Télen-nyáron? (Baló György, a TV 3 vezérigazgatója)

szerző
Seres László
publikálva
1998/17. (04. 23.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Sűrűsödnek a viharfelhők a TV 3 felett: tulajdonosa, a CME első fokon elvesztette a pert az ORTT-vel szemben, kétmilliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet; meghiúsult egy szorosabb együttműködés az RTL Klubbal, és még a tervezett választási műsor sem jött össze, mert három párt lemondta a részvételét. A vezérigazgató azonban a Narancsban mintha kevésbé lenne pesszimista, mint egy két héttel ezelőtti nyilatkozatában.

Sűrűsödnek a viharfelhők a TV 3 felett: tulajdonosa, a CME első fokon elvesztette a pert az ORTT-vel szemben, kétmilliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet; meghiúsult egy szorosabb együttműködés az RTL Klubbal, és még a tervezett választási műsor sem jött össze, mert három párt lemondta a részvételét. A vezérigazgató azonban a Narancsban mintha kevésbé lenne pesszimista, mint egy két héttel ezelőtti nyilatkozatában.

Magyar Narancs: A kisgazdapárt elnöksége most faxolta át a Narancsba közleményét, amely szerint a párt lemondja részvételét a TV3 választási műsorában. A műsorban egyébként az MSZP és az SZDSZ sem kívánt részt venni. Mi történt itt?

Baló György: Arról szól a történet, hogy akartunk egy két-három hétig tartó választási sorozatot rendezni, amely olyan, mint egy tenisztorna: felírunk a táblára nyolc nevet, közjegyző jelenlétében összesorsolunk négyszer kettőt, továbbjut négy, a döntőre marad kettő. Tehát egyfajta verseny lett volna, amelynek az a tétje, hogy ki jut tovább. Hét műsorra gondoltunk, két-három olyan témakörrel, mint mondjuk a közbiztonság, bűnözés, igazságszolgáltatás. Mi azt mondtuk a pártoknak, hogy bárkit küldhetnek, csak "győztes" legyen. Győztes úgy lehetett volna, hogy a nézők betelefonálnak, és megmondják, hogy az adott napon a két vitapartner közül ki volt nekik szimpatikusabb - ezt egy profi cég is mérte volna. De többen erősen kifogásolták, hogy telefonok érkezzenek, lévén, hogy ezt meg lehet szervezni.

MN: És tényleg. Egy párt bármikor szervezhet telefonos aktivista brigádokat.

BGY: Mi azt mondtuk, együtt megvitatandó, hogy ennek milyen súlya legyen. A telefonokra azt mondták, az nem lehet mérési eszköz. Maradt a közvélemény-kutató cég, de nem találtunk olyat, amit mindenki elfogadott volna. Voltak olyan megfontolások is, hogy ez a koncepció ellentétes a választási törvénnyel - ezt most sem fogadjuk el. Az FKgP egyébként a közleményében azt is kijelentette, hogy a továbbiakban bojkottálják a TV 3 műsorait. Ehhez képest Lányi alelnök úr három nappal később készséggel nyilatkozott a TV 3-nak.

MN: A kisgazdák a médiatörvény megszegésével is vádolták önöket, lévén, hogy a hírműsorukból kihagyták az FKgP országos listaállításának tényét. Tehát mintha a hírkoncepciójukkal lenne gondjuk.

BGY: Amikor az utolsó beszélgetésünk volt, akkor a kisgazdáknak még nem volt országos listája, legalábbis nem volt még bejelentve. A tervezett választási sorozatnak az égvilágon semmi köze nem volt az országos listához vagy a Hír3-hoz. Mi azt kértük, hogy a határidőig jelezzék, jönnek-e vagy sem, azt hittük, jönnek, erre nem is nekünk szóltak, hanem kiadták ezt a közleményt. A határidő lejárta után aztán az MSZP meg az SZDSZ is lemondta a részvételt. Lehangolónak s a 98-as kampányra jellemzőnek tartjuk, hogy a négy vezető párt közül három nem vállalt egy olyan vitaműsort, amely programokat szembesített volna, amelynek tétje lett volna.

