A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sikkasztás bűntette elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen, ami jelenleg is folyamatban van - közölte a BRFK a Naranccsal, további információt azonban a folyamatban lévő ügyről nem árult el.
Egységbe forrva
Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) és a Liga viszonya néhány éve még zavartalan volt, az egészségügyiek 2009 szeptemberében csatlakoztak a Liga Szakszervezetekhez, és egyidejűleg kiléptek a Szakszervezeti Együttműködés Fórumából (SZEF). A kilépés oka az volt, hogy Cserék szerint a SZEF hallgatólag támogatta a magánbiztosítók részleges megjelenését szorgalmazó MSZP- SZDSZ-kormányt, illetve nem tiltakozott a kötelező kamarai tagság bevezetése ellen. A Liga és az EDDSZ közötti együttműködés korábban indult, és a 2008-as népszavazási kezdeményezés, pontosabban az aláírásgyűjtés idején csúcsosodott ki, Gaskó István és Cser Ágnes akarva-akaratlanul is vállvetve erősítette a Fidesz kampányát.
Az átlépés megítélése nem volt egyhangú: az EDDSZ alapszervezeti tanácsának 60-70 százaléka támogatta, 40-30 százaléka ellene voksolt - köztük Cser Ágnes is. Egy évvel korábban, 2007-ben ugyanis a SZEF kongresszusa után az EDDSZ-alapszervezetek elsöprő többsége önálló konföderáció létrehozása mellett kardoskodott. Cser Ágnes visszaemlékezése szerint ez végül azért nem jött létre, mert közölték velük - többek között a Liga elnöke is -, hogy a működő hat hazai konföderáció nem támogatja e lépésüket, így viszont nem lehettek volna az Európai Szakszervezeti Szövetség tagjai - ami az akkori szabályok szerint feltétele volt a szakszervezeti konföderációvá váláshoz. Így maradt a Liga, ám a belépéskor az EDDSZ-ben arról is döntöttek, hogy egy év után áttekintik a helyzetet. A szakszervezet 2010-ben a nevét Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetére (MSZ EDDSZ) változtatta.
| ||
Az EDDSZ a Ligába való belépés előtt jelezte: nincs pénzügyi fedezete a magas Liga-tagdíjra. Egy vezető tisztségviselő 2010. márciusi nyílt levele szerint a Ligának 2010-ben havonta 78 forint 50 fillért kellett fizetni tagonként, ami évi 27 millió forint - miközben a SZEF-tagság csupán évi 730 ezer forint kiadással járt. Az EDDSZ-nek nem is volt pénze erre, de a Liga elnöke alapítványi támogatást ígért. Így is történt: a Liga és a Munkástanácsok által a szakszervezeti vagyon kezelésére 1991-ben létrehozott Munka Világa Alapítvány 2010. március 25-én 20 millió forintot utalt az MSZ EDDSZ-nek pályázati pénzként. Az EDDSZ 2010. április 4-én hiánytalanul átutalta a Liga részére a 20 millió forintot, és a tagdíjkérdést ezzel 2011-ig rendezték.
Nem tudni pontosan, hány tag lépett be 2009-ben az EDDSZ-szel a Ligába. Gaskó István 16 ezres átvett létszámra emlékezett a Narancsnak, ami szerinte 2013-ra 8-12 ezerre csökkenhetett. Cser Ágnes lapunknak azt mondta, hogy a 2011-es reprezentativitási felmérésnél csak a közalkalmazottak körében több mint 15 ezer tagjuk volt, ehhez jön a más munkavállalói és a vállalkozói taglétszám. Az alapítványi támogatásnak a tagságra is lett hatása: a létszámot papíron a 20 millió forinthoz igazították.
A kaotikus nyilvántartást jelzi a Narancs birtokába került Liga-kimutatás is: eszerint 2011. január és június között 11 410, azt követően decemberig már csak 4666 fő volt az MSZ EDDSZ-tagok száma. Az átlagos 6200-as taglétszám után 2011-ben 5 millió 823 ezer forintot fizettek be, a Liga kongresszusához pedig 623 mandátumot igazoltak az MSZ EDDSZ részére.
