Ingyen odaadja az Ybl-villát a kormány a Türk Tanácsnak

  • narancs.hu
  • 2019. december 15.

Belpol

De a hatóságok nem léphetnek be az ingatlan területére engedély nélkül.

Ahogyan arról pár napja a Narancs.hu is beszámolt, a Türk Tanács ingyen használhatja a budapesti irodáját. Az RTL Klub híradója kiderítette, hogy az Ybl-villát adja a szervezetnek a magyar kormány, amit műtárgyakkal együtt közel 1,4 milliárd forintért vásárolt meg még 2016-ban.

Az elfogadott törvény szerint a Türk Tanács helyi irodjánák teljes költségvetését az állam fizeti, így a fenntartását, a működtetését, valamint a dolgozók bérét is.

Viszont tűzeset vagy katasztrófa kivételével egyetlen esetben sem léphet be magyar hatóság az iroda területére igazgatói engedély nélkül. A Külügyminisztérium azt írta a csatornának: a Türk Tanács irodája ugyanolyan jogosultságokkal rendelkezik, mint bármely más nemzetközi szervezet magyarországi központja.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.