Sikerlista élére ugrott a könyv, amit Dúró Dóra ledarált

  • BM
  • 2020. szeptember 29.

Belpol

Úgy tűnik pont az ellenkezőjét sikerült elérnie a Mi Hazánk politikusának a performansszal, mint amit szeretett volna.

A múlt hét egyik meghatározó politikiai akciója volt, amikor Dúró Dóra a Mi Hazánk független országgyűlési képviselője ledarálta a Meseország mindenkié című kötetet. Ennek a könyvnek hősei olyan szereplők, akik a mai magyar társadalmi normák szempontjából marginalizált helyzetben vannak, így került az antológiába meleg Hamupipőke, háromfülű nyúl, sárkányölő pincérlány, roma Pöttöm Panna, mélyszegénységből, vagy bántalmazó családból érkező és örökbefogadott gyerekhősök, illetve más, a normától eltérő szereplők.

„Nem tűri a Mi Hazánk, hogy a gyerekeket kitegyék a homoszexuális propagandának már azzal is, hogy a mesekönyvekbe csempészik be az abnormális életformát, ami így hazugság, hiszen a magyar kultúrának nem részei a homoszexuális királyfik” – fogalmazott a politikus.

Dúró Dóra ledarált egy mesekönyvet, mert szerinte meseország nem az aberráltaké

Pártja nem tűri, hogy a gyerekeket kitegyék a "homoszexuális propagandának". Csakhogy a politikus performansza szerint ezzel az időseket, a fogyatékkal élőket, a romákat is mind aberráltaknak nyilvánította, akik a nem heteroszexuálisokkal együtt nem részei a magyar kultúrának.

A performansz sokakban felháborodást keltet; a Magyar Könyvkiadók és Könyterjesztők Egyesülete (MKKE) közleményben úgy fogalmazott, hogy „a politikai célú könyvrombolás Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik. Nem egyszerű véleménynyilvánítás, hanem közösségvállalás a náci könyvégetők és a kommunista könyvzúzdák örökségével”.

A 24.hu több celebritást megszólaltatott a témában, köztük a népszerű rappert, Fluor Tomit is, aki azt mondta, „tele van az egész ország frusztrációval, gyűlölettel, egyre nagyobbak a szakadékok, legalább az a kibaszott meseország hadd legyen mindenkié, ha már úgyis pártok mondják meg, hogy ki a magyar meg ki nem. Most könyvet égetünk, jövő héten akasztani fogunk? Mi a terv?”.

Bár Dúró az „LMBTQ-propagandát” szerette volna megállítani, úgy néz ki, pont az ellenkezőjét sikerült elérnie, ugyanis a Book24 online könyváruház sikerlistájának élére ugrott a Meseország mindenkié.

false

 

Screenshot:Book24

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.