MN: Ennek fényében hogyan fest majd a TV 3-on a választási kampány?

BGY: Ahogyan eddig is: a Hír3 keretei között.

MN: Tehát a hírértéknek megfelelően. Se választási műsor, se vitafórum.

BGY: Igen, hacsak ki nem találunk valamit. Ez az első olyan választás Magyarországon - és ez történelmi jelentőségű -, amikor különböző csatornákon különböző csoportokhoz lehet és kell eljutni, tehát nincs olyan eszköz, amellyel egyszerre lehet mindenkihez eljutni. Régen, ugye valaki belebeszélt a Magyar Televízióba, és az mindenkihez eljutott. Egyébként egy politikai háttérműsor létrehozásán mindenképpen gondolkodunk.

MN: Két hete ön meglepő nyilatkozatot tett a Népszabadságban: a TV 3-nak behozhatatlan a hátránya a tévépiacon, a nézettség nem úgy növekedett, ahogy remélték, több műsortípus jelenléte még nem is tudatosult a közönségben. Aztán meg napvilágot látott az az adat, hogy a TV 3 tavaly kétmilliárd forint veszteséggel zárta az évet. Ennyi volt a TV3?

BGY: Szó sincs róla. Az természetes, hogy egy induló tévének az indulásnál veszteségei vannak. Meggyőződésem, hogy egyelőre mindegyik magyar kereskedelmi televízió veszteséges. Mi a tavaly októberi indulásnál is veszteségekkel számoltunk. A CME veszteségei egyébként az ugyancsak tavaly ősszel indult lengyelországi tévé miatt nagyok, a magyarországiak sokkal kisebb arányúak.

MN: A Ronald Lauder vezette Central European Media Enterprises tavalyi vesztesége 30 millió dollárra emelkedett - írta a Financial Times. Meddig bírja a CME a TV 3 tulajdonlását?

BGY: Úgy gondolom, hogy a CME anyagi helyzete nem rendült meg. Magyar viszonyok között ezek a veszteségek megrendítőnek tűnhetnek, de a televíziózás tényleg ilyen tőkeigényes ipar: a bevételek csak hosszú idő után érik el a kiadásokat. Országos pályázatunkban, amelyben 12 milliárd forintos koncessziós díjat ajánlottunk, azt prognosztizáltuk, hogy csak a nyolcadik évben lenne nyereséges a vállalkozás, addig veszteséges.

MN: A tulajdonos megfogalmazott olyan stratégiákat, hogy hogyan másszanak ki a piros számokból?

BGY: Igen. A tulajdonos azt az igényt fogalmazta meg, hogy produkáljunk növekvő és jobb nézettséget.

MN: Azt mondta, természetes, hogy veszteséges volt az indulás. Azt is tudták, hogy kevés lesz a saját gyártású műsor. De volt egy nagy fórjuk, a népszerű filmekből és sorozatokból álló csomag, amelyhez azt az óriási reményt fűzték, hogy majd eltartja a többi műsort.

BGY: Azt ma is úgy gondoljuk, hogy a vásárolt műsorcsomagunk értéke ma Magyarországon egyedülálló. Nekünk műsorunk van, kiemelkedő filmjeink vannak, de ehhez nincs elég néző, mivel tíz tévé közül csak négyhez tudunk eljutni kábelen és AM mikrón. Az említett nyilatkozatban is azt mondtam, hogy vannak műsoraink, amelyeknek a nézettsége - talán azért, mert a sorozatok közönsége lassabban épül fel - nem éri el azt a szintet, amit a minőség szerintünk indokolna. Ilyen műsor a Hír3, az NBA, tehát az amerikai kosárlabdameccsek, és néhány sorozat. A Hír3-at februártól áttettük háromnegyed hétre, más kérdés, hogy elég pénzt és képességet fordítottunk-e ennek a tudatosítására. A Hír3-at én egyébként a magyar televíziózás legtartalmasabb félórájának tartom.

