Közel 900 millió forintba került idáig a Türk Tanács budapesti képviselete

Belpol

Az Ybl- villát ingyen használhatja a szervezet, melynek minden kiadását az állam állja.

„Pontosan mennyibe került eddig a Magyar Államnak a Türk Tanács budapesti Képviseleti Irodájának fenntartása tavaly szeptemberi ünnepélyes megnyitása óta?” – ezt kérdezte külgazdasági és külügyminisztertől még júniusban Mesterházy Attila.

A szocialista politikus öt pontban érdeklődött a költségekről; levelére Szijjártó Péter helyett Menczer Tamás külügyi államtitkár felelt, művészi szintre emelve a mellébeszélést. A válaszlevél csak egyetlen, önmagában semmitmondó adatot tartalmazott, mely szerint „… a világkereskedelmi visszaesés ellenére Magyarország három százalékkal növelte kereskedelmi forgalmát a Tanács országaival.”

A Narancs.hu szerette volna megismerni az elhallgatott adatokat, hiszen közpénzről van szó: a Türk Tanács nem csak ingyen használhatja a magyar állam által 1,4 milliárd forintból megvásárolt Ybl-villát és egy budai, Medve utcai irodát, de a hazai képviselet minden fenntartási költségét, dolgozóinak bérét is az államkasszából fizetik. Közérdekű adatigénylést nyújtottunk be Szijjártó tárcájához, a minisztérium pedig augusztus 5-én el is küldte válaszait.

Levelükből kiderült, hogy

2019 szeptembere óta 891 millió forintba került a Tanács két budai képviseletének fenntartása, beleszámítva a hazai és nemzetközi munkatársak bér- és járulékköltségeit, az üzemeltetési díjat és a protokollköltségeket.

A külügy kérésünkre részletezte a kiadásokat:

  • A működési és dologi kiadások eddig 742,4 millió forintba kerültek – ebbe a sorba tartozik, sőt a kiadások nagyobb részét teszi ki a Türk Tanács tagdíja, amit Magyar Állam megfigyelőként is fizet a török nyelvű országokat tömörítő szervezetnek. A külügy 2020-ban 299 millió, idén 237 millió forintot szánt a tagdíjra, igaz, ebből finanszírozzák a nemzetközi munkatársak bérét, kihelyezési költségeit és „egyéb ráfordításait” – ahogy a külügyminisztérium fogalmazott.
  • A belföldi személyzet bér- és járulékköltsége ezidáig 73 millió forint volt. Utóbbinak része Hóvári János irodavezető bére is, aki 2019-ben még 650 ezer, tavaly már 950 ezer forintot keresett havonta.
  • A Medve utcai irodában 2020 februárja óta zajlik munka, ez a helyszín éves szinten 24,5 milliós büdzsével üzemel.
  • A protokollköltségekre 28,3 millió forintot fizetett Türk Tanács budapesti képviselete.

Utóbbi kiugróan magas összegnek tűnik, tekintve, hogy Szél Bernadett korábbi adatigénylésére a külügyminisztérium tavaly október végén összesen 942 ezer forint protokollkiadásról számolt be; ennyiből rendezni lehetett a kirgiz elnök és külügyminiszter, valamint a kazah külügyminiszter ünnepélyes fogadását is az Ybl-villában.

A külügy akkori elszámolása szerint egy év alatt mintegy 450 millióba került a Türk Tanács hazai képviselete.

Szél és Hadházy Ákos tavaly novemberben egyébként személyesen is körül szeretett volna nézni az Ybl-villában, de nem jártak sikerrel: országgyűlési képviselőként sem engedték be őket az épületbe. Az irodát vezető Hóvári János később telefonon közölte Szél Bernadettel, hogy nem tudnak találkozni, mivel a képviselő ki van tiltva a külügyminisztérium épületeiből. „… az értékes ingatlanokkal kitömött és közpénzekből működő Türk Tanács Képviseleti Iroda úgy viselkedik, mintha egy magáncég lenne. Mintha azokban az országokban működne, amelyeket képvisel. Mintha semmilyen beszámolással nem tartozna a magyar adófizetők felé arról, hogy mégis miféle közérdekű tevékenységet folytat a pénzükből ” - írta Facebook-oldalán a sikertelen látogatás után Szél Bernadett.

Érinthetetlenek

A budapesti türk iroda valóban állam az államban: teljes adómentességet élvez, dolgozóinak diplomáciai védelem jár, a külföldi munkatársak családtagjai is vállalhatnak munkát a képviseletnél. Mint a Népszava felhívta rá a figyelmet, az iroda ügyvezetője szinte korlátlan felhatalmazást élvez: Hóvári vagy helyettesének engedélye nélkül a magyar hatóságok be sem tehetik a lábukat az iroda helyiségeibe – legfeljebb akkor, ha az épület lángokban áll. De minek is próbálkoznának, hiszen az iroda vagyonát, eszközeit és archívumait amúgy sem lehet lefoglalni, átkutatni és elkobozni; azok akkor is mentesülnek minden hatósági eljárás alól, ha nem éppen nem a Türk Tanács képviseletén vannak, az iroda jogi védelme ezt is garantálja.

Végül, a külügyminisztérium leveléből megtudhattuk azt is, hogy Menczer mit értett 3 százalékos növekedés alatt: Magyarország 2018 szeptembere óta tölt be megfigyelői státuszt a rajtunk kívül öt országot összefogó tanácsban. Azóta – vagyis mintegy három év alatt – 37,45 milliárd forinttal nőtt a tanácstagokkal folytatott kereskedelmi forgalmunk.

A kipcsakokkal próbáltunk bevágódni

A Türk Tanács (törökül: Türk Keneşi) nevű szervezetet 2009. október 3-án alapították, és török nyelvű, alapvetően iszlám vallású-kultúrájú közel-keleti és közép-ázsiai országok kormányközi szövetségét jelenti. A szervezet hivatalos tagjai Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán. A nem török nyelvű, európai és keresztény Magyarország 2018 szeptemberében csatlakozott megfigyelőként, egy évvel később pedig létrehozták a Türk Tanács budapesti képviseleteit.

A csatlakozás része az Orbán-éra sokszor hirdetett Keleti Nyitás-politikájának, ám Orbán Viktor az állítólagos magyar-türk nyelvrokonság emlegetésével és kipcsak magyarokkal is próbálja hitelesíteni a kapcsolatot. A magyar tagság eddig olyan előnyökkel járhatott, mint a már említett 106 millió eurós forgalomnövekedés – ami öt országra és közel három évre elosztva már szerényebb eredmény – és a járvány kitörése után, Kirgizisztántól kapott 650 ezer darab egészségügyi maszk. Vagy az idei fejlemény, hogy március végén felállt a régen várt  Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ.

A Türk Tanács országai ismertek arról is, hogy nem szívesen látják területükön a keresztényeket: az Open Doors amerikai keresztény szervezet 2019-es összegzése szerint Azerbajdzsánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és esetenként Törökországban is zaklatják, vallásgyakorlásukban akadályozzák a helyi keresztény közösségeket, Kirgizisztánban az is megtörtént, hogy egy baptista gyülekezetre istentisztelet közben gyújtották rá a templomot (amit később újjáépítettek).  Bár az Orbán-kormány külön államtitkárságot tart fent az üldözött keresztények megsegítésére, ezek a támadások nem kerülnek szóba a Türk Tanács eseményein – a sajtónyilvános programokban legalábbis biztosan nem.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.