A baloldal esélyei néhány nagyvárosban

Próba a romokon

Belpol

Nemcsak a fővárosban, számos más településen is nehéz feladvány volt a baloldali pártok számára az összefogás. Az egyet­értés hiánya a Fideszen túl a legtöbb esetben a Jobbiknak kedvez. Néhány egykori és jelenlegi baloldali-liberális „fellegvár” esélyeit vizsgáltuk.

Néhány nappal az önkormányzati választások előtt úgy tűnik, a Fidesz esélyeit mindenekelőtt a baloldali összefogás hiánya növeli. A megyei jogú városok és a 10 ezer lakos feletti települések körében számos olyan – eleve fideszes dominanciájú – város akad, ahol a baloldal szétforgácsolja erőit (lásd erről keretes írásunkat). Vannak olyan helyek is, ahol ugyan példaértékű az együttműködés, ám alighanem ez is kevés a fideszes vezetés leváltásához. Például Hódmezővásárhelyen az immár a Miniszterelnökséget vezető Lázár János utóda, Almási István ellen vonult közös zászló alá a baloldal, Kaposváron a négy ciklusban győzedelmeskedő fideszes Szita Károly leváltásáért álltak össze, Sop­ronban pedig Fodor Tamástól hódítanák el a polgármesteri széket a helyi szocialisták, együttesek és DK-sok. Szegeden ugyanakkor Botka László (MSZP) jó eséllyel negyedjére is beleülhet a polgármesteri székbe, és Nyíregyházán, ahol 1994–2010 között baloldali volt a városvezetés, szintén nem reménytelen Nagy László Zoltán jelenlegi MSZP-képviselő helyzete. A Szonda Ipsos szeptember elején készített felmérése szerint bár a megyeszékhelyeken a Fidesz áll a legjobban – a nagyvárosokban élők 54 százaléka kormánypárti, 26 százaléka ellenzéki polgármesterjelöltre szavazna –, a baloldali pártoknak meghatározó szerep juthat ezeken a helyeken.

Nagykanizsa: mozgó erők

 

Nagykanizsa az elmúlt választásokon jobbra húzott – az EP-választáson még a Jobbik is rávert 4-5 százalékot az MSZP-re és a DK-ra, az Együtt–PM-ről nem is beszélve – 2010 előtt azonban többnyire szocialista szigetnek számított a fideszes Zala megyében. A baloldal most mégsem volt képes összefogni: az MSZP külön polgármesterjelöltet és képviselőket indít. Böröcz Zoltán, a párt helyi elnöke szerint „az MSZP nem tehetett mást, mert a tárgyalópartnerek javaslatainak elfogadása önfeladást jelentett volna”. Ezt megerősítette lapunknak Fodor Csaba szocialista polgármesterjelölt is: „Több tárgyalást is folytattunk, de végül arra jutottunk, akkor tudjuk képviselni a programunkat, ha egyedül indulunk. Nem ez volt a cél, de így alakult.” Horváth Jácint, a DK megyei szervezője bőbeszédűbb volt: „Júniusban kezdődtek a tárgyalások, ahol mi közöltük a feltételeinket: egy embert indítanánk a régi csapatból, mert kell a frissítés, kellenek az új arcok. Az MSZP a hagyományok és a párt múltja alapján a lista első helyét akarta és a baloldal által leginkább nyerhető körzetek legalább felét. Az EP-választás eredményei azonban teljesen más erőviszonyokat mutattak, mi erre alapozva azt kértük, legalább egyenrangú félként tekintsenek ránk. Ők azonban ezt elutasították” – mondta Horváth, aki szerint egy szélesebb körű, a civileket is bevonó összefogás lett volna optimális. Az Együtt és a DK egyébként az Összefogás Nagykanizsáért Egyesülettel (ÖNÉRT) is folytatott tárgyalásokat, de végül a civilek önálló jelölteket indítottak.

Az Együtt–DK-jelöltek kétharmada új arc, polgármesternek Bodó Lászlót indítják, aki ugyan egyik pártnak sem tagja, de Horváth szerint a nyugalmazott katona- és rendőrtiszt bizonyította rátermettségét. Nagykanizsán fontos ügy a korrupció felszámolása, ebben Bodónak van gyakorlata, egyébként pedig „építene a szakmai háttérre, nem akarná egy személyben megoldani például a gazdaságfejlesztést”. Egyik jelöltnek sem lesz azonban könnyű dolga, a Fidesz a jelenlegi alpolgármestert, Dénes Sándort indítja, aki szerint a baloldali széthúzás a Fidesznek kedvez és még a Jobbik is meg fogja őket előzni. Ebben a Jobbik is bízik: Zakó László Zala megyei elnök szerint bár Kanizsa alapvetően liberális gyökerű határváros, tavasszal az EP-választáson a második helyen végeztek, a 2010-es országgyűlési és önkormányzati választáson pedig Zala megye a legerősebb jobbikos területek között volt, több kisebb településen is abszolút sikert értek el. „Az úgynevezett baloldallal nem foglalkozunk, különben pedig ha valaki a pártok közül baloldali eszméket vall, az éppen a Jobbik a szociális érzékenységével” – mondta Zakó.

