Adótitokká minősített taotámogatások

Ravasz átadások

  • Magyar Krisztián
  • 2016. november 25.

Belpol

Immár hétpecsétes titok, hogy mely vállalkozások küldik a pénzt többek között a felcsúti fociakadémiának, mivel a kormány szerint magánadománynak számít a társasági adókedvezmény címen befolyt közpénz. Közben bírósági ítéletek mondják ki, hogy az adókedvezmények igenis nyilvános adatok.

„Megtették, amit megkövetelt a haza” – az új szolnoki stadion átadóján így mondott köszönetet Orbán Viktor azon vállalkozásoknak, amelyek a társasági adókedvezmény (tao) jóvoltából nem az államkasszába fizették be adókötelezettségüket, hanem a város sportklubjának ajánlottak fel több százmillió forintot. Azokról a milliárdokról, amelyek a tao miatt nem a központi költségvetésbe folynak be, eddig sem lehetett sokat tudni; e pénzek nagy része úgy áramlik a sportba, hogy azok megtérülése és átgondoltsága, különösen a labdarúgó-létesítmények esetében, erősen vitatható. Már ha nem fogadjuk el a KDNP-s Harrach Péter érvelését: „A stadion is az egészségügy része, nem luxuscélt szolgálnak, hanem az össztársadalom számára fontos intézmények.” Az „össztársadalomnak” viszont a Fidesz szerint semmi köze ahhoz, hogy kik, mikor és pontosan mennyi pénzt fizetnek a sportegyesületeknek a taorendszeren keresztül, ugyanis a kormány adótitoknak minősítette az ezzel kapcsolatos részletes adatokat.

A közpénz nem közpénz

Az új rendszer 2011-es bevezetése után a vállalkozások az ún. látványsportágakban – ilyen a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong és vízilabda – érdekelt kluboknak és kulturális egyesületeknek, illetve nonprofit kft.-knek pénzbeli támogatást adhatnak úgy, hogy az leírható a cégek adóalapjából. Az így kapott pénzt a sportegyesületek elsősorban az utánpótlás-nevelésre, személyi jellegű kifizetésekre és infrastruktúra-fejlesztésekre, például stadionépítésre fordíthatják. Ez elvileg jó a vállalkozásoknak, hiszen a hagyományos szponzorálás helyett nem kerül nekik semmibe, hogy mecénásként beszálljanak a kultúrába vagy a sportba, és jó a kluboknak, mivel többletforráshoz jutnak. Hogy az államkasszának ez miért jó, az már kérdéses, és az adófizetők sem biztos, hogy jól járnak, hiszen ezt a pénzt – a becslések szerint eddig nagyjából 300 milliárd forintot – az állam a közszolgáltatásokra is fordíthatná, még ha természetesen a sport és a szabadidős tevékenységek támogatása is fontos feladat.

Ilyen nagy kezekkel lapátolják ide

Ilyen nagy kezekkel lapátolják ide

Fotó: Beliczay László / MTI

A vita évek óta tart a taoforrásokról, s a kormány olykor saját magának ellentmondva nyilatkozik arról, hogy a sport- és kulturális célokra felajánlott adókedvezmény köz- vagy magánpénznek minősül-e. Amikor a programot jóvá kellett hagyatni az Európai Unióval, az erről szóló dokumentumban maga a kormány ismerte el, hogy közpénznek minősül az így adott támogatás, s egy 2012-es jelentésében az Emberi Erőforrások Minisztériuma is úgy fogalmazott, hogy a tao állami támogatás. Ezután fordult nagyot a világ. Orbán Viktor a Pancho Aréna átadásakor már azt közölte, hogy nem került semmilyen közpénz Felcsútra – annak ellenére, hogy a 3,8 milliárd forintos beruházás mint­egy 70 százaléka magáncégektől érkezett a tao­program jóvoltából. (Több mint 3 milliárdba kerültek a Felcsúton nemrég átadott fűtött pályák és a hozzájuk tartozó kazánház is, ezek költségeit is nagyrészt taoforrásból finanszírozta az akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány.) A kormányfő logikája szerint az a pénz, amely az adókedvezmény lehetősége miatt fizikailag be sem áramlik az államkasszába, nem minősül közpénznek. Orbán érvelését a többi kormánytag is gyorsan a magáévá tette, a sportegyesületek pedig ennek megfelelően a közérdekű adatigénylések ellenére sem adják ki, melyik cégtől mennyi pénzt kaptak. Így nyilvános adatok csak arról vannak, hogy egy évben hány milliárdról mondott le az állam a klubok javára, és hogy hová, mennyi került.

