PSZ: csökkentsék minimálisra az osztálylétszámokat az újranyitás után

  • narancs.hu
  • 2021. április 19.

Belpol

Az otthon maradó gyerekeket pedig semmilyen hátrány és retorzió ne érje.

A Pedagógusok Szakszervezete elvárja az oktatásirányítástól, hogy a nyitásról szóló döntés után az osztálylétszámokat minimálisra csökkentsék az iskolákban. Az érdekvédelmi szervezet mai közleményében az elvárásai között megfogalmazta, hogy a szociális távolság betartását a tantermekben kötelezően írják elő, az otthon maradó gyermekeket pedig semmilyen hátrány és retorzió ne érje.

Kiemelték, a szülőknek, akik a járvány ideje alatt nem érzik biztonságban gyermekeiket, legyen joguk eldönteni, hogy május 10-éig beengedik-e őket az intézményekbe. A PSZ azt kéri, hogy ahol megoldható, az otthon maradó gyerekeket a Digitális Kollaborációs Téren keresztül élőben kapcsolják be a tanítási órákba, egy nap ne legyen párhuzamosan online és jelenléti oktatása egy pedagógusnak sem. Ezt a problémát az órák átcsoportosításával, ideiglenes órarenddel lehet megoldani – mutattak rá.

Kitértek arra is, hogy a pedagógusok esetleges túlmunkáját – amelyet a felügyelet biztosítása okoz majd – ki kell fizetni. Az óvodákban kérjék a gyeden, gyesen lévő szülőket: lehetőleg tartsák otthon gyermeküket, a kötelező óvodáztatást függesszék fel.

Ha az időjárás engedi, a lehető legtöbb foglalkozást a szabadban tartsák meg, valamint az óvodák és iskolák számára plusz takarítószemélyzetet biztosítsanak a folyamatos fertőtlenítéshez – áll a javaslataik között.

A PSZ közleményében kitért arra is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma az elmúlt időszakban többször is tévesen interpretálta a szakszervezet álláspontját, amelyet a tárgyalásokon képviselt.

A PSZ nem üdvözölte az iskolák újranyitását, hangsúlyozták, csak részsikernek tartják a részleges nyitást. Álláspontjuk szerint az óvodákat és iskolákat mindaddig zárva kell tartani, amíg a járványügyi adatok nem mutatnak megfelelő szintet a nyitáshoz, vagyis az új fertőzöttek száma nem csökken napi 1400 alá. Ha egyetlen gyermek is megbetegszik az újranyitást követően a jelenléti oktatás miatt, az nem a pedagógusok és az intézményvezetők felelőssége.

Mint ismert, hétfőtől az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatain indult el a jelenléti oktatás, a felső tagozaton és a középiskolákban pedig május 10-étől kezdődik meg.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.