Az EP-választás eredményeire apellál a DK is, illetve arra, hogy „az MSZP az elmúlt években nyíltan és rendszeresen nem kritizálta a fideszes városvezetés viselt dolgait”. A közös indulás persze sokat segített volna a Fidesz-hatalom megdöntésében, de Horváth így is bizakodó. „A jobboldalon most több a szerveződés, a Fidesz és a Jobbik mellett idesoroljuk az ÖNÉRT-et is, a baloldalon ezzel szemben két erő mozog, az MSZP és az Együtt–DK szövetség, így esély van egyéni helyek és talán még a polgármesteri szék megszerzésére is.”

Miskolc: három egyharmados

 

Miskolcon a Jobbik nagyon erős, a baloldal pedig furcsa alakzatban közösködik. Pásztor Albert polgármesterjelölttől az Együtt–PM budapesti vezetése elhatárolódott, a miskolci szervezet azonban támogatja a volt rendőrkapitányt, akit legtöbben elhíresült 2009-es sajtótájékoztatójáról ismernek. („Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közterületi rablások elkövetői cigány emberek.”) Miután Iván Tamás, az Együtt miskolci választókerületének elnöke közölte, hogy a városi szervezet az országos vezetés álláspontjával szemben igenis Pásztor mellé áll, Ivánt azonnali hatállyal felmentették és etikai eljárást kezdeményeztek ellene. Szigetvári Viktor, az Együtt–PM ügyvezető társelnöke lapunknak elmondta, hogy „a szervezet nem használhatja az Együtt és a PM logóit Pásztor Albert kampányában. Az egyéni jelöltek részt vesznek a kampányban, és tisztességes, integrációpárti programot képviselnek.” Hozzátette, hogy a logóhasználat volt az egyik olyan ok, ami miatt menesztették Ivánt.

Simon Gábor, az MSZP miskolci elnöke ott volt, amikor a három helyi szervezet (MSZP, DK, Együtt–PM) megállapodást kötött; mint mondta, az Együtt miskolci szervezete egyhangúlag Pásztorra voksolt és nem érti, miért szólnak bele mindebbe Budapestről. Szerinte Pásztor személye Miskolcon egyáltalán nem megosztó: amikor leköszönt rendőrkapitányi posztjáról, a fideszes Kriza Ákos polgármester Pro Urbe-díjra terjesztette fel és a képviselő-testület egy emberként szavazta meg, amikor pedig idézett mondata miatt 2009-ben el akarták mozdítani pozíciójából, a városban szimpátiatüntetést tartottak mellette, ahol „az SZDSZ-től a Jobbikig mindenki felsorakozott. Azt hiszem, ez példátlan – nemcsak Miskolcon, de az országban is” – mondta Simon, aki úgy véli, ma már Pásztor ellen rágalomhadjárat folyik a jobboldalon.

Kriza Ákos polgármestert a Jobbik erősödése valószínűleg legalább annyira – ha nem jobban – veszélyezteti, mint Pásztor Albert. Polgármesterjelöltjük, Jakab Péter szerint csak a Jobbik kínál megoldást a miskolciaknak. „Miskolcon a lakosságot ma nem az érdekli, hogyan alakul a GDP, hanem hogy lesz-e kenyér holnap az asztalon, és biztonságban hazaérnek-e a munkából, iskolából. Ma egyedül mi képviseljük hitelesen a helyi vállalkozások helyzetbe hozására épülő munkahelyteremtést, ahogyan a cigánykérdés valós és hatékony megoldását is”. Miközben Pásztor hivatalos Facebook-oldalán az „Építsünk együtt egy olyan várost, amelyben mi, miskolciak pártállástól, ideológiáktól és bőrszíntől függetlenül jól érezzük magunkat” – mondattal kampányol, addig a Jobbik szerint a baloldal már nincs is jelen Miskolcon, csupán „Pásztor Albert van, akit a mögötte álló, egymással is veszekedő politikai tömörülések trójai falóként használnak azért, hogy a miskolciakat is megtévesztve még egyszer, utoljára a hatalom közelébe kerüljenek”.