A sürgősségi indítvánnyal október 11-én megszületett törvénymódosítás azonban túlmutat a taopénzeken, hiszen más adóügyletek is felderíthetetlenné válnak – egyebek közt az is, hogy az állam mennyi adókedvezményt adott a multiknak az ún. stratégiai megállapodások megkötésekor. Utóbbi azért is lényeges, mert van olyan minisztérium, amely a jogerős bírósági ítélet ellenére sem közölte, hogy az állam melyik cégnek mekkora adókedvezményt nyújtott a stratégiai megállapodások után.

Arról, hogy melyik vállalkozás – például a legnagyobb építőipari cégek – hová címezte a taotámogatásait, eddig sem sok derült ki. Sejteni persze lehet, hogy Mészáros Lőrinc cégei Felcsútra irányítják a taót, csakúgy, mint a kormányközeli Duna Aszfalt, amely még a megye egyes Tiszakécskének is segít egy szép sportközpont kialakításában. A szintén az építőiparban jeleskedő Strabag a székesfehérvári Videoton FC-t pénzelheti így, ahogyan a miniszterelnökkel kiváló kapcsolatot ápoló Garancsi Istvánhoz tartozó Market Zrt. is. A Strabaghoz hasonlóan osztrák érdekeltségű Swietelsky pedig Szombathelyre irányíthatja a költségvetésbe be nem fizetett kedvezmény egy részét. E cégek több tíz- vagy éppenséggel százmilliárdos állami beruházásokat kaptak a kormányváltás után. Szakmai körökben kész tényként kezelt híresztelés szerint egy-egy gigaberuházás elnyeréséhez szinte feltétel, de legalábbis előny valamely kisebb-nagyobb klubcsapat támogatása.

A mechanizmus pontos működéséről a címzett támogatások pontos ismerete híján nehéz bizonyítékokat szerezni, de könnyen összeállhat a kép, ha a nyomon követhető és dokumentált eljárásokat vizsgáljuk. Egy-egy stadion építése előtt az adott vállalkozás megjelenik a csapat támogatói között, majd éppen őt bízzák meg a kivitelezéssel. Így volt ez a szombathelyi arénánál és minden bizonnyal így lesz Székesfehérváron is: előbbi helyen a Swietelsky lett a névadó szponzor, majd a stadion építője is, a Strabag pedig a Videoton FC-t patronálók között jelent meg nem is olyan sokkal azelőtt, hogy ők kezdhették el bontani a régi stadiont, és minden bizonnyal ők húzzák majd fel az újat – a hivatalos döntés lapzártánk után néhány nappal születik meg.

