Puzsér páros lábbal szállt bele Karácsonyba: "Hazudott, hazudik és hazudni fog"

  • narancs.hu
  • 2019. június 26.

Belpol

Totálisan kiakadt.

Puzsér Róbert is reagált a budapesti előválasztás eredményére. A tőle megszokott stílben szállt bele Karácsonyba.

Puzsér közleménye szerint meglett az eredménye, hogy "az elmúlt hetek során a baloldali és liberális sajtó ízlést és mértéket nem ismerve" támogatta Karácsonyt: "egy olyan jelölt nyert, aki büszkén támogatta Orbán Viktor olimpiai álmait, aki a Fidesz-MSZP maffiától rendelt Zuglónak parkoltatást, akinek a maga állítása szerint el kell gondolkodnia, hogy miféle politikai közösséghez tartozik, aki öt éve megígérte Papcsák Ferenc elszámoltatását és a Városliget fáinak megvédését, s aki ezekből az ígéretekből természetesen máig nem tartott be semmit."

Puzsér nemcsak lajstromba vette Karácsony általa elkönyvelt bűneit. De le sem tudott állni a vádaskodással.

"Hazudott, hazudik és hazudni fog, amíg csak szusszal bírja. Karácsony Gergely úgy adhatta elő a hiteles és kompetens városvezetőt, hogy hazugságainak sorozatához az ellenzéki médiumok tömegesen asszisztáltak."

Puzsér mindent beleadott ebbe a közleményébe. Tényleg mindent. Belefért az összes jelző és hasonlat, a sárdobálás, meg ki-ki döntse el, minek minősíthető még az előválasztásból végül kihátráló Puzsér reakciója.

"A parkolási maffia jelöltje számolatlanul költötte a tízmillókat hirdetésekre – csak annak lett volna esélye legyőzni őt, akinek még szektásabbak a hívei, aki szintén korlátlanul hirdethet az interneten, aki számíthat a balliberális sajtó elkötelezett szolgálatára, és akinek szintén megvannak a baloldal Kubatov-listái."

A lényeg pedig az, hogy ez "az előválasztás egy inkorrekt verseny, egy nagyszabású csalás volt, amelyen egyedül a balliberális network jelöltje nyerhetett. A DK ellenzékváltási kísérlete megbukott: a nemzeti együttműködés rendszeréhez közelebb álló MSZP megőrizte befolyását Gyurcsány Ferenccel szemben."

Maga viszont mindent megpróbált, hogy teljes ellenzéki együttműködés jöjjön létre, és októberben egy jelölt álljon szemben Tarlós Istvánnal.  Csak hát ezek a csúnya politikusok nem voltak vevők rá... "Pozíciót nem kértem se magamnak, se másnak, mindössze biztosítékot egy közös ellenzéki minimum megvalósulására, tisztességes pártközi alkukat és egy korrekt előválasztást, ahol van esélyem. Semmit nem teljesítettek. Hülyének néztek, erővel, zsarolással és fenyegetéssel próbáltak kiszorítani a demokratikus versenyből. Nem érdekli őket Budapest, csak a zsákmány. Nem ismerik a tisztességet, egymást is bármikor hátba döfik. A szavuknak nincs hitele. Ők a NER háztáji ellenzéke: az ő alkalmatlanságuk, romlottságuk és becstelenségük a garancia a felcsúti fáraó számára, hogy soha nem képződik vezetőképes alternatíva sem vele, sem a Betonemberrel szemben."

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.