Miközben pénteken reggel-délelőtt országszerte élőláncokkal, flashmobokkal, tüntetésekkel, sztrájkkal, polgári engedetlenséggel demonstrálnak tanárok, szülők és diákok az oktatás helyzete miatt, közleményt adott ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ
"A pedagógusok további béremelését egyedül a baloldal akadályozza"
címmel.
A pénteki országos pedagógus sztrájkra, tüntetésekre reagáló közleményben arról írnak, hogy "a kormány elkötelezett a pedagógusok bérének további emelésében", és a csütörtöki Kormányinfóra utalva azt, hogy "minden eddiginél nagyobb pedagógus-béremelés következhet, amint meglesz az uniós megállapodás". (Mint arról beszámoltunk, sajtóinformációk szerint egyébként az Európai Bizottság az, ami sürgeti a béremelést.)
A kormány mostani közleménye megismételte a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által elmondottakat, miszerint az a cél, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát, ennek jegyében a mostani bérhez képest 2023-ban az eddig hazai forrásokból tervezett 10 százaléknál magasabb, csaknem 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke.
"Egyedül a baloldal az, aki folyamatosan akadályozza a pedagógus-béremelést, hiszen Brüsszelben folyamatosan azon dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a hazánknak járó forrásokat, amelyek többek között a korábban tervezettnél magasabb pedagógus-béremelést is fedeznék" – találta meg már megint a főbűnöst a kormány.
Végül a közlemény így fogalmaz: "Ezúttal is hangsúlyozzuk, hogy a törvényesen szervezett sztrájk a véleménynyilvánítás törvényes és következmények nélküli formája. Azokat a pedagógusokat, akik törvényes sztrájkban vesznek részt, retorzió nem éri. A baloldali állításokkal ellentétben semmiféle tömeges kirúgásról nincs szó, felmentésre eddig mindösszesen azon 5 pedagógus esetében került sor, akik többszörösen is jogszerűtlen munkabeszüntetésben vettek részt."
Emlékeztetőül: a kormány idén februárban a tervezett tanársztrájkra válaszul kiadott egy olyan rendeletet, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a pedagógusok munkabeszüntetését. Sztrájk idején is minden intézményben biztosítani kell gyermekfelügyelet, továbbá a tanórák 50 százaléka – végzős évfolyamokon 100 százaléka – is megtartandó. A kormányrendeletből azóta törvény lett, tehát ma már magasabb szintű jogszabály korlátozza a tanárok sztrájkjogát. Vagyis a kormány által emlegetett "törvényes sztrájk" azt jelentené, hogy dolgozni kell szinte ugyanúgy, mint sztrájk nélkül, a tanárok pedig most a béremelés és a megbecsülés mellett a rendes sztrájkjogért is demonstrálnak.
