Rétvári: Szeretnénk, ha 2025-re egy pedagógus átlagosan 800 ezer forintot keresne

Belpol

De jön-e pénz hozzá az Uniótól?

A pedagógusok átlagfizetésének emelésére fordítják az Európai Uniótól várt 800 milliárd forintot, ami 75 százalékos béremelést, azaz 800 ezer forintos átlagbért jelentene 2025-re

– közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az M1-en.

Rétvári Bence azt mondta, hogy a költségvetésből januárban már megelőlegezték a tervezett időarányos béremelések 10 százalékát és amint megérkeznek az uniós források, akkor a különbözetet visszamenőleg kifizetik.

A béremelésekre szánt 800 milliárdos konstrukció jelenleg a legnagyobb az Európai Unióban – mondta az államtitkár. Azt persze nem fejtette ki, miért a magyar béremelés a legmagasabb, milyenek a pedagógusbérek a magyarhoz képest máshol. Elmondása szerint 2030-ig hazai, 5600 milliárd forintos forrásból szeretnék fenntartani és ezzel a bérek értékét is megőrizni.

A magyar baloldal korrupciós kockázatra hivatkozik, "de mi a korrupciós kockázat abban, hogy 170 ezer pedagógusnak megemeljük közel 800 ezer forinttal a fizetését" – tette fel a kérdést Rétvári. A kormány mindent megtesz azért, hogy ezt a forrást odaadják a pedagógusoknak – tette hozzá, majd kijelentette, hogy az utaláshoz előírt minden feltételt teljesítették.

Elmondása szerint a státusztörvény se lehet akadálya a kifizetéseknek, mert annak az a lényege, hogy a pedagógusok saját jogállást kapjanak. Ez biztosíthatja, hogy aki többet és jobban dolgozik, azoknak magasabb fizetése legyen – fogalmazott az államtitkár.

Hogy az ún. státusztörvény valójában miről szól, azt ebben az interjúban magyarázza el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ügyvivője:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.