Angyalföld: önbizalommal telve

 

A híresen baloldali budapesti XIII. kerületben, ahol az MSZP a párt 2010-es összeomlásakor is képes volt lemosni a színről a Fideszt, a szocialisták nem tudtak zöld ágra vergődni a másik két baloldali párttal. A szocialisták az 1994 óta regnáló Tóth Józsefet indítják polgármesternek, az Együtt–
PM és a DK őt ugyan támogatja, ám az egyéni körzetekben már önálló jelölteket állítanak. (Tóth fideszes kihívója Bagdy Gábor jelenlegi főpolgármester-helyettes.) Az MSZP a kerületi lokálpatriótákkal (LPE13) szövetkezett, az Együtt–PM és a DK pedig a Modern Magyarország Mozgalommal (MOMA). Borszéki Gyula, az MSZP kerületi elnöke közleményben tudatta: az Együtt–PM és a DK egyoldalúan zárta le a tárgyalásokat a nyáron, és az MSZP tudomásul veszi döntésüket. Gréczy Zsolt szóvivő szerint a „szocialisták az utolsó pillanatban módosították a majdnem kész megállapodást”, először „mind a 15 egyéni körzetben saját jelöltjüket akarták indítani, majd a tárgyalások végén 9-3-3-ra változott az MSZP, DK, Együtt–PM arány. Ezt változtatták meg az utolsó pillanatban a szocialisták 11-2-2-re, ami nem tükrözte az EP-választások eredményét.” Borszéki a Narancsnak erre annyit mondott, hogy ők a tárgyalások kezdetétől a polgármester eddigi munkáját tartották szem előtt és azt, hogy megfelelő baloldali többség álljon mögötte a kerület érdekében. „Így alakult ki a 11-2-2 arány, ami eleinte nagyon messze volt a DK-s elképzelésekhez, aztán közelebb került, de végül nem fogadták el.” Keszthelyi Dorottya (DK) választókerületi elnök szerint ez az egész hercehurca méltatlan a kerülethez: amikor a DK-val, Együtt–PM-mel és a MOMA-val aláírásokat gyűjtöttek jelöltjeiknek, a lakosoktól is lépten-nyomon azt hallották, hogy „nincsen ez így jól”; a baloldali szavazók attól félnek, hogy a széthúzó baloldali pártok a győzelmet veszélyeztetik. „Az aláírások gyűjtését követően még egyszer megkerestük az MSZP-t, de akkor sem jutottunk előrébb. Az ő üzenetük az volt a számunkra, hogy minden egyéni választókerületet megnyernek a kerületben” – mondta Keszthelyi, aki megjegyezte: az MSZP-vel azóta sincs se tárgyalás, se konstruktív párbeszéd.

Az Együtt–PM-mel és a MOMA-val viszont könnyen megegyeztek: már az országgyűlési választásokon is együtt álltak be Hiszékeny Dezső (MSZP) képviselőjelölt mögé, és bár az EP-választáson külön listájuk volt (a MOMA-nak pedig nem sikerült az induláshoz elegendő aláírást gyűjteni), rengeteget dolgoztak együtt és egymás mellett az utcai kampányokban. A megállapodás értelmében a DK és az Együtt–PM 7-7, a MOMA egy jelöltet indít. A szocialista Borszéki szerint is szerencsésebb lett volna, ha teljes körű a megegyezés, de a szocialistáknak így sincs okuk az aggodalomra. „Felméréseink alapján az MSZP–LP13 jelöltjei a választásokat megnyerhetik, második erőként a Fidesz futhat be, az Együtt–PM–DK–MOMA pedig ez alapján nem tud egyéni mandátumhoz jutni.”

Békéscsaba: ismerős arcok

 

Békéscsaba összefogásból mondhatni jelesre vizsgázott: a baloldal közös polgármester- és képviselőjelölteket állított, ám a megegyezés itt sem volt zökkenőmentes. Miklós Attila, az MSZP békéscsabai szervezetének elnöke a Narancsnak elmondta: nehéz „összeegyeztetni, hogy a demokratikus oldalon lévő pártok karaktere megmaradjon és egy széles együttműködést is szolgálni tudjanak”.
A kompromisszumok azonban megköttettek, „így van ugyanis a lehető legnagyobb esélyünk arra, hogy nagyobb képviseletünk legyen az önkormányzatban” – mondta. Miklós szerint „mindenképp örvendetes, hogy akárki nyeri a választást, a városnak új polgármestere lesz”. A 2006 óta polgármester Vantara Gyula helyett a Fidesz idén Hanó Miklós jelenlegi alpolgármestert indítja, és a helyi MSZP-elnök úgy látja, ez „a mostani állapotokhoz képest javulást fog hozni. Mire gondolok? A látványberuházásokra, a furcsa közbeszerzésekre, a haverok kifizetésére. A helyi civilek, vállalkozók és közéleti szereplők nincsenek partnerként kezelve, az ellenzék egyetlenegy kezdeményezése sem talált nyitott fülekre” – mondta Miklós, aki jelenleg is a képviselő-testület tagja, és négy éve Vantara kihívója volt a polgármesteri székért, ám súlyos vereséget szenvedett.

