Postabank: tőkeemelés csak állami pénzből Állami eszközökkel oldja meg a kormány a Postabank 24 milliárd forintos tőkeemelését -jelentette be Kiss Elemér kormányszóvivő. A tőkeemelésben való részvételre korábban szóba került angol befektetőcsoport, a Singer&Friedlander nem tudta bemutatni az ehhez elengedhetetlenül szükséges okmányokat. Draskovics Tibor pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta: az állami részvétel feltétele a jövedelmezőbb üzletpolitika folytatása, egy hároméves stratégiai terv elkészítése, és az állam bele kíván szólni a Postabank vezetésének összetételébe is. A tervek szerint a bank nagyobb tulajdonosai szindikátusi szerződést kötnek majd. Kiss Elemér azt is elmondta: ha az angol befektetői csoport eleget tesz a szükséges feltételeknek, később tőkét emelhet a pénzintézetben, vagy kivásárolhatja a Magyar Fejlesztési Bank által jegyzett részvényeket.
ÁPV: tartozások 347 milliárd forintnyi le nem járt kötelezettségvállalása van az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek (ÁPV Rt.), amelyeket a társaság, illetve jogelődjei, valamint szerződéses partnerei a különböző privatizációs és vagyonkezelési szerződésekben kötöttek ki. Ádám Imre, az ÁPV Rt. privatizációs holdingjának igazgatója szerint a befektetőknek eddig 30 milliárd forintot utaltak vissza, a kiadások fedezetéül pedig a 35 milliárd forintos tartalékalap szolgál. Becslések szerint 2000-ig 15 milliárd forintot kell visszafizetni környezetvédelmi garanciaként - erre az áram- és gázszolgáltatók 1995-ös eladásakor kötelezte magát a szervezet -, a kereskedelmi garanciák pedig 14 milliárd forintra rúgnak. Adóskonszolidációra 12 milliárdot kell fordítania az ÁPV-nek, a magáncégek 2, az önkormányzatok pedig 10 milliárdot követelnek az ÁPV-től.
Május 1.: ünneplés, zavargás Világszerte megünnepelték május elsejét, ám több helyen összecsapásokba, zavargásokba fulladtak a rendezvények. Lengyelországban egy helyen bőrfejűek zavarták meg a baloldali pártok által megrendezett ünnepséget, Poznanban pedig kisebb tömegverekedésre került sor az antikommunisták és a baloldali pártok tagjai között. Németországban több száz szélsőbaloldali fiatal randalírozott. Összecsapásba torkollott a felvonulás Isztambulban; a fehérorosz rendőrség őrizetbe vett negyven ellenzékit, akik Alekszandr Lukasenko államfőt bíráló jelszavakat skandáltak egy minszki megmozduláson. A dél-koreai főváros központjában munkások és diákok ezrei csaptak össze rendőrökkel. Olaszországban, Csehországban és Romániában az ünnepségeken a kormányokat bírálták.
Oroszország: alakulóban a kormány A várakozásoknak megfelelően alakul az új orosz kormány összetétele: Borisz Jelcin orosz államfő Szergej Kirijenko kormányfővel folytatott tárgyalásai után az elmúlt hét elején nyilvánosságra hozta a kabinet kilenc tagjának névsorát. Borisz Nyemcov, aki az ügyvezető kormány első miniszterelnök-helyettese volt és Viktor Hrisztyenko eddigi pénzügyminiszter miniszterelnök-helyettesi megbízást kapott. A többi kinevezett miniszter is tagja volt az ügyvezető kormánynak. Továbbra is Igor Szergejev a védelmi miniszter, megtartották posztjukat Jevgenyij Primakov külügyminiszter, Mihail Zadornov pénzügyminiszter, valamint a polgári védelemmel és a katasztrófákkal foglalkozó, az oktatási és a vasútügyi miniszter. Új miniszter viszont Okszana Dmitrijeva, aki annak a Jabloko tömörülésnek a képviselője, amelyik egyik fordulóban sem támogatta Kirijenko kinevezését. Nem kapott posztot a szélsőséges Vlagyimir Zsirinovszkij, aki pedig egy miniszteri poszt reményében támogatta Kirijenko megbízását.
