Vízumkényszer: nem indokolt A magyar külpolitika nem lát okot arra, hogy hazánk Románia állampolgáraival szemben vízumkényszert vezessen be -jelentette ki Kovács László külügyminiszter (képünkön), Karl Schlögl osztrák belügyminiszter kijelentésére reagálva. Schlögl felszólította Csehországot és Magyarországot, hogy EU-belépésükkel összefüggésben kötelezzék vízumváltásra a román állampolgárokat. Kovács azt is közölte: Magyarország a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozása nem zárhatja el Romániát, de jogosnak nevezte a határok ellenőrzésének szigorítását célzó elvárásokat. A román külügyminisztérium az osztrák belügyminiszter szavait kommentálva azt ígérte: határozott intézkedéseket hozott, és lépéseket fog tenni a területéről kiinduló illegális bevándorlás ellensúlyozására, de "nem érthet egyet olyan megoldásokkal, amelyek feltételezik a szabad közlekedés jogának korlátozását abban a térben, amelyhez csatlakozásra hívnak bennünket". A cseh kormány ugyanakkor kész fontolóra venni a vízumkényszer bevezetését román állampolgárokkal szemben -nyilatkozta a cseh belügyminiszter-helyettes, Vojtech Sedlácek. Schlögl a budapesti álláspontra reagálva határozottan közölte: az európai uniós felvételi feltételek közé tartozik az uniós vízumpolitika elfogadása.
Oroszország: ismét nem Kirijenkónak Másodszor is elutasította az orosz törvényhozás alsóháza Szergej Kirijenko miniszterelnöki megbízatásának megszavazását. Jelcin elnök a szavazás után azonnal tudatta a törvényhozással, hogy harmadszor is a jelenlegi ügyvezető kormányfőt jelöli a miniszterelnöki tisztségre. Az orosz alkotmány szerint ha a duma ismét elutasítja az államfő jelöltjét, akkor az elnök feloszlathatja a törvényhozást, és új választásokat írhat ki. Valószínűleg emiatt szólított fel megegyezésre Vlagyimir Zsirinovszkij, a szélsőséges Liberális Demokrata Párt vezetője az április 24-én esedékes harmadik szavazás előtt. Kirijenko programját erős kritika érte a dumában. A kommunista Gennagyij Zjuganov szerint a kormányfőjelöltnek nincsenek új eszméi, és egyeztető tárgyalásokat javasolt a különböző hatalmi ágak között. Grigorij Javlinszkij, a liberális Jabloko vezetője is azt mondta, hogy komolyabb gazdasági programra van szükség, mint Kirijenkóéra.
Kudarcba fulladt koreai tárgyalások Egyelőre kudarcba fulladtak az Észak- és Dél-Korea közötti megbeszélések: a négy év óta szünetelő magas szintű tárgyalások folytatását Észak-Korea kérte, mert nagy mennyiségű műtrágyáravolna szüksége. A dél-koreai küldöttség politikai feltételeket támasztott a gazdasági és humanitárius megbeszélések előtt; erre reagálva az Észak-Koreát képviselő küldöttek kijelentették: a tárgyalások kudarcra vannak ítélve. Észak-Korea szerint a műtrágya segély politikai, míg a kért családegyesítés emberi jogi ügy. Észak-Koreának a Nemzetközi Vöröskereszt szerint legalább félmillió tonna műtrágyára lenne szüksége. Az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) vezetője egy nyilatkozatában azt állította: Észak-Korea nem engedi a segélyként érkező élelmiszerek szétosztását. Ha az észak-koreai katonai rendszer nem teszi lehetővé az ellenőrzést, akkor a WFP megszünteti a támogatást; ez esetben a lakosság legkorábban októberben, a következő aratás idején juthat élelemhez.