MN: Erről azért vitatkozhatnánk. A reklámpiac hogyan reagált a sikerfilmcsomagjukra? A hirdetőknek ugye most már többfelé kell szórniuk a pénzt.

BGY: Tény, hogy a szórakoztató műsoraink egyelőre nem tartják el a többi műsorunkat. A hirdető piac nagy várakozásokkal nézett és néz a TV 3-ra, ez a piac is értékeli a műsorkínálatunkat. Szerintük sem emelkedik a nézőszám olyan tempóban, ahogyan gondolták; eddig az ő várakozásaik sem teljesültek teljes mértékben. Reklámbevételek szempontjából óriási különbség, hogy az ország 100 százaléka vagy csak 40 százaléka láthat-e egy tévét.

MN: Önök vitatják az AGB nevű cég nézettségmérési technikáját. Nem fogják azt mondani, hogy persze, a TV 3 csak azért kekeckedik, mert a kimutatott számok alulmúlják a csatorna várakozásait?

BGY: Tény, hogy az AGB működését nemcsak a TV 3, hanem az évi 50 milliárd forintos televíziós hirdetési piac legjelentősebb szereplői is megkérdőjelezik. A TV 3 részese egy olyan megállapodásnak, hogy minderről egyelőre nyilvánosan nem beszélünk. Sajnálom, mert szívesen beszélnék róla, de az egyezséget meg kell tartanom.

MN: Akkor az AGB-től függetlenül: hogyan tudják, mennyire választják a TV 3-at ott, ahol egyáltalán fogható kábelen? A Népszabadság-beli nyilatkozata elég határozottan azt sugallta, hogy nem vált be a műsorkoncepciójuk.

BGY: Ezt azért árnyalnám: kevésbé jött be, mint gondoltuk, a nézőszám lassabban nőtt, mint ahogy reméltük. Most, az elmúlt hetekben megint elkezdett fölfelé menni.

MN: Konkrétan hányan nézik önöket egy átlagos este?

BGY: Jelenleg úgy 40 százalékos a lefedettségünk, tehát körülbelül egymillió 400 ezer háztartásba jut el a műsorunk, ez 2,5-3-szor ennyi potenciális nézőt jelent. A jobb filmeket megnézik úgy félmillióan - és ezeket a filmeket általában végig is nézik. A nagy sikerfilmeknél, mint legutóbb az Ikreknél, a nézettségünk meghaladja az összes többi tévéét ott, ahol a TV 3 fogható.

MN: Melyik műsor vagy sorozat volt a legnagyobb bukás?

BGY: Bukásról nincs tudomásom. Kicsit nehezen jön át a Dumagép humora, ami pedig Amerikában az első tíz sorozat között van. A Chicago Hope sem éri el azt a nézettséget, mint amit gondoltunk, hiába jól megcsinált sorozat. A Rém rendes család viszont a legnépszerűbb sorozatunk, be is raktuk szombaton főműsoridőbe.

MN: Több mint 130 kábeltársasággal van szerződésük ez év végéig - megvannak a hosszabbítások?

BGY: Igen, és a legutóbbi hetekben új szerződéseket is kötöttünk, így több mint 400 ezer új nézőnk is lehet.

MN: A tervezett fúzió az RTL Klubbal előremenekülés lett volna? Összehozni a két érdeket, hogy önöknek van a jobb filmcsomagja, nekik van az országos lefedettségük?

BGY: Ezt ön mondja. Természetesnek tartom, hogy egy ekkora piacon, ahol ennyi televízió nem élhet meg, a piac szereplői beszélgetnek egymással. Különösen akkor, ha van szereplő, akinek nagyon hiányzik a néző, és ha van olyan is, nem is egy, akinek nagyon hiányzik a műsor.

MN: A Magyar Hírlap szerint titkos egyesülési tárgyalások zajlottak. Min múlott, hogy ez nem jött össze?

