Republikon: a többség Orbánt tartja a kegyelmi ügy fő felelősének

  • narancs.hu
  • 2024. március 7.

Belpol

Csak minden negyedik megkérdezett gondolja úgy, hogy Novák Katalin a felelős.

A magyar közvélemény elsősorban Orbán Viktor miniszterelnököt tartja felelősnek az utóbbi évek legnagyobb horderejű belpolitikai botránya, a kegyelmi ügy miatt, derül ki a Republikon Intézet február végi reprezentatív felméréséből. A teljes népesség körében csak minden negyedik ember gondolja úgy, hogy a K. Endrét, a bicskei otthon kényszerítésért elítélt egykori tanárát elnöki kegyelemben részesítő, majd az ügy kirobbanása után lemondó Novák Katalin köztársasági elnök a felelős – írja a Telex.

Az ellenzéki és kormánypárti szavazók véleménye természetesen merőben eltér a köztársasági elnök és a miniszterelnök szerepével kapcsolatban, derül ki a kutatás eredményeiből.

A válaszadók hetede gondolja úgy, hogy Novák tanácsadója, Balog Zoltán püspök közbenjárása áll a kegyelmi döntés hátterében. Ugyanakkor

pártállástól függetlenül elenyésző azoknak az aránya, akik Varga Judit volt igazságügyi miniszter felelősségét emelték ki, holott Vargának hatalmában állt volna megakadályozni a döntést,

és az elmúlt évtizedekben volt is példa arra, hogy az igazságügyi miniszter nem ellenjegyzett egy elnöki kegyelmet. Igaz, ez 1998-ban történt, 26 éve, ezért is visszatérő szólam a kormányzati kommunikációban, hogy Varga 25 éves alkotmányos gyakorlatot követve hagyta jóvá K. Endre elnöki kegyelmét.

A kutatás készítői szerint Varga Judit megítélésében szerepe lehet a miniszter volt férje, Magyar Péter megszólalásainak is. Részben ezek miatt irányul kevesebb figyelem és népharag a volt miniszterre, aki szintén a botrány kezdete után mondott le, és bejelentette, hogy távozik a közéletből.

Bár a háttérben lezajlott események számos részlete továbbra is homályos, a rendelkezésre álló információk szerint K. Endre Orbán Viktor tudta nélkül kapott kegyelmet. Kevéssé valószínű, hogy a miniszterelnök beleegyezett volna egy ilyen döntésbe, részben annak politikai kockázata miatt. Másfelől látható az is, hogy

a magyar állam működését sokan olyan mértékben centralizáltnak gondolják, hogy a felelősség egy része visszahullott a miniszterelnökre.

Ennek a felmérés készítői szerint részben az lehet a magyarázata, hogy az Orbán-kormány egyik tagjának kezén is átment a kérelem, mielőtt a köztársasági elnök asztalára került.

A helyzet politikai súlyát érzékelteti, hogy a Fidesz–KDNP szavazóinak körében is akadnak olyanok, akik a miniszterelnök felelősségét látják a kegyelmi ügy mögött, még ha kevesen is. A kormánypárti szavazók mintegy tíz százaléka nem hiszi el, hogy Orbán csak a sajtóból értesült a döntésről, de ebben a körben elsősorban Novák Katalint, illetve a vele bizalmas viszonyban lévő Balog Zoltán püspököt tartják felelősnek.

A Republikon-felmérésben megjegyzik, hogy ez a sajtó birtokába jutott információkkal is egybecseng, hiszen ezek szintén azt sugallják, Balog szerepe jelentős volt az ügyben, míg Orbán Viktor nem tudott semmiről. Ugyanakkor a kutatás készítői kitérnek arra, hogy a kormánypártoknak eleve érdekükben állna, hogy az informátorok arról tájékoztassák az oknyomozó újságírókat, hogy Balog Zoltán a miniszterelnök tudta nélkül cselekedett, hiszen a református püspök bukásának politikai súlya kisebb. A 2012 és 2018 közt az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog szintén a kegyelmi ügy kirobbanása után mondott le a Magyarországi Református Egyház zsinati elnöki posztjáról.

Az ellenzéki pártok szimpatizánsainak túlnyomó többsége szerint Orbán Viktor a felelős a történtekért, egyúttal ebben a csoportban a legnagyobb azoknak a hányada, akik szerint a miniszterelnöknél futnak össze a szálak.

Csak egyötödük gondolja úgy, hogy Novák Katalin állt a háttérben, Balog Zoltán szerepét alig több mint tíz százalékuk emelte ki, Varga Juditot pedig elenyésző arányban tartják felelősnek.

A Republikon kutatása során külön kezelte az ellenzéki státusza ellenére számos esetben a kormányoldallal azonos álláspontot képviselő Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak véleményét. Mint kiderült, köztük is túlnyomó többségben vannak azok, akik szerint a miniszterelnök jóváhagyásával kapott kegyelmet K. Endre.

A bizonytalan szavazók közül kevesebben gondolják ezt, de többségük szerint ugyancsak a miniszterelnököt terheli felelősség a kegyelmi ügy miatt. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

„Még a nevén sem lehetett nevezni”

Az 50-es évek Amerikája elevenedik meg a Vágtázó lovakról című új amerikai film kockáin: Muriel és a koreai háborúból hazatérő férje, Lee Kaliforniába költözve szeretnének új életet kezdeni, ám betoppan hozzájuk Lee testvére, Julius, és felkavarja a viszonyokat. Kaszinó, lóverseny és tiltott szerelmek – Daniel Minahan mozija meglepő helyekre viszi hőseit. A rendezővel a korszakról, Douglas Sirkről és arról is beszélgettünk, milyen érzés játékfilmen dolgozni olyan sorozatok után, mint a Trónok harca vagy a Homeland.