„Azt hittük, mindenre fel vagyunk készülve, (…) de a Covid-19 minden elképzelhetőt felülmúlt, amikor hirtelen a kellős közepén találtuk magunkat” – nyilatkozta április elején Agostino Miozzo, az olasz polgári védelmi hatóság országos koordinátora.
Polgári védelem (pv) más országokban is tevékenykedik: tagjai Spanyolországban maszkokat osztogatnak a forgalmasabb metró- és vasútállomásokon, az Egyesült Államokban pedig bevetették a Nemzeti Gárdát, amely gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök biztosítását, mobil orvosi rendelők felállítását végzi.
Magyarországon viszont az illetékesek arról sem tájékoztatnak, hogy a katasztrófavédelemnek milyen kötelezettségei vannak, pedig a pv-t pont az olyan helyzetekre találták ki, mint amilyen a mostani: feladata többek között a lakosság kimenekítése, kitelepítése, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (víz-, élelmiszer-, takarmány-, gyógyszerkészletek, állatállomány) biztosítása, és a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések lebonyolítása.
| ||
.jpg "Olasz polgári védelmi önkéntesek a leginkább nélkülözők számára állítanak össze élelmiszercsomagot az észak-olaszországi Buccinascóban a koronavírus-járvány idején, 2020. április 2-án.")
Minden településen
„A pv össztársadalmi feladat, eszköz, intézkedési rendszer, ami akkor lép életbe, ha katasztrófa vagy fegyveres összeütközés esetében a lakosság életét meg kell védeni” – mondja Endrődi István, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség (MPVSZ) országos elnöke. Ebből mindenki kiveszi a részét, az állampolgároktól kezdve az önkormányzatokon, járási hivatalok védelmi bizottságain át egészen a minisztériumokig.
A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1996-ban alakult meg (a pv azt megelőző történetéről lásd keretes írásunkat), valamint felálltak a területi szervek: mind a 19 megyében és a fővárosban létesültek kirendeltségek és irodák.
Ez az időszak nem tartott sokáig, ugyanis az első Orbán-kormány idején, 2000-ben létrejött az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), s ez alá csatornázták be a pv-t, a hivatásos tűzoltóságot, majd 2012-ben az önkéntes tűzoltó egyesületeket is.
A katasztrófavédelem valamennyi megyében és a fővárosban igazgatóságokat működtet, a helyi szintű feladatokat pedig 65 katasztrófavédelmi kirendeltség és 104 hivatásos parancsnokság végzi. Ezeken belül három terület van: a pv, a tűzvédelem (tűzoltóság, tűzmegelőzés, tűzvizsgálat), valamint az iparbiztonság (ipari üzemek és veszélyesáru-szállítás hatósági kontrollja, a létfontosságú infrastruktúrával kapcsolatos feladatok).
Magyarországon minden településnek rendelkeznie kell egy úgynevezett veszélyelhárítási tervvel, amelyet az adott településre jellemző veszélyekre fókuszálva dolgoztak ki az önkormányzatok. A települések katasztrófavédelmi osztályokba vannak sorolva, attól függően, hogy milyen kockázati tényezők fordulhatnak elő helyben; figyelembe kell venni a hidrológiai, geológiai, közlekedési és ipari veszélyeket.
A katasztrófavédelmi törvény szerint pv-feladatokra kötelezhető az összes állami igazgatási szerv, az önkormányzatok, a gazdasági és civil szervezetek is. Az állami szervek közül vannak ún. együttműködők (Országos Rendőr-főkapitányság, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Nemzeti Népegészségügyi Központ), illetve közreműködők (Magyar Honvédség) – utóbbiaknak nincs irányítási, csak végrehajtási jogköre.
Endrődi István úgy tudja, 47 ezer rendőr, 2–3 ezer katona, 43 katasztrófavédelmis, valamint 30 ezer polgárőr kapcsolódik be a koronavírus-járvány elleni védekezésbe. Az állampolgárok közül azokat lehet behívni, akik már elmúltak 18 évesek, de még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, illetve nem mentesülnek a törvény hatálya alól. Csak arra kötelezhetők, amit normál esetben a kárelhárítási szerveknek kell elvégezni, ám azok a megnövekedett feladatok miatt erre nem képesek: jelen esetben ez például a mentesítés, a fertőtlenítés lehetne. Endrődi szerint jelenleg elvben 150 ezer civil bevethető.
Orovecz István, a pv korábbi (1996–2000) országos parancsnoka arra hívja fel a figyelmet, hogy a feladatrendszert a katasztrófavédelmi törvényen túl a honvédelmi törvény is szabályozza. Ez szerinte nem szerencsés, hiszen így két alárendeltség is van.
| ||
.jpg "A Hernád gátja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gesztely közelében. Megszűnt a közvetlen árvízi veszélyhelyzet Borsod megyében, már nincsenek jelentősebb védekezési munkálatok.")