BGY: Az egészet nem tenném se múlt, se jelen, se jövő időbe. Nem tudom, hogy bármi is lezárult volna, de azt sem, hogy bármi is érdemben elkezdődött volna. Zajlottak és zajlanak különféle beszélgetések. A TV 3 azért annyi nézőt bőségesen elvisz erről a piacról, hogy erősen elgondolkoztassa azokat, akik erre nem számítottak.

MN: Az ORTT-vel szemben első fokon alulmaradt az Írisz tévé. A bíróság ugye azt mondta ki, hogy a testületnek joga volt pótlólagosan is iratokat beszereznie az egyik pályázótól. De szólt-e az ítélet arról, hogy előbb volt-e a döntés a pályázatokról, és azután a szavazás?

BGY: Nagyon sok mindenről nem szól az ítélet, amelynek indoklását egyébként április 20-án, éppen 26 nappal a tárgyalás után még mindig nem kaptuk meg. A bíró úr szerint a bíróság nem tudta megállapítani, hogy a pályázati kiírás tartalmazott-e bármilyen kötöttséget a pályázatok értékelésére. Ugyancsak elhangzott, hogy bár a bíróság tapasztalt szabálytalanságokat és szabálysértéseket, ezekkel kapcsolatban nem tudta az Írisz televízió elleni célzatosságot megállapítani. Erről azt gondolom, hogy jogállamban és demokráciában nem az a kérdés, van-e célzatosság - ami egyébként számunkra a jegyzőkönyvekből is nyilvánvaló -, hanem hogy a szabályoknak és a törvényeknek megfelelően jártak-e el, vagy megsértették-e azokat. Ha valaki elgázol egy gyalogost a zebrán, azt rendszerint elítélik, függetlenül attól, hogy célzottan gázolt-e. Arról nem is beszélve, ha sorozatosan gázol anélkül, hogy célzatosan gázolna. A jogbiztonság nem célzatosságról, hanem a törvények egyértelmű és kizárólagos érvényesüléséről szól.

MN: Továbbra is fenntartja azt az állítását, hogy az ORTT előbb döntött, utána pontozott?

BGY: A hangszalagok és a jegyzőkönyvek is egyértelműen ezt bizonyítják, és ezt a tárgyaláson is bebizonyítottuk. A döntő ülés az egyes pályázók pontszámának meghatározása nélkül ért véget. A pontszámokat először az az emlékeztető tartalmazza, amely 1997. július 7-én, hétfőn, az ülés után 17 nappal készült - de még érdekesebb, hogy pontosan az első munkanapon azt követően, hogy július 4-én, pénteken bírósághoz fordultunk.

MN: Arról volt szó a tárgyaláson, hogy önök szerint az ominózus döntésről szóló jegyzőkönyv tartalma eltér a hangfelvételétől?

BGY: Érintőlegesen szó esett erről. De az Írisz tévé nem ezt tartja lényegesnek, hanem azt, hogy felmérhetetlen és beláthatatlan tömegű tartalom- és idődarabok hiányoznak a felvételekről. Ezekből képtelenség, lehetetlenség megérteni vagy követni azt, hogy mi történt az üléseken, hogy milyen alapon, hogyan döntöttek. Az emlékeztetők pedig, amikre az ORTT hivatkozik, rendre napokkal-hetekkel az ülések után készültek. Szerintünk ez - és sok minden más - mind-mind egyértelmű. És nem a jogállamiságot vagy a jogbiztonságot reprezentálja.

MN: Mi történik, mi a jogi helyzet, ha az Írisz tévé véletlenül megnyeri a pert?

BGY: A TV 3 alkalmas arra, hogy gyorsan közszolgálati műsorokat is előállító országos tévé legyen. Álláspontunk szerint az Írisz mindkét országos pályázatot megnyerte, tehát a két országos frekvencia valamelyike nekünk járna. Keresetünkben azt kértük, hogy a bíróság érvénytelenítse az ORTT és a nyertesnek deklarált két társaság közti műsorszolgáltatási szerződést. Nyilván újra kellene értékelni a pályázatokat.

Seres László

szerző
Seres László
publikálva
1998/17. (04. 23.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra