A Portfolio információi szerint ma délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében. Ez egyelőre még nem a hivatalos formális (jogi) vétót jelenti. A német soros elnökség egy ma délutáni brüsszeli tanácskozáson politikai állásfoglalást kér a tagállamoktól, hogy mondják meg a három szóban forgó jogszabályban mi a politikai álláspontjuk. Ez lényegében egy teszt.
Várhatóan Lengyelország is vétóval él majd.
Mint arra a lap emlékeztet, Orbán Viktor kormányfő november 8-i figyelmeztető levele után a múlt héten a kormányzati megszólalók egyike sem mondta ki világosan, hogy a magyar kormány megvétózza a 7 éves keretköltségvetés (MFF) és a saját források rendeleteit. Ezért emiatt akár arra lehetett következtetni, hogy a magyar kormány nem tesz keresztbe a következő hét év uniós pénzügyi tervének annak érdekében, hogy az EU-s pénzeket ne kössék jogállamisági feltételekhez.
Várhatóan nem így lesz. A vétót követően leáll az egész uniós költségvetési döntéshozatal, és óriási nyomásgyakorlás indulhat meg a két tagállam irányába, hogy engedjenek, ne tartsák fel a többi 25 tagállamot az uniós költségvetési döntések útján akkor, amikor a koronavírus-járvány miatt szükség lenne mielőbb a válságkezelést enyhítő pénzekre.
A nyomásgyakorlással párhuzamosan természetesen a háttérben megkezdődhetnek az egyezkedések, hogy hogyan lehetne módosítani úgy a jogállamisági feltételrendszert, hogy az már elfogadható legyen a két tagállamnak ahhoz, hogy végül az egyhangúságot igénylő MFF-ről legalább minden tagállam megegyezzen.
Amíg nem történik megállapodás, a 2020-as évre eldöntött uniós költségvetés havonta egytizenketted részével halad majd az EU 2021-től.