USA: igen a NATO-bővítésre 80:19 arányban támogatta az Egyesült Államok szenátusa Magyarország NATO-csatlakozását. A szükséges kétharmados többségnél nagyobb támogatás ellenére heves viták folytak a NATO keleti bővítésének szükségességéről. Az ellenzők több mint harminc módosító indítványt nyújtottak be, ám ezek többségét elutasította a szenátus. Az elutasított javaslatok között volt az is, hogy a további tagfelvételeket halasszák el három évre (ez elfogadása esetén negatívan befolyásolhatta volna Magyarország szomszédpolitikáját). Támogatást kapott viszont az a javaslat, amelynek alapján maximálják a bővítéshez való amerikai hozzájárulás költségeit, és öt éven belül huszonötről húsz százalékra csökkentik az Egyesült Államok hozzájárulását a NATO költségvetéséhez. Bill Clinton amerikai elnök szerint a NATO-csatlakozás terheinek szociális következményei Magyarországon kevésbé lesznek jelentősek, mint más, gazdaságilag fejletlenebb államok esetében, hosszabb távon pedig a csatlakozás gazdaságilag és szociálisan is előnyös lesz. Horn Gyula magyar kormányfő szerint az amerikai szenátus döntésével elismerte, hogy Magyarország eleget tett "a szabadság, a demokrácia és a piacgazdaság nemzetközi követelményeinek". A magyar parlamenti pártok üdvözölték az amerikai szenátus határozatát; a Munkáspárt és a MIÉP korábban is hangoztatott aggályait ismételte meg.
Mohi: súlyos aggodalmak A szlovák kormányfő az osztrák szakértői ellenőrzésig leállíttatta a mohi (Mohovce) atomerőmű beüzemelési munkálatait. Vladimír Meciar azután döntött így, hogy tárgyalt Viktor Klima osztrák kancellárral. A vizsgálat eredményét júliusban teszik közzé. A mohi atomerőmű igazgatója a megállapodás napján cáfolta, hogy leálltak volna a nukleáris fűtőanyag beszerelésével, csak az indítást halasztják el. Környezetvédők szerint egy esetleges baleset leginkább Budapestet fenyegetné, mert a szél az év nagy részében arrafelé fúj. További gond, hogy az Ipoly vízgyűjtő területének térségében a lakosság évtizedek óta bogyós növények termesztésével foglalkozik, és az egyik községben a nyugati befektetők éppen az atomerőmű miatt állították le bogyós növények fagyasztását és tárolását szolgáló beruházásukat. Több szakember azt is állítja, hogy a mohi atomerőműnek Magyarország veszélyeztetett részein nincs megfelelő megfigyelő rendszere. A Global 2000 nevű szervezet által tavaly nyilvánosságra hozott, 1995-ös jelentése szerint Mohi már az újabb orosz biztonsági normáknak sem felel meg.
Magyar sajtó: ismét szabad Négy év óta először ismét "szabad" minősítést kapott a magyar sajtó a Freedom House nevű amerikai szervezettől, amely sajtónkat 1994 óta csak "részben szabadnak" tartotta. A szervezet minden évben minősíti a világ országainak sajtóját - különválasztva a nyomtatott és az elektronikus médiát -, és az országok a sajtójogi, politikai, gazdasági és hatósági korlátozásokért, illetve a nyílt és rejtett nyomásgyakorlásért hibapontokat kapnak. Ha ezek száma harminc fölé ugrik, akkor az adott ország sajtója elveszíti a szabad minősítést. A tavalyi magyar hibapontszám 28. A környező országok közül csak részben szabad a román sajtó 39 hibaponttal, Szlovákia 47 hibaponttal; Oroszország és Ukrajna sajtója még ennél is rosszabb eredményt produkált. A Freedom House szerint tavaly a világon negyvenegy újságíró halt meg munka közben, háromszáztízet börtönöztek be, és kettőszázhetet bántalmaztak. A sajtószabadság világnapján, május 3-án az Újságírók Világegyesülete közzétette a sajtó elnyomóinak "toplistáját": az első három helyen a nigériai elnök, a mianmari junta vezetője és a fehérorosz elnök áll.
Agrobank-ügy: Kunost elítélték A Legfelsőbb Bíróság -megváltoztatva a Fővárosi Bíróság 1997-es felmentő ítéletét - két év végrehajtandó szabadságvesztést, 1,6 millió forintos pénzbüntetést és négy év közügyektől való eltiltást rótt Kunos Péterre, a jogutóddal megszűnt Agrobank volt vezérigazgatójára. Kovács Mihály egykori bankelnököt háromévi próbaidőre felfüggesztett, egy év hat hónapos börtönbüntetésre ítélte és kétmillió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. A legfőbb bírói testület tanácsa 11 rendbeli, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntettében állapította meg a vádlottak bűnösségét, amiért az E-hitelek kihelyezésekor a bank és a hitelt igénylő által alapított társaságba a hitelösszeg, illetve a profit egy részét vitték be. A védők ténybeli és eljárási hibákra hivatkozva igénybe kívánják venni a rendkívüli jogorvoslati lehetőségeket.