Szorult a hurok

Hivatalosan nem indokolták, hogy miért éppen most jöttek elő a törvénymódosítással, és hogy miért kellett sürgősséggel megszavazni, de néhány előzményből következtetni lehet e lépés hátterére. Előfordult már, hogy ha valaki Orbánék számára kellemetlen nyilvános információhoz akart hozzájutni, az országgyűlési többség egyszerűen hozott egy jogszabályt, amelynek eredményeként immár „törvényesen” titkolózhattak – például a paksi beruházás vagy a Magyar Posta egyes szerződései ügyében. (Ezekről lásd: Nem tartozik ránk, Magyar Narancs, 2016. szeptember 29.) A kormány általában az után lépett, hogy elindult egy-egy adatigénylési per – és mint kiderült, a taós pénzek miatt is vannak folyamatban eljárások. Sőt, egy ítélet is született már: a DK által kezdeményezett perben augusztus végén első fokon a Székesfehérvári Törvényszék arra kötelezte a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy a taotámogatások részleteit, így a felhasználásra vonatkozó adatokat és a szerződéseket is adja ki. Az ítélet nem jogerős, az írásos végzés sem érkezett még meg, de a döntés arra utal, hogy a bíróság szerint a taotámogatás közpénznek minősül még Felcsúton is.

A közelmúltban a Transparency International (TI) a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a látványsportszövetségektől is próbálta kikérni azt a listát, amelyből megtudható, a tao­kedvezményt igénybe vevő vállalkozások mely klubokat, mikor és mekkora összeggel támogatták. A TI sehonnan sem kapta meg a pontos adatokat, az elutasítás általános indoka az volt, hogy ezek adótitoknak minősülnek. Sok más mellett ezt közölte válaszában Tállai András NAV-elnök, parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár is a Transparencyvel. (Tállai maga is azon fideszes politikusok közé tartozik, akik egy sportklub vagy egy sportszövetség élén vitézkednek: ő a labdarúgó első ligában szereplő Mezőkövesd SE első embere; nemrég adták át a kisvárosban a felújított stadiont, amelyhez 800 millió forintnyi költségvetési támogatást kaptak.) Az elutasított adatigénylés miatt a Transparency pert indított, és már a taotitkosítás előtt kiderült, hogy az első tárgyalás december 8-án lesz – de hát ilyenek a véletlenek, a törvénymódosítással a kormány jobbról előzte az eljárást.

Mindazonáltal korántsem biztos, hogy a törvénymódosítás elegendő alap lesz az adatok megtagadására. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a TI álláspontja szerint alaptörvény-ellenes lehet az adótitokká minősítés, mivel a kormány korlátozza a közérdekű adathoz történő hozzájutás alapjogát. Ezt igazolja a Fővárosi Törvényszék egy jogerős ítélete is, amely azután született, hogy az LMP beperelte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) azért, mert a tárca nem bocsátotta rendelkezésükre azokat a közérdekű információkat, hogy a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött vállalkozások milyen jogcímen és mekkora adókedvezményt kaptak. Az NGM-et elmarasztaló és válaszadásra kötelező ítélet indoklása szerint nem lehet adótitok, amikor egy vállalkozás adókedvezményt kap: „Mind az állami támogatások, mind pedig az egyedi elbírálás alapján nyújtott adókedvezmények funkciójukat tekintve a közpénzekkel kapcsolatos gazdálkodás körébe tartozó döntésnek minősülnek.” A májusi jogerős ítélet után a Varga Mihály miniszter vezette tárca folyamatosan törvényt sért, mert továbbra sem adják ki az LMP által igényelt adatokat. A párt ezért büntetőfeljelentést tesz és végrehajtást kér a minisztériumra, így végső esetben rendőrök kényszeríthetik majd ki az adatszolgáltatást. Jogállamban legalábbis ez történne.

Nagy pénzek a kis focira

Az új adókedvezmény-rendszernek is köszönhetően átláthatatlanul kerül a magyar adófizetők pénze a kedvezményezett sportszervezetekhez – állapította meg a Transparency International (TI) tavalyi tanulmányában. A jelenleg nagyjából 300 milliárd forintnál tartó adótámogatás jelentős része a labdarúgáshoz vándorolt – de nemcsak a sportágak között, hanem a focin belül is vannak aránytalanságok. Nem meglepő, hogy a legtöbb taopénzt a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta, jelenlegi becslések szerint eddig több mint 11 milliárd forintot. A 2014/2015-ös szezonban a felcsúti futball közel 2,3 milliárd forint taotámogatáshoz jutott, ez közel annyi, mint a Puskás Akadémia után következő kilenc további labdarúgóklubé együttvéve. A felcsúti futball támogatása a teljes futballtámogatás 12 százalékát tette ki az előző szezonban, miközben a teljes összegen több mint 1100 labdarúgó-szervezet osztozik – világított rá a TI elemzése.

