Júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére – jelentette be az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten.
Kásler Miklós újságírók előtt elmondta: az emelésre minden pedagógus munkakörben dolgozó jogosult. Hozzátette, a gyakornoki besorolású pedagógusok esetében a garantált diplomás bérminimumon felül érvényesül az ágazati pótlék, amely január elsejétől már 8 százalékkal emelkedett. Ezzel az újabb 10 százalékos emeléssel fél év alatt 18 százalékkal nő a gyakornokok bére.
A köznevelés hatékonyságának és színvonalának további emelése érdekében a kormány úgy döntött, hogy az intézményvezetők és helyetteseik júliustól a tanulók létszámához igazodó vezetői pótlékban részesülnek – jelezte a miniszter.
A minőségi oktatás elismerése és támogatása érdekében az intézmény vezetője a kiemelkedő teljesítményt tovább ösztönözheti, havonta legfeljebb bruttó 101 500 forinttal – közölte a miniszter.
Kásler Miklós úgy fogalmazott: a kormány feladata, hogy biztosítsa a pedagógusok képzését és továbbképzését, folyamatosan javítsa munkakörülményeiket, fizetésüket és elismerje tevékenységüket.
A miniszter felidézte, hogy a kormány a pedagógus-életpályát a fontosságának megfelelően a gazdasági csőd fenyegetésének elhárítása után 2013-ban elsőként vezette be, illetve alakította ki.
A pedagógusok bére 2013-tól átlagosan 50 százalékkal emelkedett, ami nagyban hozzájárult munkaerőpiaci helyzetük javulásához, szakmai és társadalmi megbecsültségük emeléséhez, és érdemben növelte a felsőoktatásban pedagóguspályára készülők számát - hangoztatta Kásler Miklós. Hozzáfűzte: az emelt juttatások biztosítása érdekében a kormány az elmúlt évben 355 milliárd forinttal többet költött pedagógusbérekre, mint 2010-ben. A jelenlegi intézkedés csaknem 170 ezer pedagógust érint.
A pedagógusok legutóbb decemberben tüntettek a Kossuth téren, béremelést, órateher-csökkentést követeltek, illetve azt, hogy a kormány vonja vissza az egyeztetés nélkül átvitt szakképzési törvényt és azt az új szabályt, amely a szülők és az iskola kezéből a központi államapparátushoz csoportosítja a gyerekek iskolaérettségéről szóló döntést. Erről akkor ezt írtuk: „A lendület egyelőre nem tűnik olyan átütőnek, mint a 2016-os tiltakozások idején, de az elégedetlenség tapintható az iskolákban; ezt jól jelezték a tanév eleji bődületes tanárhiányról született beszámolók. A kormány ugyanis átverte a pedagógusokat. A 2013-ban beígért béremelést öt évre elnyújtva adta meg, hogy minden évben erről harsoghasson a propaganda; ráadásul időközben megszüntették a pedagógusbérek minimálbérhez kötöttségét, amivel havonta súlyos tízezreket vesznek ki minden egyes tanár zsebéből. A pedagógusok 'megbecsülése' olyan jól sikerült, hogy a kezdő tanárok bértábla szerinti bérét jelenleg ahhoz is ki kell egészíteni, hogy elérje a bruttó 195 ezer forintos garantált bérminimumot. A NER oktatáspolitikusai közben folyamatosan a tanárok megosztására törekszenek – az új szakképzési törvénnyel például emelkedni fog a szakképzésben oktatók bére, miközben elveszítik a közalkalmazotti státussal járó biztonságot –, és időről időre meg is alázzák a pedagógusokat. A múlt heti tanártüntetés mögé például az ellenzéket és a 'Soros-hálózatot' vizionálták az illetékes minisztériumok – ennyit tud mondani az Orbán-kormány azoknak, akik erőn felül teljesítve úgy-ahogy még a felszín fölött tartják a magyar közoktatást."
Jobban teljesít?
Minden területen javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye - büszkélkedett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a tavaly felvett legfrissebb PISA-teszt kedden közzétett eredményével. E kijelentéssel szűken vett számszaki értelemben nehéz lenne vitatkozni, a magyar diákok a 2015-ös adatokhoz képest szövegértési pontszámukat 470-ről 476-ra tornázták fel, matematikai és természettudományos teljesítményük 477-ről 481 pontra emelkedett.
