Rogán Antal a háborús plakátokról: „Nem okoz szorongást, ezt visszautasítom”

  • narancs.hu
  • 2024. június 13.

Belpol

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert is összezavarta, mi tartozik a kormányzati tájékoztatáshoz és mi a Fidesz kampánya, de egy parlamentáris demokráciában szerinte természetes, hogy a kettő összeér.

Tizenéve nem látott dolog történt csütörtök reggel: Rogán Antal a 444.hu kamerái előtt adott 70 perces interjúta Karmelita kolostorban. Az interjú elején a nekiszegezett kérdésre – „büszke-e a munkájára?” – Rogán nem tud igenlő választ adni, csak néz maga elé. De kiemelünk néhány tartalmi részt a beszélgetésből.

Rogán Antal arra a kérdésre, hogy mi a feladata a kormányban, úgy felel, hogy egyfajta „back office” munka, amit csinál, és nem a nyilvánosságra tartozik: „Nem a gyár részleteiről szoktunk beszélni, hanem a termékről.”

A munkája részleteiről nem mondott sok konkrétumot, sőt, azt mondta, sosem kért magának miniszteri rangot (bár van neki). Arra a kérdésre, hogy miért kell egy párt kampányához miniszter, azt mondta: „Egy parlamentáris demokráciában természetesen összeér a pártfeladat és a kormányzati feladat.” Arra a felvetésre, hogy az EBESZ észrevétele szerint a kormánykommunikáció közpénzeket felhasználva járul hozzá a Fidesz győzelméhez, Rogán azt mondta:

„Természetes, hogy ha a Fidesz és a KDNP van kormányon, a pártok üzenetei megegyeznek a kormányzati döntésekkel és a kormányzati üzenetekkel.”

Az elmúlt kilenc évben a kormány 1360 milliárd értékben kötött szerződéseket kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra. „Ezt a számot vitatom” – mondta Rogán, szerinte ennek a fele igaz. Egyébként a Fidesz 2010 és 2018 között szerinte nem költött többet kommunikációra, mint a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok 2002 és 2010 között, sőt, hozzájuk képest a Fidesz szerinte még átláthatóbb is. A kérdésre, hogy miért két ember – köztük Balásy Gyula – keres ebből a legtöbbet, Rogán azt mondta, hogy korábban kétszeres profittal dolgoztak a cégek, ők viszont törvényt hoztak az összegek mérséklésére. „Bárki elindulhat ezeken a közbeszerzéseken.”

Szóba kerültek a Mexikói úton látható háborús plakátok is, amelyből bőven jutott a metrómegálló épületére. Rogán ezekről azt mondta, ki is fejezte a neheztelését a kommunikációs ügynökségnek, mert nem jó sok plakátot tenni egy helyre, mert az nem elég hatékony: „Akkor inkább hat különböző helyre teszem ki, ők persze hárították a felelősséget” – mondta a kommunikációs ügynökségre utalva. Majd mikor szembesítették azzal, hogy ezek nem is a kormány hirdetései, hanem a Fideszé, a zavarát leplezve kijelentette, hogy „a háború és a béke” igenis tízmillió magyar ügye.

 
 
Rogán Antal azon gondolkodik, hogy okoz-e szorongást a háborús kampány. 
Forrás: 444.hu
 

Arra a felvetésre, hogy mindig veszélyek leselkednek a magyar emberre – a migrációs kampány volt az első –, Rogán azt mondta: „Ilyen korban élünk.” Azt is mondta, hogy a kommunikációnak mindig az egyszerűség a lényege, a magyar társadalom pedig megértette azt, hogy egy valós problémával kell szembenéznünk – utalt a háborúval való fenyegetésre. 

A propagandakampány Rogán szerint „az emberekre egyetlen egy szempontból hat, megértik, hogy ennek van a legnagyobb jelentősége. Nem okoz szorongást, ezt visszautasítom” – jelentette ki. Meglepetésre Rogán Antal nem felelt arra, hogy érez-e felelősséget azért, hogy milyen a politikai kommunikáció, inkább azt fejetegette, hogy fontosnak tartja a migráció vagy a háború kérdését, ezért kellett megkérdezni róla az embereket. 

Rogán a saját vagyoni helyzetéről azt mondta, a vagyonbevallása nyilvános és átlátható: „A pénzemet, amit megkeresek, azt arra költöm, hogy a gyerekeimnek meg a feleségemnek jó legyen.” A magánrepülőzésre azt mondta, a magánprogramjai nem tartoznak a nyilvánosságra.

