Az alapjáraton is komoly működési hiánnyal küszködő kerület ingatlaneladásból tervezett bevételei - a lakáspiac befagyása miatt - nem realizálódhattak. Az így keletkezett költségvetési lyuk betömésére találták ki az említett "tartalékképzési kötelezettséget", s azt, hogy az intézmények az ennek megfelelő összeget minél gyorsabban utalják vissza az önkormányzatnak. Az önkormányzat folyamatosan tárgyal az iskolák, óvodák vezetőivel arról, hogy milyen további kiadásokról mondanának még le. A néhány hónapja az ún. óvodabokrosítás megakadályozására létrejött Zuglói Szülők Közössége, ami az egyik legkomolyabb helyi civil szerveződéssé nőtte ki magát, erőteljesen tiltakozik a pénzvisszavétel ellen; számításaik szerint a tartalékképzés nélkül nominálisan körülbelül annyi pénzhez jutottak volna az oktatási intézmények, amennyit tavaly is kaptak az állami normatíva és az önkormányzati támogatás összegéből (az inflációt is tekintetbe véve tehát kevesebbhez).
Kora nyárig nagyjából rendben is volt minden, akkor jelezték először az intézményvezetőknek a polgármesteri hivatalból, hogy számítanak a tartalékokra. A helyzet azért drámai, mert az oktatási intézmények sem a dologi, sem a személyi kiadások döntő részét nem spórolhatják meg: a pedagógusok bérét rögzíti a közalkalmazotti bértábla, a közműkiadások pedig nélkülözhetetlenek. A visszautalandó összegek egy-egy iskolánál is tízmilliókra rúghatnak; összesen majdnem egymilliárdot akar rajtuk és az óvodákon-bölcsődéken bevasalni a kerületi vezetés, amely sokadszorra vizsgáltatja különböző cégekkel, hogyan lehetne minél olcsóbban működtetni Zugló mindenki által kiválónak tartott közoktatását.
Az intézményvezetők többsége még név nélkül sem nyilatkozott lapunknak; az, aki mégis, arról tájékoztatott, hogy mivel nem kellett kiadni némely maradó nyugdíjas korú kollégák felmentési időre járó bérét (akiknek a helyére mindenképpen fel kellett volna venni valakit), összejött körülbelül 3-4 százaléknyi visszautalható pénz. 'sz elején azonban szóltak az önkormányzattól, hogy várják a többit is. Ekkor már a pedagógusok béren felüli juttatásaiból kellett jelentősen visszavenni (ahogyan máshol is történt), és elkerülhetetlenné vált a betegállományokon "spórolt" bérköltségből képződött jutalomkeret beáldozása is: vagyis az önkormányzat majdnem mindent elvett, amit el lehetett venni az amúgy is rosszul kereső pedagógusoktól. Ez összesen újabb 1-2 százalék visszautalható pénzt jelentett. Szeptember közepén-végén jött a harmadik kör, ekkor lemondták a közlönyök, egyes pedagógiai szaklapok és a Pályázati Figyelő előfizetését, igaz, ebből további 1 viszszautalható százalék sem jött ki. (Nyilván némi vigasz, hogy a lemondott közlönyök helyett jár majd az oktatási intézmények számára nélkülözhetetlen Magyar Hírlap és Magyar Nemzet.) Forrásunk megjegyezte: többet egyszerűen nem tud visszaadni anélkül, hogy meg ne sértené az oktatási törvényt, ami előírja az intézményvezetőknek "a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását". Úgy hallotta, volt olyan igazgató, aki teljesítette az önkormányzat által elvárt 10 százalékot, ő azonban nem tudná vállalni a felelősséget az ilyen döntésért. Nem érti ugyanakkor, hogy miért van szükség ilyen helyzetben látványkiadásokra: például a kerület október 23-ra kibérli a Syma Csarnokot, ahol Zugló felsősei és gimnazistái együtt tekinthetik meg az ünnepi műsort.
A behajtani kívánt összeg majd tizedét, 90 millió forintot a zuglói bölcsődéknek kellene állni. Mivel a lefaragható költségek a számítások szerint nem haladhatják meg a 10 milliót, a gyurmán, a rajzpapíron, valamint a WC-papíron lehet spórolni. Múlt héten Ferdinandy István oktatásért felelős alpolgármester egyenként tárgyalt az intézményvezetőkkel arról, hogy ki mennyit képes még "takarékoskodni", és a hírek szerint belátta: a 10 százaléknyi elvonás nem hajtható be fűnyíróelven, különösen nem az idén amúgy is lényegesen kevesebb pénzből gazdálkodó iskoláktól. S ezt igyekszik is megértetni Kovács Balázs alpolgármesterrel, aki állítólag mélyen meg van győződve arról, hogy a közoktatásra eddig túl sok pénz ment el, és hogy e feladat gazdaságosabban is megoldható. Hogy sikerrel járt-e, egyelőre nem tudni.
