására - állította cikkében a Napi Magyarország. A lap szerint, mivel az állam finanszírozza a bérletet, a mobilt nem használók is megfizetik a mobilok lehallgathatóságát - egy magáncégnek; a költségvetésben az erre elkülönített összeg 2,3 milliárd forint.
Elutasította a román törvényhozás felsőháza a kétnyelvű feliratokat és az anyanyelv szabad használatát bizosító sürgősségi kormányrendeletet, annak ellenére, hogy a javaslat vitája során a honatyák minden paragrafust támogattak. A sürgősségi kormányrendelet értelmében kétnyelvű névtáblákat használhattak volna mindazokban a helységekben, ahol a kisebbség részaránya eléri a 20 százalékot, bevezethették volna az anyanyelvhasználatot a tanácsüléseken ott, ahol a tanácsosok egyharmada kisebbségi, és megkövetelhették volna a közalkalmazottaktól a kisebbségek nyelvének ismeretét.
Csalódottságot kelt az egyház második világháborús magatartásáról kiadott vatikáni állásfoglalás, amiért a Vatikán nem ismerte el felelősségét a zsidó nép évszázadokon át tartó üldözésében - állapította meg az európai rabbik Prágában összeült konferenciája. Záróközleményükben ugyanakkor a jó irányban tett első lépésként értékelték a Szentszék állásfoglalását.
30 millió dollárt utalt ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a nemzetközi Csernobil-alapból az 1986-ban felrobbant ukrán atomerőmű reaktorát borító betonszarkofág javítására, a szivárgás megszüntetésére. Az EBRD kezeli a Csernobil-alapba eddig 18 ország és az Európai Unió által ígért, összesen 387 millió dollárt.
Érvénytelen a halálbüntetés visszaállítása érdekében kezdeményezett népszavazási aláírás-gyűjtési akció - határozott az Országos Választási Bizottság. Az aláírásgyűjtést még 1994-ben kezdeményezte Tóth Tamás sárszentmihályi polgármester, akinek 25 éves fiát 1992-ben gyilkolta meg két férfi. A büntetett előéletű férfiaknak két másik gyilkosság miatt is felelniük kellett a bíróság előtt. Az ítéletük húsz év fegyház, 2014-ben szabadulnak. Tóth Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul.
