RTL: Közpénzből csinosítják ki a Türk Tanácsnak ajándékozott villa kertjét

  • narancs.hu
  • 2022. január 14.

Belpol

A jurta ihletésű kertbe Napfa és sziklakorona installáció is készül, bármit is jelentsen ez.

Újabb százmilliókat költenek az 1,4 milliárd forintért vásárolt, majd elajándékozott Ybl-villára, illetve most a kertjére - írta meg az RTL.hu.

A XII. kerületi Budakeszi úton található Ybl-villát 2019-ben a kormány diplomáciai épületként ajándékozta a Türk Tanácsnak, a "történelmi kert kialakítására" a Külgazdasági és Külügyminisztérium írt ki tendert. Ezt az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint nettó 252,9 millió forintos ajánlatával a De-Span Kft. nyerte el.

A kertbe készül többek közt Naprózsa-virágággyal, Napfa, kocsifordító rondó, „Pál kapuja” befuttatott természetkapuval és „sziklakorona” installációval. 

Az RTL.hu hozzáteszi, hogy ennél még sokkal több minden készül és több közpénzt is emészthet fel, ugyanis ebben a közbeszerzésben ugyanis nincsen benne a látványterveken szereplő, és a műszaki dokumentációban is feltüntetett több jelentős elem. A látványtervek szerint ugyanis készülni fognak  még:

  • a „Csodaszarvas kerti fűz szobor-installáció”, 
  • a Nappad és Holdpad fűzinstallációk  és pihenők, 
  • a Boldogasszony jurtája (Tündérkert I.) és tényleges Tündérkert.
  • Emellett három rendezvényhelyszínt is kialakítanak.

Az RTL.hu emlékeztet: az Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Törökországot összefogó mára Türk Államok Szervezetéra átkeresztelt Türk Tanácsban Magyarország 2018 óta megfigyelői státusszal rendelkezik. A 800 négyzetméteres, háromszintes  Ybl-villát pedig 2016-ban vásárolta meg az állam 1,4 milliárd forintért, majd az épületet ingyen a  a Türk Tanácsnak adták. Ráadásul az RTL Híradója akkor azt is kiderítette: a budapesti iroda teljes költségvetését a magyar állam fizeti, azaz a fenntartást, a működtetést és a dolgozók bérét is az adófizetők állják, de tűzeset és katasztrófa kivételével nem léphet be magyar hatóság az iroda területére az igazgató engedélye nélkül.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.