A taopénzt adó vállalkozások toborzásában maga Orbán Viktor is részt vehetett, legalábbis erre utal az a néhány mondata, amelyet 2013 nyarán mondott a FourFourTwo.hu-nak: „A miniszterelnöknek helyzeti előnye van, az üzleti élet szereplőit meg tudja győzni arról, ha egy ügy fontos. És nekem magánadományokból sikerült is annyi pénzt ide (Felcsútra – M. K.) összegyűjteni, hogy meg tudjuk építeni az új centerpályát.”

A Puskás Akadémia jelenleg másodosztályú, mint az a Kisvárda is, amely a felcsúti csapat után a legtöbb taotámogatást kapta 2015-ben. A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter patronálta csapat tavaly 1,2 milliárd forinthoz jutott az adókedvezmények révén. Kell is a pénz, hiszen épül az ultramodern ministadion Kisvárdán.

„Inkább arról beszéljenek!”

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítását két nap alatt verte át az Országgyűlésen a kormány, az október 10-én benyújtott javaslatot október 11-én már el is fogadták. Mivel a változtatást sürgősséggel terjesztette be a Nemzetgazdasági Minisztérium, előzetesen csak a Törvényalkotási Bizottság (TAB) tárgyalta. A TAB-ülésen elhangzottakat rögzítő, még nem végleges jegyzőkönyvből kiderül, hogy a kormánypárti politikusok milyen „érvekkel” igyekeztek bizonyítani, hogy a cégeknek adott adókedvezmény nem minősül közpénznek.

Répássy Róbert (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő, a TAB alelnöke: „(…) az adókedvezmény az adózó jövedelme, mégpedig az a jövedelem, amit nem von el az állam. Tehát csak az lehet közpénz, amit adó formájában beszed. Ráadásul meggyőződésem, hogy az is csak akkor válik közpénzzé, ha megérkezik és belekeveredik az államháztartás bevételeinek a körébe.”

Balla György (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő: „Közpénznek nevezni azt, amit adókedvezményben egyébként bárki igénybe vehet? Hogy lenne az közpénz? Akkor minden közpénz? (…) az is közpénz lett volna, amit az önök frakcióvezetője (a szocialistákhoz beszél – M. K.) azért nem fizetett be, mert elcsalta az adót. Na, látják, az közpénz lett volna! Inkább arról beszéljenek!”

Balla György (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő: „Szerintünk az fontos, kifejezetten fontos, és igen, ha úgy tetszik, a társadalompolitikánk része, hogy a magyar sportot támogatni kell. Közpénzből is támogatni kell.”

Tállai András (Fidesz–KDNP), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár: „(…) a társaságiadó-kedvezmény, az, hogy ezt ki és kinek adja, melyik sportszervezetnek vagy kulturális támogatásként egyébként melyik színháznak, vagy melyik film forgatásához, az eddig is adótitok volt, és a törvény szabályozása ki fogja mondani, teljesen egyértelműen, hogy a jövőben is azzá válik.”

„Szilágyi képviselő úrnak (Szilágyi György a Jobbik országgyűlési képviselője – M.K.) bizonyára kedvenc labdarúgócsapata a Mezőkövesd Zsóry FC, azért emlegeti ennyiszer. Ennek én nagyon örülök; én viszont nem tudom megígérni, hogy önnek ingyenbérletet adok a mérkőzésekre.” (Tállai András a Mezőkövesd Zsóry FC-t fenntartó Mezőkövesdi SE elnöke – M. K.)

Neked ajánljuk