Kiléptek volna
2010 telétől az MSZ EDDSZ országos vezetősége jelezte, hogy nincs pénze a tagdíjra. Gaskó István részt vett az alapszervezeti tanács országos vezetősége ülésein, és azt javasolta, hogy az ingatlanvagyon értékesítéséből fizessék a tagdíjat, amit a testület visszautasított. Végül Cser Ágnes a 2012. január 25-ei, a Liga számvizsgáló és mandátumvizsgáló bizottságának küldött levelében az alapszervezeti tanács 2011. szeptember 17-ei döntésére hivatkozva közölte, hogy nem kívánnak tovább Liga-tagdíjat fizetni, így szüntetve meg tagsági jogviszonyukat. Ezt egy 2012. február 6-ai levelében is megismételte, és hivatkozott a Liga alapszabályára, miszerint négyhavi tagdíj elmaradása esetén a tagság automatikusan megszűnik. A Liga mandátumvizsgáló bizottsága 2012. február 13-án rögzítette is a tagsági viszony megszűntét - egy héttel később azonban e nyilatkozatot visszavonták, mondván, hogy befizetés érkezett a Liga számlájára.
Gaskó István a Narancsnak azt mondta: többször kérték az MSZ EDDSZ vezető testületének a kilépési döntésről készült hiteles jegyzőkönyvét, de nem kapták meg. Cser Ágnes szerint Gaskó egyszerűen nem volt hajlandó tudomásul venni az EDDSZ szeptemberi döntését a tagsági viszony tagdíj-nemfizetés miatti megszüntetéséről. Ezért az alapszervezeti tanács 2011. december 17-i ülésén deklarálta a Ligából való kilépést, valamint koalícióra kérte föl a Ligát. Ezt Gaskó tudomására hozták, mire a Liga-vezér azt válaszolta, a vasutasok majd kifizetik az EDDSZ helyett a tagdíjat - mondta lapunknak Cser Ágnes. Ezt az ajánlatot szintén a december 17-ei ülésen utasították el az egészségügyiek. A koalíciós ajánlatra Gaskó egyáltalán nem reagált.
Bekeményítés
Cser Ágnes 2012. júniusban tett feljelentést a zuglói rendőrkapitányságon ismeretlen tettessel szemben, folytatólagosan jelentős értékre elkövetett sikkasztás, majd csalás gyanújával. Ebben is a 2011. szeptemberi határozatukra hivatkozott, és hogy a tagdíj-nemfizetéssel megszüntetett tagsági viszonyuk átvezetésére többszöri felszólításuk ellenére sem került sor. Sőt a VDSZSZ mint Liga-tagszervezet különböző összegeket fizetett be tagdíj címén helyettük a Liga kasszájába; ezekről az MSZ EDDSZ csak utólag értesült, írásban tiltakozott miattuk, de megakadályozni nem tudta őket. A rendőrség megalapozottnak ítélte a feljelentést, és 2012. szeptemberben nyomozást rendelt el.
A VDSZSZ- és Liga-elnök szerint azonban sikkasztás vagy csalás gyanúja föl sem merülhet, hiszen a befizetésről a VDSZSZ vezető testülete egyhangúan döntött. Az ötmillió forintot a VDSZSZ szolidaritási kasszájából fizették ki. Intézkedtek már így máskor is - mondta lapunknak Gaskó -, a japán cunami után távol-keleti vasutasokat segítettek ki. A más tagszervezetek tagdíjának átvállalásával kapcsolatos kérdésünkre azt mondta, eddig ilyen még nem történt. A VDSZSZ szolidaritási alapjába évente hozzávetőleg 18 millió forint érkezik, ebből fizettek ki két év alatt ötmilliót - mégpedig azért, mert nem akarták, hogy az egészségügyiek képviselet nélkül maradjanak. A jelenlegi MSZ EDDSZ-t ugyanis sem a munkavállalók, sem a munkaadók, sem a kormány nem tekinti partnernek - magyarázta a döntés hátterét Gaskó István.
Az MSZ EDDSZ Liga-tagdíjának befizetését 2013 áprilisában fejezték be, amikor erről a VDSZSZ legfőbb döntéshozó testülete döntött. A Liga értelmezésében augusztusban szűnt meg az MSZ EDDSZ Liga-tagsága. Gaskó a Narancsnak azt mondta, a döntésnek nincs köze a nyomozás elindításához. (Idén szeptemberben egyébként három VDSZSZ-tisztségviselőt hallgatott ki a rendőrség.)
Cser Ágnes 2013. szeptemberben kiegészítette egy évvel korábbi feljelentését: a sikkasztás és csalás elkövetőjeként immár konkrétan Gaskó Istvánt jelölte meg, mivel ő a Liga és a VDSZSZ törvényes képviselője, és mindkét szervezet bankszámlája felett rendelkezett. A csalást Cser szerint azzal valósította meg, hogy tagsági viszonyuk megszüntetésére azt követően került sor, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldala a költségvetési 300 millió forintos támogatás felhasználásakor a Liga tagjai között vette figyelembe az MSZ EDDSZ-t. A Liga 100 millió forinthoz jutott, és Cser Ágnes szerint tízmilliókkal kapott többet amiatt, hogy Gaskó valótlanul jelölte meg az EDDSZ-t Liga-tagként - a támogatás odaítélésénél ugyanis a taglétszám döntő szempont.