Gönczöl: "középkori állapotok" a büntetés-végrehajtásban A Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet alkalmatlan a fogva tartásra, ezért be kellene zárni - áll Gönczöl Katalinnak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ajánlásában, amelyet azután fogalmazott meg, hogy megvizsgálta a büntetés-végrehajtási intézetekben dolgozók, illetve a fogva tartottak emberi és állampolgári jogainak érvényesülését. (A börtön bezárására megvan a kormányzati szándék -derült ki később.) Az országgyűlési biztos -öt büntetés-végrehajtási intézet megvizsgálása után - rámutatott: az őrök több mint felének nincs érettségije, noha ez az alkalmazás feltétele. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a büntetés-végrehajtásban dolgozók az alacsony illetmények miatt megélhetési gondokkal küzdenek, továbbá hogy a fogva tartottak többségének nem tudnak termelő munkát biztosítani. Az országgyűlési biztos a gondok orvoslását szorgalmazva több ajánlást is megfogalmazott.
Körlevelek hete A történelmi egyházak a választások alkalmából megfogalmazták körleveleiket: a vasárnapi miséken felolvasták a Katolikus Püspöki Konferencia üzenetét, amely a híveket a család, a nemzet érdekében választói aktivitásra szólítja fel. A leirat pártot nem részesít előnyben, de elveti a nyerni biztosan nem képes jelöltek és a kis pártok támogatását. A református egyház zsinatának elnökségi tanácsa körlevelében mérlegelést ajánl a gyülekezetek tagjainak: "az elmúlt években a biztos parlamenti többség és a média birtokában lévő pártok beváltották-e választási ígéreteiket?" - kérdik. Az evangélikus egyház választási dokumentuma a családok, a szegények, a munkanélküliek, az oktatás és az egyházak feladatait fokozottabban előtérbe helyező programok és a közösségi érdekből tevékenykedő politikusok választását ajánlja. A Mazsihisz tudatta: nem áll szándékában körlevél kiadása.
"Végleg" meghalt Pol Pot Múlt hét végén azonosították a hírhedt Vörös Khmerek egykori vezetőjének, Pol Potnak a holttestét. A legalább kétmillió kambodzsai haláláért felelős diktátor (akinek már többször keltették halálhírét) - khmer közlés szerint - szívrohamban halt meg. A holttest azonosítását elvégző thaiföldi küldöttség nem talált Pol Poton külsérelmi nyomokat, azt azonban nem zárták ki teljesen, hogy nem természetes úton halt meg. A Vörös Khmerek nem engedélyezték a holttest boncolását, és a halál másnapján - minden különösebb ceremónia nélkül - elhamvasztották. Norodnom Szihanuk kambodzsai uralkodó nyilatkozatában úgy vélte, hogy Pol Pot halálával az ország legrettenetesebb és legvéresebb időszaka ért véget. A Chilében tartózkodó Bill Clinton amerikai elnök is megemlékezett Pol Pot és a Vörös Khmerek áldozatairól, hangsúlyozva: Pol Potot ugyan már nem lehet felelősségre vonni bűneiért, de még sok Vörös Khmer vezető él, aki részt vett az 1975-79 közötti kambodzsai népirtásban.
Közel-Kelet: londoni csúcs? Tony Blair brit miniszterelnök Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőnek és Jasszer Arafat palesztin elnöknek is felvetette egy, a jövő hónapban Londonban tartandó izraeli-palesztin találkozó lehetőségét. Netanjahu készségét fejezte ki a megbeszéléseken való részvételre, Arafat azonban kitérő választ adott. Blair, aki az északír békeegyezmény aláírása után igyekszik a Közel-Keleten is közvetíteni, kijelentette: Nagy-Britannia és az Európai Unió - amelynek elnöki tisztét most a szigetország látja el - érdekelt a megrekedt békefolyamat előmozdításában. Időközben újabb incidensekre került sor palesztinok és zsidók között Hebrontól délre: ennek során egy zsidó meghalt, két zsidó és négy palesztin pedig megsebesült.
