Republikon: a többség Orbánt tartja a kegyelmi ügy fő felelősének

  • narancs.hu
  • 2024. március 7.

Belpol

Csak minden negyedik megkérdezett gondolja úgy, hogy Novák Katalin a felelős.

A magyar közvélemény elsősorban Orbán Viktor miniszterelnököt tartja felelősnek az utóbbi évek legnagyobb horderejű belpolitikai botránya, a kegyelmi ügy miatt, derül ki a Republikon Intézet február végi reprezentatív felméréséből. A teljes népesség körében csak minden negyedik ember gondolja úgy, hogy a K. Endrét, a bicskei otthon kényszerítésért elítélt egykori tanárát elnöki kegyelemben részesítő, majd az ügy kirobbanása után lemondó Novák Katalin köztársasági elnök a felelős – írja a Telex.

Az ellenzéki és kormánypárti szavazók véleménye természetesen merőben eltér a köztársasági elnök és a miniszterelnök szerepével kapcsolatban, derül ki a kutatás eredményeiből.

A válaszadók hetede gondolja úgy, hogy Novák tanácsadója, Balog Zoltán püspök közbenjárása áll a kegyelmi döntés hátterében. Ugyanakkor

pártállástól függetlenül elenyésző azoknak az aránya, akik Varga Judit volt igazságügyi miniszter felelősségét emelték ki, holott Vargának hatalmában állt volna megakadályozni a döntést,

és az elmúlt évtizedekben volt is példa arra, hogy az igazságügyi miniszter nem ellenjegyzett egy elnöki kegyelmet. Igaz, ez 1998-ban történt, 26 éve, ezért is visszatérő szólam a kormányzati kommunikációban, hogy Varga 25 éves alkotmányos gyakorlatot követve hagyta jóvá K. Endre elnöki kegyelmét.

A kutatás készítői szerint Varga Judit megítélésében szerepe lehet a miniszter volt férje, Magyar Péter megszólalásainak is. Részben ezek miatt irányul kevesebb figyelem és népharag a volt miniszterre, aki szintén a botrány kezdete után mondott le, és bejelentette, hogy távozik a közéletből.

Bár a háttérben lezajlott események számos részlete továbbra is homályos, a rendelkezésre álló információk szerint K. Endre Orbán Viktor tudta nélkül kapott kegyelmet. Kevéssé valószínű, hogy a miniszterelnök beleegyezett volna egy ilyen döntésbe, részben annak politikai kockázata miatt. Másfelől látható az is, hogy

a magyar állam működését sokan olyan mértékben centralizáltnak gondolják, hogy a felelősség egy része visszahullott a miniszterelnökre.

Ennek a felmérés készítői szerint részben az lehet a magyarázata, hogy az Orbán-kormány egyik tagjának kezén is átment a kérelem, mielőtt a köztársasági elnök asztalára került.

A helyzet politikai súlyát érzékelteti, hogy a Fidesz–KDNP szavazóinak körében is akadnak olyanok, akik a miniszterelnök felelősségét látják a kegyelmi ügy mögött, még ha kevesen is. A kormánypárti szavazók mintegy tíz százaléka nem hiszi el, hogy Orbán csak a sajtóból értesült a döntésről, de ebben a körben elsősorban Novák Katalint, illetve a vele bizalmas viszonyban lévő Balog Zoltán püspököt tartják felelősnek.

A Republikon-felmérésben megjegyzik, hogy ez a sajtó birtokába jutott információkkal is egybecseng, hiszen ezek szintén azt sugallják, Balog szerepe jelentős volt az ügyben, míg Orbán Viktor nem tudott semmiről. Ugyanakkor a kutatás készítői kitérnek arra, hogy a kormánypártoknak eleve érdekükben állna, hogy az informátorok arról tájékoztassák az oknyomozó újságírókat, hogy Balog Zoltán a miniszterelnök tudta nélkül cselekedett, hiszen a református püspök bukásának politikai súlya kisebb. A 2012 és 2018 közt az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog szintén a kegyelmi ügy kirobbanása után mondott le a Magyarországi Református Egyház zsinati elnöki posztjáról.

Az ellenzéki pártok szimpatizánsainak túlnyomó többsége szerint Orbán Viktor a felelős a történtekért, egyúttal ebben a csoportban a legnagyobb azoknak a hányada, akik szerint a miniszterelnöknél futnak össze a szálak.

Csak egyötödük gondolja úgy, hogy Novák Katalin állt a háttérben, Balog Zoltán szerepét alig több mint tíz százalékuk emelte ki, Varga Juditot pedig elenyésző arányban tartják felelősnek.

A Republikon kutatása során külön kezelte az ellenzéki státusza ellenére számos esetben a kormányoldallal azonos álláspontot képviselő Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak véleményét. Mint kiderült, köztük is túlnyomó többségben vannak azok, akik szerint a miniszterelnök jóváhagyásával kapott kegyelmet K. Endre.

A bizonytalan szavazók közül kevesebben gondolják ezt, de többségük szerint ugyancsak a miniszterelnököt terheli felelősség a kegyelmi ügy miatt. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.