EU: euro 1999-től Az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek hét végi találkozóján hosszas vita után sikerült megállapodni az Európai Központi Bank elnökének személyéről. Jacques Chirac francia államfő ragaszkodott a francia jelölthöz, míg a többi 14 tagállam a holland Wim Duisenberget támogatta. Chirac csak úgy egyezett bele a holland bankár személyébe, hogy a hatvankét éves férfi kijelentette: "korára való tekintettel" nem tölti ki nyolcéves mandátumát, hanem félidőben, azaz 2002-ben lemond, és utódja francia lesz. A csúcstalálkozón véglegesen jóváhagyták az eurót 1999 januárjától bevezető tagországok listáját; ezek: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Megállapították a Gazdasági és Pénzügyi Unióban részt vevő államok valutái közötti átváltási árfolyamot is.
Kosovo: újabb áldozatok Hat albán áldozata van a szerb rendőrök újabb támadásainak: a rendőrök a korábbi összecsapásokban elesett albánok temetési szertartását ágyúzták az elmúlt hét végén. A jugoszláv hatóságok ismét megvádolták Albániát, hogy területéről fegyveres csoportok próbálnak illegálisan behatolni Jugoszláviába. Az albán-jugoszláv határra telepített EBESZ-megfigyelők ezt nem erősítették meg. Mindez azután történt, hogy korábban a balkáni válságban közvetítő nagyhatalmi csoport újabb Jugoszlávia-ellenes szankciók életbe léptetéséről döntött. A nemzetközi közösség így próbálja rábírni Milosevic elnököt, hogy tárgyalásos úton oldja meg a kosovói krízist. A büntetőintézkedések első lépéseként befagyasztották Jugoszlávia, illetve Szerbia külföldi bankbetéteit. A közvetítőcsoport következő találkozóján, május 8-án az események függvényében döntenek további szankciók bevezetéséről.
Morze
A Független Államok Közösségének moszkvai csúcstalálkozóján Tádzsikisztán ötödikként csatlakozott az Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Kirgizisztán által létrehozott gazdasági unióhoz, és megválasztották az ismert pénzembert, Borisz Berezovszkijt a közösség végrehajtó titkárságának vezetőjévé. A kinevezés annak érdekében történt, hogy a FÁK-tagállamok közti gazdasági együttműködés magántőke bevonásával váljék szorosabbá.
Az adatvédelmi biztos meghallgatását kezdeményezi az Országos Választási Bizottság a választási eljárás nyilvánosságának korlátairól. A testület azért döntött így, mert egy hatvani polgár kifogásolta, hogy a helyi választási bizottság kiadta a nevét a sajtónak.
Amerikai hírszerzési értesülések szerint Kína 18 nagy hatótávolságú hadászati rakétája közül 13 amerikai célpontokra - egyebek között milliós nagyvárosokra - van beprogramozva -idézte a CIA jelentését a koreai Moon szekta tulajdonában lévő The Washington Times. A CIA arra a következtetésre jutott: Kína fő stratégiai ellenfelének tekinti az Egyesült Államokat. A lap úgy véli, hogy a CIA-jelentésben foglaltak ellentmondanak azoknak a kormányzati törekvéseknek, amelyek partnerségi viszony kiépítését szorgalmazzák Kínával.
Bill Clinton amerikai elnök bátorítónak minősítette Bagdad együttműködését az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-bizottsággal (UNSCOM). Kofi Annan ENSZ-főtitkár hasonló szellemben vélekedett az iraki magatartásról, leszögezve: meggyőződése szerint Bagdad elkötelezett a világszervezet szakértőivel való együttműködés mellett, és kész maradéktalanul végrehajtani a márciusban kidolgozott megállapodást.
Argentína kiadja Horvátországnak Dinko Sakicot. A háborús bűnökkel vádolt usztasát, aki a második világháború idején haláltábor-parancsnok volt, a polgári lakosság elleni háborús bűnök miatt állítják bíróság elé Horvátországban; öt-húsz év börtönbüntetést kaphat. Sakic bízik felmentésében.
