BDSZ: párttámogatás? Sztrájkbizottságot tervez alakítani a Belügyi Dolgozók Szakszervezete (BDSZ), ha május elsejéig a Belügyminisztérium (BM) nem rendezi a béremelések ügyét. A szervezet intézőbizottsága levelet küldött a parlamenti pártokhoz: e szerint a BDSZ politikai szerepre törekszik, mert a munkavállalók béremelésének elmaradása "immár politikai kérdés". A pártoktól érkező visszajelzésektől teszik függővé, hogy a BDSZ érdekei érvényesítéséhez milyen politikai szerepet vállaljon - nyilatkozta a szervezet főtitkára, Bárdos Judit. A szocialisták máris pozitívan reagáltak az együttműködést kereső levélre, a Fidesz azonban nem tartja helyesnek a BDSZ döntését.
MSZP: közvetlen elnökválasztást A szocialisták egyfordulós, vegyes rendszerű választást szeretnének, melynek végén a képviselők száma 304 lenne - jelentette be Kiss Péter alelnök. Az MSZP elküldte erről szóló javaslatát a választójogi rendszer megújításával foglalkozó bizottságnak. Kiss Péter arról is beszélt, hogy az MSZP támogatja a közvetlen elnökválasztást, és ennek érdekében aláírásgyűjtést kezdeményeznek az Alkotmánybíróság esetlegesen ezzel ellentétes döntése után. Kovács László pártelnök lapnyilatkozatai szerint pártja elnökségének ülésén még nem került szóba, ki lenne az a személy, akit a köztársasági elnöki posztra jelölnének.
Újfasiszta fiatalok tömeggyilkossága Tizenöt halálos áldozata van annak a Colorado állambeli, denveri iskolai vérengzésnek, amelyet két 18 éves fiú követett el: Eric Harris és Dylan Klebold, akik a tett elkövetése után öngyilkosságot követtek el, a "Viharkabát Maffia" elnevezésű újfasiszta csoport tagjai voltak. Gyilkos akciójukat Adolf Hitler születésének 110. évfordulójára időzítették. Az iskolaépületben - ahova 1800 diák jár - számos helyen rejtettek el házi készítésű robbanószerkezeteket. Az áldozatok többsége fekete és jó sportoló volt.
Sikertelen fegyverleadási akció Nyolc illegálisan tartott lőfegyvert, 250 lőszert és több tucat fegyveralkatrészt adtak le tulajdonosaik a rendőrség által március elején meghirdetett fegyver-, illetve lőszerleadási akció során. Szakértők szerint azonban 25-30 ezer darab illegális fegyver van Magyarországon. A rendőrség a Btk. szigorításával egy időben kívánt lehetőséget adni arra, hogy engedély nélkül tartott fegyverét bárki következmények nélkül leadhassa. A leadott fegyvereket, miután bebizonyosodott, hogy nem követtek el velük bűncselekményt, megsemmisítik; akit a jövőben illegális fegyver- vagy lőszertartáson érnek, 2-8 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
Folytatódó Rapcsák-ügy Rapcsák András polgármester sorozatos törvénysértései miatt a hódmezővásárhelyi képviselő-testület bírósághoz kíván fordulni - jelentette be Túri József, a város alpolgármestere. Rapcsák, aki elfoglalta lepecsételt irodáját, úgy nyilatkozott: tízezer aláírás gyűlt össze, amelyben a város lakói a képviselő-testület lemondását követelik; a felfüggesztett polgármester ennek alapján kezdeményezni fogja népszavazás kiírását. Rapcsák azzal indokolta irodája újbóli elfoglalását, hogy a testület legutóbbi ülésén is elmaradt a vizsgálóbizottság beszámolója, és így nem zárták le az ellene folyó fegyelmi eljárást. Túri József alpolgármester szerint a polgármester eljárása törvénytelen; mivel Rapcsák maga mögött érzi a Fidesz támogatását, úgy gondolja: bármit megtehet.
Tiszavasvári külön ballagtatás: jogerős ítélet A tiszavasvári önkormányzatnak mint iskolafenntartónak a Pete Ferenc Általános Iskola tizenhárom volt tanulója számára 100-100 ezer forint kártérítést kell fizetnie a két évvel ezelőtti külön ballagtatásért. A döntést a másodfokon eljáró bíróság erősítette meg. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke azonban felhívta a figyelmet: Tiszavasváriban azóta is elkülönített osztályban tanítják a cigány gyerekeket, és továbbra sem engedik használni nekik a tornatermet. Az alapítvány mérföldkőnek tekinti a bírósági döntést, mert iskolai diszkriminációért eddig még nem történt bírói elmarasztalás.
ÉT után OMT Nyolcéves működés után megszűnt az Érdekegyeztető Tanács (ÉT); egyidejűleg megalakult az Országos Munkaügyi Tanács (OMT). A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók a jövőben az OMT ülésein egyeztetnek a munkaügyi jogszabályokról, a minimálbérről, a munkaügyi kapcsolatokról, a foglalkoztatáspolitikáról, a szakképzésről, a munkaügyi ellenőrzésről, a munkavédelemről és szociális kérdésekről. Költségvetési, adó- és tb-jogszabályokról azonban nem lesz szó az OMT-ben: ez a jövőben a Gazdasági Tanács feladata. A szakszervezetek szerint ugyanakkor az utóbbiakkal összefüggő jogszabályok jelentősen befolyásolják a munkavállalók érdekeit, ezért ezekről is tárgyalni kellene az OMT-ben. A kabinet álláspontja viszont az, hogy a gazdaságpolitikáról nem lehet kollektív alkut kötni, mert az a kormány felelőssége.
Morze
Két év - három év próbaidőre felfüggesztett - börtönre ítélték azt a tizenhét éves fiút, akitől egy tizenegy éves lánynak gyermeke született. A Btk. szerint erőszakos közösülésnek számít minden 14 évnél fiatalabb személlyel létesített nemi kapcsolat, akkor is, ha, mint ebben az esetben, az az ő beleegyezésével történik. A vádlott fellebbezett a döntés ellen.
Valószínűleg előrehozott választásokat kell tartani Indiában, mert a Kongresszus Párt - ígérete ellenére - nem tudott kellő parlamenti többséget szerezni a kormányalakításhoz. Ha a jelenlegi helyzet megoldatlan marad, három éven belül a harmadik előrehozott választást tartják Indiában.
Ismét merényletet követett el Londonban egy neonáci csoport: a főként bangladesiek lakta kelet-londoni Brick Lane-en hatan sérültek meg. Azért nem több az áldozatok száma, mert egy férfi észrevette a járdán fekvő gyanús sportszatyrot, gépkocsijába tette, és nagy sebességgel elhajtott a rendőrségre. A bomba útközben robbant fel.
Egy ezerfős tömeg felgyújtott egy templomegyüttest az indonéziai Udzsung Pandangban azt követően, hogy két nappal korábban ismeretlenek bombatámadást hajtottak végre az ország legnagyobb mecsetje ellen. Az országban a néhány hét múlva esedékes választások előtt lángolt fel újult erővel a gyűlölet muzulmánok és keresztények között.
Bülent Ecevit török kormányfő Demokratikus Baloldali Pártja (DSP) az előrejelzések szerint 133 helyet szerezhet az 550 fős törvényhozásban a törökországi választásokon, míg a Devlet Bahceli vezette jobboldali Nemzeti Akciópárt (MHP) 130-at. Bár a két párt hasonló vallási és kulturális elveket vall, megszellőztetett, esetleges leendő összefogásukat a gazdasági és piaci élet katasztrófának tartaná.
