Republikon: a többség Orbánt tartja a kegyelmi ügy fő felelősének

  • narancs.hu
  • 2024. március 7.

Belpol

Csak minden negyedik megkérdezett gondolja úgy, hogy Novák Katalin a felelős.

A magyar közvélemény elsősorban Orbán Viktor miniszterelnököt tartja felelősnek az utóbbi évek legnagyobb horderejű belpolitikai botránya, a kegyelmi ügy miatt, derül ki a Republikon Intézet február végi reprezentatív felméréséből. A teljes népesség körében csak minden negyedik ember gondolja úgy, hogy a K. Endrét, a bicskei otthon kényszerítésért elítélt egykori tanárát elnöki kegyelemben részesítő, majd az ügy kirobbanása után lemondó Novák Katalin köztársasági elnök a felelős – írja a Telex.

Az ellenzéki és kormánypárti szavazók véleménye természetesen merőben eltér a köztársasági elnök és a miniszterelnök szerepével kapcsolatban, derül ki a kutatás eredményeiből.

A válaszadók hetede gondolja úgy, hogy Novák tanácsadója, Balog Zoltán püspök közbenjárása áll a kegyelmi döntés hátterében. Ugyanakkor

pártállástól függetlenül elenyésző azoknak az aránya, akik Varga Judit volt igazságügyi miniszter felelősségét emelték ki, holott Vargának hatalmában állt volna megakadályozni a döntést,

és az elmúlt évtizedekben volt is példa arra, hogy az igazságügyi miniszter nem ellenjegyzett egy elnöki kegyelmet. Igaz, ez 1998-ban történt, 26 éve, ezért is visszatérő szólam a kormányzati kommunikációban, hogy Varga 25 éves alkotmányos gyakorlatot követve hagyta jóvá K. Endre elnöki kegyelmét.

A kutatás készítői szerint Varga Judit megítélésében szerepe lehet a miniszter volt férje, Magyar Péter megszólalásainak is. Részben ezek miatt irányul kevesebb figyelem és népharag a volt miniszterre, aki szintén a botrány kezdete után mondott le, és bejelentette, hogy távozik a közéletből.

Bár a háttérben lezajlott események számos részlete továbbra is homályos, a rendelkezésre álló információk szerint K. Endre Orbán Viktor tudta nélkül kapott kegyelmet. Kevéssé valószínű, hogy a miniszterelnök beleegyezett volna egy ilyen döntésbe, részben annak politikai kockázata miatt. Másfelől látható az is, hogy

a magyar állam működését sokan olyan mértékben centralizáltnak gondolják, hogy a felelősség egy része visszahullott a miniszterelnökre.

Ennek a felmérés készítői szerint részben az lehet a magyarázata, hogy az Orbán-kormány egyik tagjának kezén is átment a kérelem, mielőtt a köztársasági elnök asztalára került.

A helyzet politikai súlyát érzékelteti, hogy a Fidesz–KDNP szavazóinak körében is akadnak olyanok, akik a miniszterelnök felelősségét látják a kegyelmi ügy mögött, még ha kevesen is. A kormánypárti szavazók mintegy tíz százaléka nem hiszi el, hogy Orbán csak a sajtóból értesült a döntésről, de ebben a körben elsősorban Novák Katalint, illetve a vele bizalmas viszonyban lévő Balog Zoltán püspököt tartják felelősnek.

A Republikon-felmérésben megjegyzik, hogy ez a sajtó birtokába jutott információkkal is egybecseng, hiszen ezek szintén azt sugallják, Balog szerepe jelentős volt az ügyben, míg Orbán Viktor nem tudott semmiről. Ugyanakkor a kutatás készítői kitérnek arra, hogy a kormánypártoknak eleve érdekükben állna, hogy az informátorok arról tájékoztassák az oknyomozó újságírókat, hogy Balog Zoltán a miniszterelnök tudta nélkül cselekedett, hiszen a református püspök bukásának politikai súlya kisebb. A 2012 és 2018 közt az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog szintén a kegyelmi ügy kirobbanása után mondott le a Magyarországi Református Egyház zsinati elnöki posztjáról.

Az ellenzéki pártok szimpatizánsainak túlnyomó többsége szerint Orbán Viktor a felelős a történtekért, egyúttal ebben a csoportban a legnagyobb azoknak a hányada, akik szerint a miniszterelnöknél futnak össze a szálak.

Csak egyötödük gondolja úgy, hogy Novák Katalin állt a háttérben, Balog Zoltán szerepét alig több mint tíz százalékuk emelte ki, Varga Juditot pedig elenyésző arányban tartják felelősnek.

A Republikon kutatása során külön kezelte az ellenzéki státusza ellenére számos esetben a kormányoldallal azonos álláspontot képviselő Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak véleményét. Mint kiderült, köztük is túlnyomó többségben vannak azok, akik szerint a miniszterelnök jóváhagyásával kapott kegyelmet K. Endre.

A bizonytalan szavazók közül kevesebben gondolják ezt, de többségük szerint ugyancsak a miniszterelnököt terheli felelősség a kegyelmi ügy miatt. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.