Pepó alkalmatlan Mintegy 300 zöldszervezet több mint 400 képviselője tanácskozott a civil mozgalmak szerepéről, időszerű környezetvédelmi kérdésekről a hét végén Győrött. Mint közös nyilatkozatukból kiderül: a zöldszervezetek jelentős többsége alkalmatlannak tartja Pepó Pál környezetvédelmi minisztert. A zöldek szerint a minisztérium működését súlyos zavarok jellemzik. A szakemberek közül sokan kénytelenek távozni, a jogalkotási munka lelassult, mélypontra jutott a minisztérium és a zöldszervezetek kapcsolata. A tanácskozás résztvevői felajánlották együttműködésüket a tiszai katasztrófák hatásainak felszámolásában. A Dunáról és a Szigetközről szóló állásfoglalásukban a környezetvédők azt kérték a kormánytól, hogy kedvezőbb vízmegosztást kezdeményezzen a szlovákoknál.
MH: NATO-bírálat Aggodalomra ad okot, hogy a Magyar Honvédség felszereléseinek, berendezéseinek nagy része régi, elavult - tartalmazza a NATO 1999-es országjelentése. A kiszivárgott értékelés szerint nem halad elég gyorsan a hadseregben a nyelvkiképzés, keveset repülnek a vadászpilóták, és kikezdheti a hadvezetőség hitelét, ha olyan egységeket ajánl fel a NATO-nak, amelyek nem képesek megfelelni a szövetségi elvárásoknak. 2004-től teljes értékű magyar részvételre számít a NATO, írja a jelentés.
Székesfehérvári kórház: ÁNTSZ-vizsgálat Vizsgálatot rendelt el a székesfehérvári Szent György megyei kórházban április elsején egy elhunyt asszony halálának ügyében az állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fejér megyei igazgató főorvosa; az intézményben annak átszervezése óta még egy beteg elhunyt. A kórházban történt átszervezés nyomán a belgyógyászat és az osztály korábbi helyén működő koronáriaőrző között háromszáz méterre nőtt a távolság. Az átszervezés kapcsán állásából korábban felfüggesztették Simon Kornél osztályvezető főorvost, aki etikai vizsgálatot kért az intézményvezető orvos-igazgató, Csingár Antal ellen. A kórház dolgozói korábban éhségsztrájkot folytattak tiltakozásul, a héten pedig tüntetést rendeztek a volt betegekkel a megyei önkormányzat épülete előtt.
Fidesz kontra ÉS: mégis a Fidesz a nyerő A Legfelsőbb Bíróság (LF) - hatályon kívül helyezve a korábbi jogerős döntést - a Fidesz vezetőinek adott igazat az Élet és Irodalom című hetilappal szembeni helyreigazítási perben; a Fidesz tíz vezetője által kifogásolt ÉS-megállapítás az volt, hogy a Fidesz jelenlegi vezetőinek anyagi jólétét a székházakból származó pénzek alapozták meg. A bíróság szerint az ÉS nem tudta bizonyítani, hogy a Fidesz-székház eladásából származó bevételeket a párt vezetői saját céljaikra fordították; a vélemény formájában kifejtett burkolt tényállítások ugyanúgy megalapozzák a helyreigazítást, mint az, ha a cikk csak feltételezésekbe vagy vélekedésekbe bocsátkozik, indokolt az LF.
Árvíz: vészhelyzet Előbb vészhelyzet kihirdetését kezdeményezte a Bodrog és a Tisza áradása miatt Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, majd a rendkívüli kormányülésen soron kívül 37,3 milliárd forintot utalt át az árvízvédelmi katasztrófaalapba a kormány - jelentette be a miniszterelnök az Országgyűlés ülésén. A kabinet rendkívüli ülése után Orbán kifejtette: a kormány intézkedéseket hozott a folyók áradása miatt kialakult helyzet enyhítésére. Néhány, főleg szociális és önkormányzati alap kivételével 2,1 százalékkal csökkentették valamennyi költségvetési fejezet kiadási előirányzatát az árvízvédelem és a kárenyhítés érdekében, a pénzt a Belügyminisztérium fejezetén belüli katasztrófavédelmi célelőirányzathoz csoportosítják át. Az eddigi legnagyobb tiszai árvíz, az 1970-es idején 96 ezer embert kellett kitelepíteni; akkor 5400 ház dőlt romba. Az eddigi védelmi munkák költsége meghaladja a tízmilliárd forintot. (Lásd még: 18-19. oldal.)
Morze
Nem engedték el az afrikai országok 350 milliárd dollárnyi adósságát az EU-Afrika csúcstalálkozón: az EU nem egyezett bele abba sem, hogy a témában rendkívüli tanácskozást hívjanak össze, csupán annyit ígért, hogy magas rangú tisztviselők tanulmányozzák majd a kérdést; hangsúlyozták viszont a demokrácia és az emberi jogok fontosságának kérdését.
Surányi György MNB-elnök bizalmi okokra hivatkozva beadta lemondását a kormányfőnek, azonban Orbán Viktor azt nem fogadta el. A Világgazdaság információi szerint Surányi sérelmezte, hogy a banknak az öt helyett egy alelnöke van: a kormányfő a CW Bank körüli tisztázatlan ügyek parlamenti vizsgálatának lezártáig nem kívánta lehetővé tenni az alelnöki posztok betöltését.
Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottságának kormánypárti többsége (a nemzetbiztonsági bizottsághoz hasonlóan) az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló (ún. ügynök-)törvény módosítását kezdeményező előterjesztést. A Fidesz és a MIÉP további módosításokat javasolt, amelyek szerint a könyvkiadókra, illetve az egyetemi oktatókra is ki kellene terjeszteni az átvilágítást.
Bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter ellen tett feljelentéssel kapcsolatban. A minisztert a BS újjáépítésére felajánlható 1 százalékok kapcsán jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének gyanúja miatt Paczuk Roland szocialista országgyűlési képviselő jelentette fel.
Bűncselekmény elkövetésének bizonyítottsága hiányában szüntette meg a közokirat-hamisítás gyanújával tavaly augusztusban indított nyomozást a Veszprémi Városi Ügyészség Szabó Gábor szombathelyi polgármester ügyében. A nyomozás során az derült ki: Szabó az ELTE BTK doktori és habilitációs ügyek irodáján több mint három évvel doktori vizsgára jelentkezése után, csak 1996 végén adott le nyelvvizsgát igazoló iratot (a főiskolai orosz nyelvvizsgájáról készült igazolást); a papír azonban - az ügyészség megállapításai szerint - a doktori eljárás iratai közül ismeretlen körülmények között eltűnt, más módon pedig annak tartalma megnyugtatóan nem volt rekonstruálható.
