ISM-bírálat Csúcstalálkozót tartottak a Magyarországon működő mintegy 300 ifjúsági szervezet képviselői: bár a tanácskozás egyik célja az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzenek az állami vezetőkkel, Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter lemondta részvételét. A találkozót szervező Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács (Magyit) szerint az ISM munkájában a tartalmi kérdések helyett a politikai PR-tevékenység látszik; a szervezet bírálta, hogy az ifjúsági érdekegyeztető tanácsot az új kormány megszüntette, ám másik fórum nem jött létre, amelyen befolyásolhatnák az őket érintő döntéseket.
HÖOK: újra egységes Megszűnt a megosztottság a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) közgyűlésén: bár leszavazták az elnökség beszámolóját, a költségvetést ellenszavazat nélkül elfogadták el, miután sikerült megegyezni, hogy az Oktatási Minisztérium 30 millió forinttal támogatja az idén a szervezetet, és az összeg jelentős részét a helyi hallgatói önkormányzatok kapják. A szervezet teljes költségvetése 67 millió forint. A jelentős vitákkal tarkított közgyűlés módosította a szervezet alapszabályát: ennek értelmében a jövőben két évre választják az elnököt, elnökséget és a felügyelőbizottságot, és megszűnik a mandátumátruházás lehetősége.
Ausztria és az EU: oldódó légkör? Bár Ausztria nem kívánja megvétózni az EU egyetlen döntését sem, és nem fontolgatja kilépését a szervezetből, az új kormánykoalíció megalakulása utáni századik napot határvonalnak tekinti; néhány nap múlva már nem az eddigi türelemmel reagál a szankciókra - jelentette ki Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, aki szerint a szankciók nem érték el céljukat, azok legfeljebb az európaiságról alkotott képet rombolták le. Emlékeztetett: a csatlakozásra váró országok lényegesen árnyaltabban ítélték meg a bécsi kormányalakítást. Spanyolország az EU-külügyminiszterek találkozóján eközben nyíltan felvetette: a tagállamok egyetértésével változtatni kellene az Ausztria elleni politikai szankciókon, fenntartva az Ausztriával szembeni éberséget.
Györgyit, Pintért megvádolták Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolta meg Györgyi Kálmán most távozó legfőbb ügyészt és jelenlegi helyettesét, Fábián Jánost a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 1993-ban nyugalmazott vezetője. Szeszák Gyula a parlament olajbizottságában feljette ki álláspontját, és mondandóját szerinte igazoló dokumentumokat is benyújtott. Szeszták szerint 1993-ban azért nyugdíjazták, mert eljárást kezdeményezett Papp Imre akkori megyei rendőrkapitány és felesége olajügyeinek felderítésére, és állította, hogy az ORFK akkori vezetője, Pintér Sándor (jelenlegi belügyminiszter) tudatosan akadályozta a szükséges vizsgálatok lefolytatását. Pintér szóvivője útján határozottan visszautasította a vádakat, mondván: Szeszáknak Hajdú-Bihar megyei főügyészként a büntetőeljárási törvény értelmében nyomozati jogosítványai voltak, és munkájában senki sem akadályozta őt. A Legfőbb Ügyészség is határozottan visszautasította Szeszák állításait.
Putyint beiktatták Beiktatták az új orosz államfőt, Vlagyimir Putyint, aki céljaként szabad, virágzó, erős és civilizált Oroszország megteremtését jelölte meg. Hangsúlyozta: az országban először adják át a hatalmat demokratikusan, a nép akaratának megfelelően, ezáltal bebizonyosodott, hogy Oroszország valóban korszerű, demokratikus állammá válik. A ceremóniát követően Putyin és az eddigi elnök, Jelcin részt vett II. Alekszij pátriárka hálaadó imáján. Bár a teljes kormány benyújtotta lemondását, ügyvezetőként minden miniszter a helyén maradt. Így Putyin szabad kezet kapott a Kreml személyi ügyeiben.
Morze
Hat fáklya meggyújtásával emlékeztek Izraelben a holokauszt hatmillió áldozatára a jeruzsálemi Yad Vashem intézetben rendezett központi megemlékezésen; Budapesten, a Raoul Wallenberg emlékparkban is megemlékeztek a holokauszt áldozatairól, köztük a 600 ezer magyarországi mártírról.
206:168 arányban legfőbb ügyésszé választotta az Országgyűlés Polt Pétert, az állampolgári jogok biztosának helyettesét. A Fidesz, az FKGP, az MDF és a MIÉP mellette, az MSZP és az SZDSZ ellene szavazott. Györgyi Kálmán május 15-én távozik hivatalából.
Boross Péter egykori kormányfőt, jelenlegi miniszterelnöki főtanácsadót jelölték a Magyarok Világszövetsége elnöki posztjára. Boross korábban - a miniszterelnökkel való konzultáció előtt - kijelentette hogy csak akkor vállalná az elnökséget, ha biztos lehet abban, hogy jelentős támogatás áll mögötte.
Nem kap elegendő vizet a Szigetköz Szlovákiából - állítja a Duna Charta. Mint állásfoglalásukban fogalmaznak: az EU szakértői szerint a Duna mindenkori vízhozamának negyven százaléka a Szigetköz és a Csallóköz számára az ökológiai minimum; a Dunán most 3700 köbméter a másodpercenkénti teljes vízmennyiség, aminek negyven százaléka 1480 köbméter másodpercenként. Jelenleg viszont csak 640 köbmétert kapunk.
Lehetséges, hogy hazánk is belekeveredett a Kohl német exkancellár tudtával lezajlott CDU-pénzbotrányba: a Kohl-ügyben nyomozó augsburgi ügyészséget egy német hírszerző állítólag úgy tájékoztatta, hogy az 1989-es fordulat után a német állampárt, az NSZEP félmilliárd márkáját (a magyar hatóságok szemhunyásával) Budapesten moshatták tisztára, és ez a pénz vagy egy része a CDU külföldön nyitott feketeszámláira került. Kohl cáfolta a feltételezést.
Kötelessége vétkes megszegése miatt fegyelmit kapott és felmondták munkaviszonyát Simon Kornél kardiológusprofesszornak, a székesfehérvári Szent György Kórház II. számú belgyógyászat korábban felfüggesztett vezetőjének. ´ volt az, aki tiltakozott, amiért a kórház vezetősége úgy szervezte át a kórházat, hogy messze került egymástól a koronáriaőrző és az osztály.