A baloldal közös polgármester-jelöltje Velkey Gábor, aki 2002 és 2006 között az SZDSZ-es Pap János polgármester mellett volt alpolgármester. Velkey szerint az összefogás megközelítheti a Fideszt, de hogy ez elég lesz-e a győzelemhez, az egyelőre bizonytalan. A kampány végéhez közeledve mindenesetre úgy érzi, a „verseny erősen egyenlőtlen, mert a Fidesz hihetetlen fölényben van akár a forrásokat, akár a megjelenési lehetőségeket nézzük”.

A baloldal komoly ellenfélként tekint az exfideszes (aki a csabai Fidesz-szervezet alapító tagja volt) Szarvas Péterre is, aki bár függetlenként indul, a Jobbik támogatását élvezi. Legalábbis a Jobbik békéscsabai szervezetének elnöke, Szabóné Kocziha Tünde ezt jelentette be. „A Jobbiknak fontos, hogy széles körben elfogadott, erős, a város vezetésére alkalmas jelöltet támogasson. A párt városi szervezete Szarvas Pétert erkölcsileg és szakmailag egy­aránt alkalmasnak tartja Békéscsaba vezetésére, olyannak, aki képes felülemelkedni a pártérdekeken és a városért dolgozni” – áll a párt honlapján. Szarvas Péter köszöni a párt támogatását, de független jelöltként indul októberben. Hivatalos Facebook-oldalán Gyakran ismételt kérdések Szarvas Péterhez címmel tett közzé egy jegyzetet, ahol szintén kifejti: a Jobbik támogatása őt is meglepte, a függetlenségét azonban megőrizte, plakátjain és szórólapjain sem található pártlogó. Helyi baloldali források szerint nem szerencsés, hogy Szarvas mögé beállt a Jobbik, az pedig kevés, hogy a függetlenségét hirdeti, egyértelműen ugyanis nem utasította el a szélsőjobb támogatását. Mégpedig azért nem, morfondíroznak e források, mert egy elhatárolódással elveszítené azt a körülbelül 15 százaléknyi szavazót, ami őt versenyképessé teszi. Ha viszont nyíltan elfogadja a támogatást, akkor a mérsékelt szavazók pártolhatnak el tőle.
A Jobbik ugyancsak nem érdekelt a támogatás szüntelen hangoztatásában, hiszen neki a Szarvassal szimpatizáló középen állók szavazatára van szüksége. (Megkerestük Kocziha Tündét – akit nem értünk el –, és Szarvas Pétert is; utóbbi elfoglaltságaira hivatkozva csak a választás utáni héten tud választ adni kérdéseinkre.) Szarvas azt sérelmezte egy a Békéscsabai Helyi Választási Bizottsághoz (HVB) benyújtott kifogásában, hogy egy Velkey által kiadott kampányújság „olyan közlést tartalmaz, mintha a Jobbik polgármesterjelöltje lennék”. A HVB múlt héten megvizsgálta az ügyet és arra jutott, hogy a kiadvány a Jobbikot csupán támogató szervként említette, a sajtóból ismert tények alapján pedig egyértelmű, hogy bár Szarvas független jelölt, a Jobbik támogatja, így a kifogásolt táblázat nem megtévesztő.

Játszmák

Pécsen, Győrben és Székesfehérváron a DK döntött úgy, hogy nem vesz részt a hármas szövetségben, bár Fehérváron a DK-s polgármesterjelölt végül visszalépett az MSZP–Együtt közös jelöltje javára. Meglepő, hogy Pécsett a DK polgármesterjelöltet nem, csupán képviselőjelölteket állított, noha a tavaszi EP-választáson a baloldalon ő szerepelt a legjobban (12 százalék). A valaha MSZP-s vezetésű Győrben az MSZP, az Együtt és DK külön polgármester- és képviselőjelölteket indít. A csont­­fideszes Zalaegerszegen az MSZP különcködik önálló polgármesterjelölttel, míg az Együtt és a DK az Együtt Zala­egerszegért Egyesülettel szövetkezett. A jobboldali Kecskeméten mindhárom baloldali párt külön indul, hivatalos polgármesterjelöltjük azonban nincs, de mindannyian a független Hugyecz Zoltán mögé álltak be. A fideszes sasfészeknek elkönyvelt Debrecenben totális a széthúzás: a három baloldali párt önállóan próbálkozik.

 

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!