Sikertelen tévéelnökjelölt-választás: A pártatlanság vélelme

szerző
Grünfeld T. Béla
publikálva
1998/13. (04. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Több posztszovjet tagköztársaság államfőjét könnyebb és elfogulatlanabb dolog hatalomba iktatni, mint a közszolgálati Magyar Televízió törvényes elnökét, amely intézmény pártatlanságát hét politikai párt garantálja. Ami meg is látszott a kudarc mechanizmusán.

Több posztszovjet tagköztársaság államfőjét könnyebb és elfogulatlanabb dolog hatalomba iktatni, mint a közszolgálati Magyar Televízió törvényes elnökét, amely intézmény pártatlanságát hét politikai párt garantálja. Ami meg is látszott a kudarc mechanizmusán.

Mivel az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöksége a március 20-i ötödik forduló után is csak annyit tudott mondani, hogy passz, hamarosan kiírják az MTV Rt. elnöki posztjára az új pályázatot, esetleg azzal a módosított szöveggel, hogy "csődbe ment állami intézmény keres problémamentes, mindenki iránt elkötelezett, szakmailag középszerű elnökjelöltet". Akkor talán meglesz a szerencsés nyertes - most egy szavazat híján megbukott az MSZP favoritja, Kósa Somogyi György (az MTV 1 intendánsa február óta) és vele együtt a nyolc másik pályázó, köztük Szekeres László (Duna TV), Iványi György (bankár), Such György (ex-TV 3, marketingigazgató), Lovas Zoltán (Aktuális) és Benkő László (Omega).

Az öt kormánypárti és öt ellenzéki tagból álló elnökségnek kétharmados döntést kellett volna hoznia, ehhez képest az első fordulóban Kósára csak négyen szavaztak, és mindenki kiesett, aki nem kapott két szavazatot; a második fordulóban hatan voksoltak rá, a harmadikban teljes patthelyzet volt, a negyedikben ismét hatan rá szavaztak, négyen tartózkodtak, az ötödik fordulóban úgyszintén 6:4,

kiütéses döntetlen

Úgy tudjuk, az SZDSZ oppozíciója mellett sorsdöntő volt a Fidesz által jelölt Tellér Gyula nem szavazata is, aki inkább Szekeres Lászlót vagy Czike László közgazdászt, a Fidesz - MPP és Peták tévéelnök volt tanácsadóját, a közszolgálatiságot a magyar élettér elektronikus "leképezőjeként" definiáló gondolkodót látta volna szívesen a poszton, de van olyan nézet is, hogy a Fidesznek egyáltalán nem sürgős most elnököt választani, elvégre Horváth Lóránt alelnök elvan még két hónapig, májusban pedig ugye választás, és előtte még kicserélődik a kuratórium (nem az elnökség), lévén, hogy lejár az egy év.

Ami igazán érdekes: Örményországhoz hasonlóan itt is politikai köröket kellett futnia a jelölteknek, legalábbis ők azt hallották, hogy jó, ha a pályázat előtt/alatt beszélnek mondjuk Kovács András kuratóriumi elnökkel (MSZP) vagy Kósáné Kovács Magda (MSZP) médiapolitikussal néhány keresetlen szót. Örményországban még rázósabb a dolog, mert ott a gazdasági húzóágazatnak számító fürdőkádszakma és a fél Komszomol is találkozni akar a jelölttel, te Jevgenyij, mondják neki, jól meggondoltad ezt, hát mi lesz veled, ha egyszer benyújtjuk a számlát? Ilyenkor több örmény tévéelnökjelölt remegő térddel visszalép, és szakmát vált, volt, aki az előnyugdíjazását kérte.

Nálunk is politikai találkozókat kértek a jelöltek, valamint együtt ebédeltek tévés lobbistákkal, producerekkel, de ha hihetünk egy kuratórium közeli forrásnak, "ezekre a tiszteletkörökre semmi szükség nem volt", mert "nem politikai megosztottság jellemezte a szavazásokat, hanem szakmai". Az illetőnek ugyanis három szempontnak kellett megfelelnie: legyen belsős, újságíró és közgazdász egyszerre.

Így már érthető, miért pont Kósa Somogyi volt az esélyes befutó - most eltekintve attól, hogy egy olyan országban, ahol a Baja Feri miniszter lehet, miért pont ő ne legyen esélyes? A mértékadó szakmai vélemények szerint

középszerű,ámde alkalmazkodóképes

gazdasági újságíró és produkciós menedzser (43. Manager Produceri Iroda; Nap TV), aki egy időben nyugati rádióadók hírműsorairól írt bizalmas jelentéseket az MSZMP KB-nak, állítólag azért is felelt meg több kurátornak (a szocikon kívül Kocsis L. Mihály kisgazdának is), mert a testületnek szabályos Peták-fóbiája van: attól fél, hogy vészesetben nem tud majd kontrollálni egy általa megszavazott elnököt. Ezenkívül, mint megtudtuk, "mellette sokan telefonáltak a tévés szakmából", mások mellett meg senki sem emelt kagylót, és hát ez is számított.

Iványi György bankszakember mellett a liberálisok a jelek szerint ejtették Kurucz Pál építési vállalkozót (őt ajánlotta be egyszer Horn Gyula pszichológusa, Popper Péter, és ezt az ÉS meg is írta) és Such Györgyöt, a Fidesz elnökének egykori tanácsadóját (és hajdani Narancs-szerkesztőt) is, aki mellett végül mégsem állt ki Deutsch Tamás médiapolitikus, így a fideszes kuratóriumi elnökségi tag sem, és mivel a Fidesz húzóerő, a többi ellenzéki párt sem. Míg Kósa főként az MTV (igen visszafogott) szervezeti átalakítására fokuszált és ötszáz fős leépítésben gondolkodott, addig Such a pazarlás, a belső maffiavircsaft, a politikával összefonódott tévés bizniszek felszámolására helyezte a hangsúlyt.

Lapzártakor még nem tudni, melyik jelölt pályázik újra, és ki lesz az új pályázat új versenyzője. Csak remélni lehet, hogy köztük lesz Czike László is, aki szerint "a Világegyetem, a Földgolyó, a rajta élő Emberiség a négydimenziós einsteini téridőben él" - mert hát ki merne ezzel vitába szállni.

Grünfeld T. Béla

szerző
Grünfeld T. Béla
publikálva
1998/13. (04. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra