November elején Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő már megpróbálta azonnali kérdésként feltenni azt a - Simicska Lajos APEH-elnököt később olyannyira felkavaró - kérdést. Eörsi akkor azt tudakolta a legmélyebb tisztelet hangján, hogy miért kellett szabadságra küldeni a dél-budapesti APEH dolgozóit, miközben a számítógépes szakembereket kötelezően berendelték. Október végén ugyanis több napilap is hírül adta, hogy a halottak napjára hivatkozva mindenkit elengednek a hivatalból. Az APEH egyik illetékese ezt megerősítette, majd másnap egy másik illetékes ugyanezt már cáfolta. Arra azonban a megerősítő illetékes sem tudott válaszolni, hogy a többi budapesti APEH-igazgatóság halottait miért diszkriminálják: a rendkívüli pihenőnapok tudniillik csakis a dél-budapesti APEH dolgozóinak jártak.
Az ügy
Eörsi ezzel kapcsolatos kérdését Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézte, akinek a távollétében Járai Zsigmond pénzügyminiszter válaszolt volna, ám vele Eörsi nem érte be, mondván: választ magától Orbántól vár, tekintettel arra, hogy a kormányfő többször is kinyilvánította töretlen bizalmát Simicska iránt.
Eörsi Mátyás kérdésének november 24-én újra nekiveselkedett; az előző felszólalásához képest új elemként ekkor hangzott el az a mondat is, ami miatt Simicska - némi spéttel ugyan - feljelentette. "Tisztelt miniszterelnök úr, nem tart-e attól - különös tekintettel az elmúlt napokban megjelent hírre, miszerint Simicska Lajos korábbi vállalkozásai 40 millió forintot síboltak el a magyar költségvetésből -, hogy a magyar polgárok arra fognak gondolni, hogy ennek az volt a célja, hogy az APEH-revizorok és -munkatársak távol tartásával az APEH számítógépes nyilvántartását utólag manipulálni lehessen, s adott esetben a Simicska Lajos korábbi vállalkozásait is terhelő adatokat onnan töröljék?" - érdeklődött Eörsi.
A két Eörsi-felszólalás közti időszakban jelent meg a Világgazdaságban az a terjedelmes írás - amit aztán a másnapi Népszabadság és Magyar Hírlap is bőven ismertetett -, amely egy révfülöpi ingatlan rendkívül bonyolult történetét ismertette. Az ingatlant a helyiek "Fidesz-üdülőnek" nevezik, mivel a Fidesz-vezérek gyakran fordultak meg ott családjukkal. A cikk szerint az ingatlan színlelt adásvétele segítségével 40 millió forint áfát igényeltek vissza, amit az APEH ki is csengetett, és amit, dokumentálhatóan, fel is vettek.
Az 1995-ös színlelt szerződésben egy Villa Luna Bt. nevű fantomcég eladta a Terra Negra Bt. tulajdonában levő üdülőt egy harmadik cégnek (a Terra tulajdonosai Schlecht Csaba és Kövér Szilárd, Kövér László testvére; a Terra Negrát később Simicska Lajos cége, a Mahir Rt. vásárolta meg). A Villa Luna Bt. képviselői a Terra Negra Bt. névváltoztatásos jogutódjának adták ki magukat azon az alapon, hogy a Terra Negra Bt. el akarta adni a céget, és azzal együtt a révfülöpi ingatlant - erre azonban nem került sor. Arra viszont igen, hogy a Villa Luna Bt. nevében ismeretlen személyek eladják a Terra Negra Bt. révfülöpi üdülőjét az Etage Kft.-nek. A színlelt adásvétel célja a 40 millió áfa volt, s ezt az Etage nevében 1996 januárjában felvették. A pénzt felvevő férfi elmondta: ő csupán jutalékért nyalta föl az áfát, a teljes összeg a megbízókhoz vándorolt - akikről semmi bizonyosat nem állíthatunk.
