Politikai hírek

  • 1999. január 7.

Belpol

Új parlamenti munkarend?
Az ellenzéki képviselők szerint a kormány csorbítani akarja jogosítványaikat, és korlátozni kívánja a nyilvánosságot azzal, hogy - a parlamenti munkarendre vonatkozó új javaslat szerint - az Országgyűlés háromhetente tartana ötnapos plenáris ülést, a képviselők ez után egy hétig dolgoznának a bizottságokban, egy hetet pedig a választókörzetükben töltenének. Áder János parlamenti elnök nem ért egyet az ellenzéki kritikákkal. Kovács László, az MSZP elnöke szerint az új rend lelassítaná a törvényalkotás folyamatát, és korlátozná a parlament ellenőrző szerepét. Az SZDSZ a javaslat kapcsán, melyet elfogadhatatlannak tart, beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. A MIÉP frakciója egyetért a javaslattal, bár először csak próbaidőre vezettetné be.

Irak: további feszültség Az ENSZ alapokmányának "kirívó" megsértése az iraki légtérzárlat, és Bagdad nem fog engedelmeskedni a Nyugatnak - jelentette ki Szaddám Huszein, az arab ország elnöke (Irak korábban rálőtt a légtérzárat ellenőrző nemzetközi erők repülőgépeire). Az iraki vezető nehezményezte azt is, hogy az Arab Liga elhalasztotta decemberre tervezett külügyminiszteri ülését, amelyen az országot ért légi csapásokkal foglalkozott volna. Az iraki vezetés szerint a liga szembeszáll az arabok akaratával, akik erőteljes reagálást várnak el vezetőiktől. Az Egyesült Államok közben megkezdte a csapatkivonást a térségből, ám még így is húszezer katona és kétszáz repülőgép állomásozik tovább a Perzsa-öbölben.

Románia: Bukarestbe készülnek a bányászok Általános sztrájkba léptek hétfőn a romániai Zsil-völgyi szénmedence bányászai, akik egyidejűleg újabb bukaresti "bányászlátogatással" fenyegették meg a kormányt. Miron Cosma, az 1990-91-es bukaresti bányásztüntetés nyomán hírhedtté vált, és időközben börtönben is ült szakszervezeti vezér a reformintézkedések során felszámolandó veszteséges bányák bezárása elleni tiltakozásul szervezte meg a sztrájkot.

Kosovo: nincs béke A Kosovói Felszabadítási Hadsereg (U‚K) a felelős az utóbbi hetek erőszakhullámáért - jelentette ki Alain Richard francia védelmi miniszter a térségben tett látogatása során. Richard kilátásba helyezte, hogy a NATO kivon Kosovóból minden ellenőrt, ha a harcok nem szűnnek meg. Belgrádi diplomáciai megfigyelők szerint a szerb biztonsági erők is vétettek az októberi megállapodás ellen. A legutóbbi napok összecsapásaiban öt albán és két szerb vesztette életét, és - tiranai közlés szerint - a szerbek átlőttek albán területre is. Az U‚K ugyan ismét tűzszünetet hirdetett, de fenntartja a jogot, hogy folytassa harcát Kosovo "felszabadításáért".

Postabank: 158 milliárdos veszteség Auth Henrik, a Postabank vezérigazgatója szerint a bank várható 1998-as vesztesége eléri a 158 milliárd forintot. A bank rendkívüli közgyűlésén rendezték a pénzintézet helyzetét: az alaptőkét először leszállították 21 millió forintra, majd zártkörű felemeléséről döntöttek; a Postabank alaptőkéje így 20 milliárd 21 millió forintra emelkedett. Az első lépésben történt csökkentés következtében a 10 ezer forintos részvények új névértéke 5 forint lett. A döntést a kisrészvényesek nagy felzúdulással fogadták, és elfogadhatatlannak nevezték. Arra a kérdésre, hogy a Postabank ad-e kártalanítást számukra, Auth Henrik vezérigazgató nemmel válaszolt.

Bevezették az eurót 11 EU-tagországban vezették be az euro használatát 1999. január 1-jétől. Egy euro 252,39 forintot ért a bevezetés pillanatában. Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban még három évig használhatók a nemzeti valuták; négy állam pedig (Görögország, Svédország, Dánia, Nagy-Britanna) egyelőre kimarad a valutaunióból. Az Európai Központi Bank elnöke, Win Duisenberg az euro bevezetése kapcsán hangoztatta: ez csak akkor lesz stabil valuta, ha a bevezető államok ragaszkodnak a költségvetési szigorhoz. (Lásd még: 24-25. oldal.)

Új kormányzati roma program A Horn-kabinet 1997-es, a romák helyzetének javítását célzó kormányhatározatát felváltó új roma program nem csak a krízishelyzeteket kívánja kezelni: az oktatásra fordítanák a legtöbb figyelmet -mondta Varjú Gabriella, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese. Több szakértő ugyanakkor máris bírálja a még megtárgyalásra váró programot: Bernáth Gábor, az előző kormányprogram egyik előkészítője a többi közt jelezte: a mostani kormányprogramból kimaradt, hogy fel kell számolni a cigánytelepeket. Noszkai Gábor jogász szakértő felhívta a figyelmet arra is: nem szerencsés megszavazni ezt a programot, amíg nem választották meg az új Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatot.

Morze

Társadalmi szükséglet a "szabadság kis köreinek" megerősítése - jelentette ki a többi között Göncz Árpád köztársasági elnök újévi tévényilatkozatában. Az 1999-es év legfontosabb feladatai között Göncz az euroatlanti integrációval kapcsolatos felkészülést és a jogharmonizáció folytatását említette, és reményét fejezte ki, hogy alábbhagy az elmúlt fél évet jellemző belpolitikai "csatazaj".

"Szociális térképet" készít a Szociális és Családügyi Minisztérium: ebből kiderül majd, kik és milyen ellátásban részesülnek, vannak-e hiányosságok vagy átfedések, és hogy hol szükséges a fejlesztés. A tárca 30 százalékkal többet kíván költeni az idősek ellátását szolgáló intézetek támogatására - jelentette ki a tárca politikai államtitkára.

A rendkívüli helyzetek által sújtott országok és az élelemsegélyre szorulók számának emelkedését jósolja 1999-re az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP). A szervezet közleményben kérte a nemzetközi közösséget, hogy 1999-es teendői között első helyre sorolja a szenvedők élelemmel való segélyezését. Jelenleg is 800 millió ember éhezik szerte a világban.

Vizsgálja felül a kormány az elmúlt nyolc évben a kormányok által létrehozott közalapítványok költségvetési támogatásának felhasználását - javasolja a Kormányzati Ellenőrzési Iroda. A KEI szerint az alapítványok nem jól gazdálkodnak, és sokszor felélik a nekik juttatott vagyont.

Az infláció nullaszázalékos volt 1998-ban Svájcban; ez áll legközelebb az 1959-es évhez, amikor negatív, mínusz 0,7 százalékos volt a pénzromlás. A nulla infláció a lakás- és energiaárak, valamint a közlekedési és távközlési tarifák 0,1 százalékos csökkenésének a következménye.

Figyelmébe ajánljuk