| Kinőtték magukat Belügyminisztériumi hatáskörbe tartozó szervezetként 1935-ben hozták létre a hivatásos légoltalmat, amelynek az volt a feladata, hogy megteremtse a bázisát az önkéntes alapú polgári védelemnek. 1937-ben létrejött a 450 ezer önkéntesekből álló Légoltalmi Liga, amelynek a feladata a háború idején a bombázás elleni védekezés volt. Az 1948-ban újjáalakult pv berkein belül létrejött egy tűzszerész főosztály is, feladatainak köre kibővült a robbanótestek mentesítésével, majd 1962-ben a hidegháború, valamint az atomfegyverek fenyegetettsége miatt a pv átkerült a Honvédelmi Minisztérium (HM) alá. „Onnantól kezdve hátországvédelemnek hívták, és közvetlenül a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozott” – idézi fel Endrődi István, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnöke. A rendszerváltást követően a hátországvédelmi ezredek megszűntek, a pv visszakerült a BM-hez, majd 1993-ban egybevonták a Tűzoltóság Országos Parancsnokságával, ezt azonban akkor még az Alkotmánybíróság jogellenesnek ítélte meg, ezért 1995-ben szétválasztották a két szervezetet. Endrődi szerint abban az időben a lakosság 0,7 százalékát (körülbelül 70 ezer embert) lehetett pv-feladatokra kötelezni, de nem volt olyan helyzet, ami ezt indokolta volna. |
A tervezés hiánya
„A katasztrófavédelemnek számos logisztikai feladata van” – mondja Mukics Dániel, az OKF szóvivője, de a részletekbe nem avat be. Orovecz szerint alapvetően minden minisztériumnak vannak polgári védelmi teendői, például az agrárminisztériumnak kell az élelmezés feltételeit biztosítani, a Pénzügyminisztérium foglalkozik a gazdasági kérdésekkel, fegyveres konfliktusok esetén a HM mozgósít. „A rendészeti szervek egyenruháit a börtönök gyártják, most maszkokat állítanak elő” – mondja Endrődi, hozzátéve, a kormány a katasztrófavédelmi törvény alapján csoportosítja át a „felesleges” kapacitást az egyik egészségügyi intézményből a másikba.
A cégek is kötelezhetők arra, hogy kivegyék a részüket a védekezésből, ahogyan az önkormányzatok is: a Mol Magyarország például kézfertőtlenítőt gyárt. „A törvény erre lehetőséget ad az államnak, de fizetnie kell érte” – mondja az elnök, aki szerint például egy tömegközlekedési szolgáltató járművei is lefoglalhatók, amennyiben azokat betegek szállítására kell bevetni.
A korábbi főparancsnok szerint a tervezési-szervezési feladatokkal békeidőben kellett volna foglalkozni: például azokat a szerződéseket már korábban meg kellett volna kötni, amelyek a védőeszközök gyártására vonatkoznak. „A rendszer nagyon áttolódott a katasztrófavédelem irányába, miközben egyes veszélyhelyzetek során lefagyhat a társadalom: mi történik, ha az áram-, a gáz-, a vízellátás vagy a kommunikáció megszűnik?”
Orovecz nem látja, hogy a szükséges tervek rendelkezésre állnának, szerinte inkább ad hoc megközelítések vannak. Példaként a kórházi ágyfelszabadítási procedúrát említi meg, ugyanis szerinte célszerűbb lett volna ezt több etapra lebontani. „Az első időszakban ott kellett volna lépni, ahol ez könnyen megoldható, aztán jöhetne a többi intézmény, végül azok, ahol a krónikus betegeket kezelik. Az általános ellátást nem lehet csak úgy átalakítani” – mondja.
Endrődi szerint a legfontosabb az élelmiszer árusításának, szállításának, valamint az egészségügyi alapellátásnak a biztosítása, és fel kell mérni a kritikus infrastrukturális elemeket. „A világ minden országának kellenek védőeszközök. De hol van az alapanyag? Ki gyártja le azokat? Honnan lesz liszt a boltokban? Vagy só? Olaj? Tej? Az állatállomány biztosítva van? Ki eteti őket? Vannak-e a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések? Ezekkel kell foglalkozni, és örüljünk neki, hogy az ivóvizet nem támadta meg a vírus” – mondja.
Összességében a megkérdezettek szerint egyelőre nem indokolt az állampolgárok bevonása a védekezésbe: nincs annyi fertőzött és haláleset, a szükséges erő pedig rendelkezésre áll. „A pv szervezetek közül csak annyit mozgatnak, amennyi szükséges” – mondja Endrődi István. Mukics Dániel szerint a katasztrófavédelem nagy hangsúlyt fektet az önkéntes mozgalom fejlesztésére, és ennek eredményeként „vészhelyzetben annyi önkéntes szokott jelentkezni, hogy nemigen van szükség kötelező polgári védelem szolgálat elrendelésére.”
Mire képes a honvédség járvány idején?
A helyzet fokozódik, idővel szükség lehet a katonák komolyabb jelenlétére a védelemben. A seregnek vannak hiányosságai, de azért nem teljesen eszköztelen. „Tényleg szeretnének ezzel a témával foglalkozni?" - kérdezett vissza egy, a honvédelmi körökben otthonosan mozgó forrásunk, amikor arról érdeklődtünk, a járvány fokozódása esetén a Magyar Honvédség (MH) milyen mértékben tudná segíteni a lakosságot (alapvető élelmiszerek eljuttatása, segítség a közszolgáltatások fenntartásában stb.).
(Borítóképünkön: Az Olasz Vöröskereszt és az olasz polgári védelem tagjai dobozokban kapnak frissen fogott halakat egy halásztól az olaszországi Civitavecchiában 2020. április 23-án. A szervezetek a halakat a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került lakosoknak adják.)