Szóba került Rogán kabinetfőnöke, Nagy Ádám, akinek a neve a Völner-Schadl-ügyben is érintett, róla Rogán azt mondta:

„Megvártam, hogy mi lesz az egyes vizsgálatoknak az eredménye. Ezekből számomra az derült ki, hogy az Ádám teljes egészében ártatlan ezekben az ügyekben.” 

Arról, hogy az ő neve is felmerült a Schadl-aktákban („Tónival, Barbarával és Ádámmal” folytatott tárgyalást az iratok szerint Schadl és Grécs László, egy magánmentő szolgálat vezetője), Rogán azt mondta: „Ez nekem azóta is rejtély, ezt megmondom önnek őszintén. (...) az én lelkiismeretem e téren nyugodt. Én semmilyen ilyen beszélgetésen nem vettem részt”.

Azt is mondta, hogy ha ő belenyúlt volna a Schadl-ügy irataiba, akkor nem lenne benne ilyen rész. Arról, hogy egyes verziókbó ez hiányzik, Rogán azt fejtegette, hogy az iratoknak egy zárt rendszere van, de az ügyben van ügyészségi vizsgálat is, majd az kideríti az igazságot. 

A Magyar Péter-féle hangfelvételre, amelyen Varga Judit azt mondta, hogy Rogán belenyúlt az iratokba, Rogán most azt mondta, ő megkérdezte Vargát erről, aki azt mondta neki, hogy csak szabadulni akart a férjétől, és azért mondott ilyet. 

A találmányáról nem mondta el, pontosan micsoda, csak azt, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalnál jegyezték be. 

Az interjúban Rogán azt is mondta, hogy tőle kizsarolták ezt az interjút azzal, hogy Londonban odamentek hozzá a Hyde Parkban, ezért nem is fog több interjút adni a 444-nek, és ezt fogja ajánlani a kormányzat többi szereplőjének is. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte nem megérteni akarják, hogy a kormány milyen döntést miért hoz, csak le akarják járatni a kormányt. Azt hiányolta, hogy miért nem írtak valaha jó dolgot a kormányról.   

Szóba került a KESMA médiabirodalma is, erről Rogán kijelentette:

„Nincs kormányzati médiabirodalom.”

Arról, hogy miért járnak a Karmelitába a kormánypárti médiumok főszerkesztői hozzá, Rogán azt mondta, ő csak háttérbeszélgetéseket tart, azért nekik, mert ők hajlandók meghallani azt, amit a kormány elmondani szeretne, az ellenzéki sajtó pedig szerinte nem akarja meghallani. Azt fejtegette, hogy van jobboldali értékeket valló sajtó, amelynek fontos az, ami a kormánynak, a nemzeti szuverenitás, a kormány családpolitikája (erre az újságíró felolvasta néhány szexcikk címét, amit Rogán egyszerűen bulvárnak nevezett, mondván az ilyen), és van liberális sajtó.

Arra, hogy miért költött többet ez a médiabirodalom Magyar Péter lejáratására, mint a háború témájára, Rogán azt mondta: „Én nem követem a Facebook-költéseiket a médiának, de az, hogy megírják a véleményüket valamiről, abban semmi rendkívüli nincsen”.  

Rogán azt állítottaa, hogy soha nem szívelték egymást Magyar Péterrel, mert ő mindig Magyar volt feleségének a pártját fogta. Azt tagadta, hogy Vargáék válásának elhalasztásában szerepe lett volna, de azt mondta, a válásukkor valóban beszéltek, azt mondta neki, hogy ha válni akarnak, akkor próbálják meg a lehető legnagyobb békében megtenni, mert ha Varga politikus és közszereplő, akkor mindenkinek ez áll az érdekében. 

Arról, hogy valaha is koalícióra lépnének a Tisza Párttal, Rogán azt mondta, nem látja, hogy erre milyen szükség lenne, mert a Fidesz annyi szavazatot kapott, hogy nincs koalíciós kényszere. 

Rogán azt is elmondta, hogy elítéli Oroszországot, de arra célzott, hogy ma már nem állna ki Ukrajna mellett úgy, mint 2014-ben, amikor Viktor Janukovics a tüntetők közé lövetett, a Fidesz-tagok pedig gyertyát gyújtottak. 

Végül arra is válaszolt, hogy lenne-e miniszterelnök (nem), és más miniszterelnöknek is elvégezné-e azt a feladatot, amit végez: „Nem. Azért, mert Orbán Viktort tartom annak a kiemelkedő egyéniségnek, amiből egy évszázadban két-három ember születik. Sokat tanulok tőle, szívesen dolgozom vele együtt, és most nem érzem, hogy ha más töltené be a tisztséget, ugyanezt a munkát el tudnám végezni.” 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.