Mivel szerinte a Liga lényegében megakadályozta a kilépést, Cser Ágnes törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett a Fővárosi Főügyészségen a Liga és a VDSZSZ ellen. Az ügyészség megállapította, hogy Gaskó nem a Liga vagy a VDSZSZ alapszabályában meghatározott célokkal összhangban használta fel a pénzeket.
Elnök vagy sem
A két szakszervezeti vezető között más fronton is dúl a harc, Gaskó ugyanis nem tekinti jogszerűen dolgozó elnöknek Cser Ágnest. Az 1989-ben alapított EDDSZ elnökségét Cser 1999-ben vette át, azóta rendre újraválasztják tisztségében. Ennek jogellenességét azonban az elmúlt években a bíróság három szintje - első- és másodfokon, valamint a Kúria - is kimondta. Cser az elmarasztaló ítéleteket vitatja, például amiatt, hogy az MSZ EDDSZ VIII. kongresszusán vele együtt tíz tisztségviselőt választottak azonos eljárási és feltételrendben, és kilenc tisztségviselő megválasztását egyik bíróság sem tartotta törvénytelennek.
A másodfokú ítélet után, 2012. január 20-án az MSZ EDDSZ ismét tisztújító kongresszust tartott, ahol újra Cser Ágnest választották elnökké. Ezt a határozatot már Gaskó István vitte bíróság elé, aki 2011 decemberében belépett az MSZ EDDSZ miskolci Semmelweis Kórház-Rendelőintézet alapszervezetébe. Ez Cser szerint ellentétes volt a VDSZSZ alapszabályával, amely kizárta a kettős tagságot szakszervezeti vezető számára. Gaskó tagságának jogtalan voltát az MSZ EDDSZ alapszervezet országos tanácsa országos határozatban állapította meg. Ez a vita még nem zárult le, a bíróság azonban ezúttal is megsemmisítette első fokon a Cser elnökké választásáról szóló határozatot, mondván, hogy a kongresszust nem jogszerűen hívták össze. Cser Ágnes nem jelent meg a 2012. október 10-ei tárgyaláson, és bár a bíróság pénzbírság terhe mellett ismételten nyilatkozattételre kötelezte, valamint a kongreszszusi döntés, az alapszervezeti országos tanács jegyzőkönyvének, jelenléti ívének, kép- és hangfelvételének becsatolására, ennek nem tett eleget. Cser Ágnes visszatámadott, mivel úgy véli, példátlan, hogy egy jogtanácsos képviseljen magánszemélyt polgári peres eljárásban - márpedig Gaskót a VDSZSZ jogtanácsosa képviseli a polgári perrendtartás tételes tiltása ellenére. "A jogellenes perképviselet miatt több eljárás van folyamatban. Az eljárás fellebbezési szakban van" - tájékoztatta Cser Ágnes lapunkat.
A 2012. januári MSZ EDDSZ-kongresszus egyébként nem mellőzte az erőszakos jeleneteket sem. Gaskó többedmagával szeretett volna bejutni a kongresszusra, de az ajtóban útját állták. Cser a Narancsnak elmondta, hogy Gaskó nem rendelkezett érvényes meghívóval, részvételi szándékát nem jelezte határidőre, és persze érvénytelennek tekintették MSZ EDDSZ-tagsági viszonyát is. "A Vidékfejlesztési Minisztérium előcsarnokában Gaskó és csapata elállta a bejárati ajtót, hogy a küldöttek ne tudjanak bejönni. Hangosan randalíroztak, lökdösődtek, erőszakkal akarták az érvénytelen mandátummal bejuttatni embereiket. Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke arcon köpte, majd megrugdosta az egyik biztonsági őrt" - mondta Cser Ágnes, hozzátéve, hogy erről videofelvétel is készült. Cser Ágnes csoportos garázdaság és magánokirat-hamisítás miatt tett feljelentést. Az V. és XIII. kerületi ügyészség 2013. januárban Bárány Balázs VDSZSZ-alelnök esetében a garázdaság vétségét állapította meg, de a vádemelést egy év időtartamra elhalasztotta Bárány büntetlen előéletére mint rendkívüli enyhítő körülményre hivatkozva. Mivel a rendőrség és az ügyészség a csoportos garázdaság miatt nem indított eljárást, Cser a köpködés és a rugdosás közvetlen sértettjével együtt idén szeptemberben ismételten feljelentést nyújtott be az V. kerületi rendőrkapitányságon.