Az ingatlan az ügylet után is a Terra Negra tulajdona maradt, mivel Kövér Szilárd figyelmeztette a földhivatalt a szerződés színlelt jellegére. Kövér Szilárd - illetve a Mahir révén időközben érdekeltté vált Simicska - hamarosan rendőrségi feljelentést is tett, ám a BRFK a nyomozást 1996-ban lezárta.
A jó Ibrahim
Mindez így szép is lenne, csakhogy a Világgazdaság szerint a Terra Negra 1992-ben 45 millió forint hitelt vett fel a Magyar Hitel Banktól (MHB) a révfülöpi ingatlan felújítására. A kezességet a Simicska-Kövér Szilárd-Varga Tamás trió alapította Quality Invest Rt. (QI) vállalta; a kölcsönt azonban sem a Terra, sem a QI nem fizette ki az 1993-as határidőig.
A QI - és vele a kezességvállalás is - 1995-ben Kaya Ibrahim török állampolgár tulajdona lett. Róla (a Népszabadság nyári cikksorozata óta) azt lehet tudni, hogy létezik ugyan, de a neve alatt futó magyarországi céges ügyletekről - állítja - halvány gőze sincs, útlevelét ellopták, s személyazonosságával így élhettek vissza.
A révfülöpi ingatlan színlelt adásvételét az APEH Dél-budapesti Igazgatósága 1998 tavaszán kezdte vizsgálni. A Világgazdaság szerint az eljárás a kormányváltás után is folytatódott, ám Simicska APEH-elnöki kinevezése után az ügyet az addigi revizoroktól elvették, a vizsgálókat másik igazgatóságra helyezték, s az ügyet újonnan kinevezett munkatársakra bízták. A vizsgálat azóta lezárult.
Történések
Eörsi Mátyás november 24-i azonnali kérdése - miért kellett a Dél-budapesti APEH Igazgatóságán rendkívüli szabadságot elrendelni, s ugyanakkor a számítógépes gárdát berendelni - a fenti (s a látszat ellenére is csak nagy vonalakban ismertetett) történettel van összefüggésben.
Simicska Lajost és vállalkozói tagozatát áfacsalással senki nem vádolta, s innen nézve Eörsi kijelentése valóban merésznek tűnhet. Nem zárhatjuk ki teljesen, hogy Simicska feljelentése nem bizonyul teljesen megalapozatlannak.
Ámde nem ez a fő gond. A homályos ügyletek sora vált nyilvánossá, amiben így vagy úgy, de előkerült az APEH jelenlegi elnökének a neve. A Fidesz (és Simicska) azonban nem tisztázni akar, hanem - mint arról lapunkban már többször is szóltunk - vagy agyonhallgatja az ügyet, vagy gyorsan elkezd másról beszélni. A Népszabadság augusztus végi cikksorozata után dobta be Orbán a köztudatba az úgynevezett törvénytelen megfigyelések ügyét (az azóta eltelt időszak csak azt a korábbi sejtést erősíti, hogy a kormányfő blöffölt, s csupán a figyelmet akarta elterelni az APEH elnökéről). A révfülöpi ingatlan ügyéről sincs szó: ehelyett a kormányzati agitprop gépezet a Napi Magyarországon keresztül egyrészt azt nyomatja, hogy a Simicska-ügyeket a komcsi titkosszolgák kreálják a makulátlan Fidesz lejáratására, másrészt valóságos hecckampányt indítottak Eörsi Mátyás ellen. Nem mellesleg: az ellenzék Eörsi Mátyást javasolta az APEH működését vizsgáló ad hoc bizottság élére.
Amúgy a nagy semmi. Mert mit is válaszolt Orbán Viktor Eörsi kérdésére?
"Én megkértem a pénzügyminiszter urat - aki az APEH felügyeletét a kormány részéről ellátja -, adjon felvilágosítást az ügyről. Válaszát most felolvasom önöknek: a dél-pesti APEH-nél október 28-án, 29-én, 30-án semmiféle kényszerszabadságolás nem volt."
Nincs itt miről beszélni, nemdebár?
Vadak Eduárd