Országgyűlési képviselőjelöltek Április 17-én, pénteken befejeződött a kopogtatócédulák gyűjtése. Az Országos Választási Bizottság (OVB) honlapja (http://www.valasztas.hu) szerint eddig 1609 jelöltet regisztráltak: 1476-et a pártok önállóan indítanak, illetve 79 közös és 54 független jelölt van. Az utolsó (április 20-i), egyelőre nem végleges adatok azt mutatják, hogy eddig kilenc párt állított országos listát (Fidesz, FKgP, KDNP, MDF, MDNP - Néppárt, MIÉP, MSZP, Munkáspárt, SZDSZ). E szervezetek - az MDNP kivételével - egyúttal maximális számú (20; a 19 megye és Budapest) területi listával is rendelkeznek. Az országos lista állításához minimálisan szükséges hét területi listája megvan a Maczó Ágnes-féle Új Szövetségnek (14), az Együtt Magyarországért Uniónak (9) és a Nemzetiségi Fórumnak (7) is. Az MSZP és az FKgP valamennyi egyéni választókörzetben (176) indít jelöltet, míg az SZDSZ 175 jelöltet állított (Kecskeméten a független Zwack Pétert támogatják). A Fidesz 95, az MDF 94 körzetben képviselteti önállóan magát, továbbá a két párt 78 közös jelöltet is indított. A parlamenten kívüli pártok közül az első kör a MIÉP-nek és a Munkáspártnak sikerült a legjobban: elõbbi 173, utóbbi 163 körzetben próbálkozhat május 10-én. Végleges adatok csak lapzártánk után várhatók, ezért módosulások (például az országos listák, illetve a területi listák számát illetően) még elképzelhetők.
Morze
Ismét szabadon engedtek egy ismert kínai ellenzékit: Vang Dan részt vett az 1989-es pekingi események szervezésében, s most lapjelentések szerint súlyos beteg. A kínai hatóságok Vang Dant szabadon engedése után azonnal felültették egy Egyesült Államokba tartó repülőgépre.
A román kormány programjának részét képezik az anyanyelvű oktatást, valamint a kétnyelvű helységnévtáblákat és a közigazgatásban való szabad anyanyelvhasználatot biztosító rendelkezések. A kormányrendeleteket még ebben az ülésszakban meg kell szavaznia a parlamentnek.
Jövőre lehallgathatók lesznek a mobiltelefonok - döntött a kormány. Nikolits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter közölte: a telefonlehallgatás a szervezett bűnözés elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze. A rendelet a mobiltelefonok lehallgatása mellett az Interneten futó üzenetekbe való betekintést is lehetővé teszi. A távközlési szolgáltatóknak maguknak kell kifizetniük a lehallgatáshoz szükséges berendezéseket.
Jóváhagyta a Pest Megyei Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, amelyben gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt Pap Tibor Erasmus vállalkozót -akinek pitbull kutyái még 1994-ben megöltek egy idős asszonyt - kétévi, feleségét egy év hat hónapi szabadságvesztésre ítélte. A hivatalos hatósági nyilvántartások szerint egyébként Budapesten nincs egyetlen pitbull sem.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint nincs nyoma annak, hogy Irak folytatná nukleáris katonai fejlesztési programját, s az ország maradéktalanul feltárta atomfegyver-fejlesztésének részleteit a külvilág előtt. A The Times úgy tudja, hogy Oroszország és Franciaország BT-határozatot készít elő az iraki atomkapacitás feltárását célzó kutatás leállításáról.
Az IRA kilenc, Írországban elítélt tagja szabadult a napokban a portlaoise-i börtönből. A gesztussal az ír kormány az észak-írországi rendezésről létrejött történelmi egyezség népszerűségét kívánja növelni a megállapodással jórészt elégedetlen radikális katolikus irányzat híveinek körében.
24 órás éhségsztrájkot tartott a Tibetet Segítő Társaság 15 tagja és szimpatizánsa a budapesti Vörösmarty téren. Akciójukkal szolidaritásukat kívánták kifejezni azokkal a több mint egy hónapja éhségsztrájkoló tibetiekkel, akik többek közt azt követelik az ENSZ-től: vizsgálja meg az emberi jogi helyzetet Tibetben.
