Republikon: a többség Orbánt tartja a kegyelmi ügy fő felelősének

  • narancs.hu
  • 2024. március 7.

Belpol

Csak minden negyedik megkérdezett gondolja úgy, hogy Novák Katalin a felelős.

A magyar közvélemény elsősorban Orbán Viktor miniszterelnököt tartja felelősnek az utóbbi évek legnagyobb horderejű belpolitikai botránya, a kegyelmi ügy miatt, derül ki a Republikon Intézet február végi reprezentatív felméréséből. A teljes népesség körében csak minden negyedik ember gondolja úgy, hogy a K. Endrét, a bicskei otthon kényszerítésért elítélt egykori tanárát elnöki kegyelemben részesítő, majd az ügy kirobbanása után lemondó Novák Katalin köztársasági elnök a felelős – írja a Telex.

Az ellenzéki és kormánypárti szavazók véleménye természetesen merőben eltér a köztársasági elnök és a miniszterelnök szerepével kapcsolatban, derül ki a kutatás eredményeiből.

A válaszadók hetede gondolja úgy, hogy Novák tanácsadója, Balog Zoltán püspök közbenjárása áll a kegyelmi döntés hátterében. Ugyanakkor

pártállástól függetlenül elenyésző azoknak az aránya, akik Varga Judit volt igazságügyi miniszter felelősségét emelték ki, holott Vargának hatalmában állt volna megakadályozni a döntést,

és az elmúlt évtizedekben volt is példa arra, hogy az igazságügyi miniszter nem ellenjegyzett egy elnöki kegyelmet. Igaz, ez 1998-ban történt, 26 éve, ezért is visszatérő szólam a kormányzati kommunikációban, hogy Varga 25 éves alkotmányos gyakorlatot követve hagyta jóvá K. Endre elnöki kegyelmét.

A kutatás készítői szerint Varga Judit megítélésében szerepe lehet a miniszter volt férje, Magyar Péter megszólalásainak is. Részben ezek miatt irányul kevesebb figyelem és népharag a volt miniszterre, aki szintén a botrány kezdete után mondott le, és bejelentette, hogy távozik a közéletből.

Bár a háttérben lezajlott események számos részlete továbbra is homályos, a rendelkezésre álló információk szerint K. Endre Orbán Viktor tudta nélkül kapott kegyelmet. Kevéssé valószínű, hogy a miniszterelnök beleegyezett volna egy ilyen döntésbe, részben annak politikai kockázata miatt. Másfelől látható az is, hogy

a magyar állam működését sokan olyan mértékben centralizáltnak gondolják, hogy a felelősség egy része visszahullott a miniszterelnökre.

Ennek a felmérés készítői szerint részben az lehet a magyarázata, hogy az Orbán-kormány egyik tagjának kezén is átment a kérelem, mielőtt a köztársasági elnök asztalára került.

A helyzet politikai súlyát érzékelteti, hogy a Fidesz–KDNP szavazóinak körében is akadnak olyanok, akik a miniszterelnök felelősségét látják a kegyelmi ügy mögött, még ha kevesen is. A kormánypárti szavazók mintegy tíz százaléka nem hiszi el, hogy Orbán csak a sajtóból értesült a döntésről, de ebben a körben elsősorban Novák Katalint, illetve a vele bizalmas viszonyban lévő Balog Zoltán püspököt tartják felelősnek.

A Republikon-felmérésben megjegyzik, hogy ez a sajtó birtokába jutott információkkal is egybecseng, hiszen ezek szintén azt sugallják, Balog szerepe jelentős volt az ügyben, míg Orbán Viktor nem tudott semmiről. Ugyanakkor a kutatás készítői kitérnek arra, hogy a kormánypártoknak eleve érdekükben állna, hogy az informátorok arról tájékoztassák az oknyomozó újságírókat, hogy Balog Zoltán a miniszterelnök tudta nélkül cselekedett, hiszen a református püspök bukásának politikai súlya kisebb. A 2012 és 2018 közt az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog szintén a kegyelmi ügy kirobbanása után mondott le a Magyarországi Református Egyház zsinati elnöki posztjáról.

Az ellenzéki pártok szimpatizánsainak túlnyomó többsége szerint Orbán Viktor a felelős a történtekért, egyúttal ebben a csoportban a legnagyobb azoknak a hányada, akik szerint a miniszterelnöknél futnak össze a szálak.

Csak egyötödük gondolja úgy, hogy Novák Katalin állt a háttérben, Balog Zoltán szerepét alig több mint tíz százalékuk emelte ki, Varga Juditot pedig elenyésző arányban tartják felelősnek.

A Republikon kutatása során külön kezelte az ellenzéki státusza ellenére számos esetben a kormányoldallal azonos álláspontot képviselő Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak véleményét. Mint kiderült, köztük is túlnyomó többségben vannak azok, akik szerint a miniszterelnök jóváhagyásával kapott kegyelmet K. Endre.

A bizonytalan szavazók közül kevesebben gondolják ezt, de többségük szerint ugyancsak a miniszterelnököt terheli felelősség a kegyelmi ügy miatt. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.