Magyarországon a minimálbért 1989-ben vezették be. Eleinte nem volt nagy fontossága, ám a munkanélküliség megjelenése és tömegessé válása, illetve a kényszervállalkozások elterjedése miatt szűk évtized múltán kulcsfontosságú gazdasági tényező lett, mivel szinte az összes, bérrel kapcsolatos adó és járulék kiszámítása a kötelező minimálbér alapul vételével történik. Ami tehát a minimálbérrel történik, az minden bérből és fizetésből élő embert közvetlenül érint. (Igazán pontos és megbízható felmérések ma már nincsenek, de nem tévedhetünk túl nagyot, ha 600-800 ezerre tesszük azoknak a számát, akik ma minimálbérre vannak bejelentve.) A minimálbér szabályainak mindenkori módosítása egyúttal jól tükrözi egy-egy kormányzat szociális politikáját is - függetlenül a harsogó szlogenektől.
| ||
A bruttó minimálbér 1998-ban 19 500 forint volt, 2013-ban pedig 98 000 forint - az emelkedés több mint ötszörös (503 százalékos). Az alábbiakban a minimálbér elmúlt másfél évtizedét veszszük szemügyre: az egyszerűség kedvéért minden egyes kalkulációt olyan dolgozóra vetítve végezzük, aki nem jogosult gyermekkedvezményre és egyedülálló. További megjegyzés, hogy olyan esztendőben is végig a január elsejei adattal számoltunk, amikor év közben történt emelés. És végül: nem azt vizsgáljuk, hogy meg lehet-e élni a minimálbérből (nem lehet), vagy hogy minden kényszervállalkozó csaló-e, aki a minimumra jelenti be magát (nem feltétlenül az). Megnézzük ellenben, hogy a minimálbér évenkénti emeléséből a munkavállaló-munkaadó-állam hármasából kié a legnagyobb haszon.
Bruttó
A minimálbér alakulását egy piacgazdaságban elvben a reálgazdaság teljesítménye szabályozza: nőhet, csökkenhet, stagnálhat, mint maga a gazdaság. A magyar minimálbér-emelések azonban nem feltétlenül vannak szoros összefüggésben a gazdaság teljesítményével. Ha a minimálbérek emelkedéséből kellene következtetni a magyar gazdaság teljesítőképességére, arra jutnánk, hogy a legnagyobb ugrást 2001-ben, 2002-ben, illetve 2012-ben tette meg a reálszféra: a minimálbér 2001-ben az előző évhez képest 56,9 (!) százalékkal nőtt (25 500-ról 40 000 forintra), 2002-ben újabb 25 százalékkal, 50 ezer forintra, míg 2012-ben 78 ezerről 93 ezerre változott (ez 19,2 százalékos emelés).
A gazdaság teljesítményének azonban semmi köze ehhez: a bruttó hazai termék (GDP) 2001-ben 3,7, 2002-ben 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit, 2011-ben pedig csupán 0,3 százalékos emelkedést produkált. De ha nem a gazdaság teljesítőképessége, akkor mi magyarázta a jelentős emelést? - kérdezhetjük álnaivan. Logikus és talán elfogadható válasz lenne, hogy bizonyára az infláció meglódulása késztette a kormányzatot e kényszerű lépésre. A pénzromlás azonban a KSH adatai szerint 2001-ben 9,2, 2002-ben 5,3 százalékos volt, 2011-ben pedig alig 3,9 százalék - vagyis ehhez sem lehet mérni sem az 56,9, sem a 25, sem pedig a 19,3 százalékos emelést. De a vizsgálat alá vont időszak többi évében sem pontosan a GDP növekedése vagy az infláció alakulása szabta meg a minimálbér-emelés mértékét. Az inflációhoz képest vagy többet, vagy kevesebbet emeltek a kormányok - a GDP változását azonban inkább alulról követte a változás. Megjegyzendő, hogy a minimálbérek elmúlt másfél évtizedbeli mindhárom rekordméretű emelése az Orbán-kormány intézkedése volt.
Nettó
A következő lépésben nézzük meg, hogy milyen az összefüggés a bruttó és a nettó minimálbér között. A normál előfeltevés szerint a megemelt bruttó összegből minden bizonnyal több nettó jut "az embereknek", és változzék bárhogyan is az a nyamvadt GDP, ez a lényeg. Nos, a nettó szinte mindig kevesebbel gyarapodott, mint a bruttó. 1998-tól 2013-ig a bruttó minimálbér 503 százalékkal nőtt, eközben a nettó bér emelkedése mindössze 426,7 százalékos volt. A százalékban kifejezett legnagyobb emelkedés 2001-ben és 2002-ben következett be, ekkor nőtt két éven belül a duplájára, 25 500-ról 50 000-re a havi bruttó minimálbér, ám a nettó bér emelkedése ekkor sem érte el a bruttó növekedés mértékét. Ez a trend lényegében végig fennmaradt, csupán 2003, a nyolcéves szocialista kormányzás első éve a kivétel, miután ekkor, noha a minimálbér összege maradt a korábbi év szintjén, nettóban mégis 16,9 százalékkal emelkedett. Érdekes ellentmondás továbbá, hogy 2011-ben - ez volt a Fidesz-kormányzás első éve - a 6,1 százalékos bruttó emelkedés az emberek zsebébe csupán nettó 0,6 százalékos növekedést hozott, sőt a 2012-es 15 ezer forintos bruttó emelés (havi bruttó 78 000-ről 93 000-re) mindösszesen 315 forintos nettó pluszt jelentett.
Mindennek a magyarázata leegyszerűsítve az, hogy a szocialista kormányok különböző technikai megoldásokkal (például az adójóváírással) kivonták a minimálbért a személyi jövedelemadó alól, 2010-es győzelme után a Fidesz viszont nemcsak az egykulcsos adót vezette be - ami nyilvánvalóan kedves a magas keresetűeknek -, hanem újra szja-kötelessé tette a minimálbért is, ami pedig nyilvánvalóan a legszegényebbeket sújtja.
Bruttó-bruttó
Végül nézzük meg, mennyibe kerül a minimálbér a munkaadóknak. Ehhez egy alapszintű magyarázat: a munkavállaló béréből levonják a jövedelemadót, továbbá a tb- és más járulékok általa fizetett részét, de a munkáltatóra is hárulnak - a bér kifizetésén túl - megfizetendő járulékok és adók; mindez együtt az összbérköltség, amit sokan bruttó-bruttónak hívnak. Igazából ez fejezi ki, hogy ténylegesen "mennyibe kerül" a bér.
Az elmúlt tizenöt évben az állam - a központi költségvetés - többnyire jobban járt, mint az emberek. A minimálbérre vetített összköltség 28 197-ről 125 930 forintra nőtt, ami 446,6 százalékos emelkedés. A növekedés mértéke - nem meglepően - a minimálbér jelentős emelkedésével egy időben volt a legnagyobb: 2001-ben és 2002-ben 49,9 és 22 százalékos, ami nagyjából ugyanakkora, mint a nettó béremelés gyarapodása, ám 2012-ben, amikor a bruttó bér 15 ezer forintos növelése volt, túlnyomórészt az állami bevételeket gyarapította az emelés: vagyis a kormányzat a szegényektől elvett pénzből pótolta részben a gazdagoknál ott hagyott jövedelemadót.
Külön is érdemes megnézni, hogy az össz- (bruttó-bruttó) bérköltséghez viszonyítva melyik évben mennyit kellett befizetni a minimálbér után az államnak (lásd táblázatunkat). Az elmúlt 15 évben két olyan esztendő akadt - mindkettő a szocialista kormányzás idején -, amikor a közterhek valóságosan is csökkentek: 2003-ban, majd pedig 2010-ben. 1999-ben a 22 500 forintos minimálbér valójában 34 538 forintba került - 17 258 volt a nettó és 17 280 ment az államnak. Ma a 98 000 forintos minimálbér ára 125 930 forint - 64 190 a dolgozóé, 61 740 az államé. Azaz a minimálbér minden egyes nettó forintja majdnem két forintba kerül, vagyis - azon túl, hogy persze az emberek is örülnek, ha több jut a zsebükbe - az emelés igazi nyertese a láthatóan feneketlen bendőjű állam.
| ||
Ez az igazi magyarázata, hogy miközben a bruttó hazai termék (GDP) az elmúlt másfél évtizedben mindössze 275 százalékkal nőtt, és az átlagkeresetek is csupán 354 százalékkal gyarapodtak, az akkori és a mai minimálbér között 504 százalékos a differencia. Ne legyen kétségünk: akár emelkedik a bruttó hazai termék, akár stagnál, akár visszaesik, a magyarországi minimálbér 2014-ben hatjegyű lesz, és biztosan meghaladja a 100 000 forintot. Ami önmagában tényleg jól néz ki. Bruttóban.
És ha nem?Mi lett volna, ha a 2010-ben hatalomra jutott Fidesz-KDNP-kormány nem törli el a minimálbér adómentességét? A kérdés nyilvánvalóan történelmietlen, mert hiszen eltörölte. De azért érdemes pár számot beütni egy Excel-táblába, hogy lássuk: ez esetben 2011-ben 60 600 helyett 73 080, 2012-ben 60 915 helyett 75 795, az idén pedig 64 190 helyett 79 870 forint lenne a nettó minimálbér. Ez csupán a mostani esztendőben 188 160 forint, ami már családonként egyetlen kereső esetében is nagyobb összeg, mint amennyi az úgynevezett rezsicsökkentés összhozadéka. Még meghökkentőbb mindezt a teljes ciklus eddigi három évére vetíteni: egyetlen minimálbér esetében 2011-ben havi 12 480, 2012-ben 14 480, az idén pedig havi 15 680 forint különbségről van szó, ami - összesen, három év alatt - pontosan 516 480 forint. Ha már az adakozó népboldogítás a fő kampányfegyver. |
