A magyar törvények szellemében szabadlábon védekezhetnek a szombathelyi zsidó temető tizenöt sírjának meggyalázói. Tettük ma társadalmilag kevésbé veszélyesnek minősül, mint mondjuk iratok nélkül gépkocsit vezetni. A sírgyalázó szabad ember, ha úgy gondolja, akkor fenyegető levelet ír, esetleg jelentkezik a rendőrtiszti főiskolára.

"Zsidók! Nagyon örültök, hogy elfogtak bennünket sírgyalázásért. Évekre fog elítélni a bíróság. Nagyon tévedtek most. ´k is tudják, Csurka és Torgyán pártja kijelentette, keresztény Magyarországot akarnak. Ha minket el is ítélnek, de van sok utódunk, akik itt teljes keresztény Magyarországot csinálnak. A zsidó elnökkel pedig sok mindenről elbeszélgetünk, aminek nem fog nagyon örülni. Vihetitek ezt a levelet is a rendőrségre. Aláírás: keresztény fiatalság."

Ezt a levelet - a címzett véleménye szerint - maga a szabadlábon védekező két sírgyalázó, K. Péter 23 éves betanított munkás és M. Zoltán 20 éves munkanélküli küldte a szombathelyi zsidó hitközség vezetőjének, Lakatos Jánosnak, miután a rendőrség 72 óra előzetes fogság és egy bírósági meghallgatás után hazaengedte őket. Annyi biztos: a szerző írógéppel, a nyomaték kedvéért csupa nagy betűvel vetette papírra gondolatait. Lakatos János pedig e gondolatokat bevitte a rendőrségre, ahol állítólag gőzerővel folyik a pótnyomozás. Farsang László nyomozó ezt úgy fogalmazta meg, hogy "ez most nem azt jelenti, hogy hatalmas nyomozás van, hanem egy-két részfeladatban vizsgálódunk az ügyészség felkérésére".

Július 3-án este fél tizenegykor, fél nappal az 55. holocaust-megemlékezés előtt a szombathelyi zsidó temető őrének kutyája ugatni kezdett. Az őr nem tulajdonított nagy jelentőséget hű ebe viselkedésének, ezért visszament a házba aludni. Csak reggel hatkor, szokásos körsétáján vette észre, hogy mialatt ő aludt, valakik tizenöt sírt megrongáltak, összefirkáltak. Negyed hétkor már Lakatos János (aki fenyegtő levelet már korábban is kapott, de sírgyalázást még soha nem ért meg) is tudott a történtekről, és azonnal értesítették a rendőrséget.

A két jó barát kék festékszóróval érkezett a temetőbe, és sebtiben míves horogkereszteket, akasztófát meg Dávid-csillagot festett a sírokra. Az egyik nagyobb sima felületnél egy kicsit hosszabban időztek, oda sematikus fejet pingáltak, majd az egészet áthúzták egy X-szel; egy másikra meg németül azt írták, hogy "győzelmi üdvözlet a 18-as vadászoknak". Mikor végeztek, átlendültek a kőkerítésen, és eltűntek a temetőt körbeölelő panelrengetegben, ami csak abban különbözik az ország többi lakótelepétől, hogy itt a horogkereszt amolyan sorminta, minden második lépcsőház oldalára legalább egy fel van festve.

A sírgyalázók biztosak voltak a dolgukban, álmukban sem gondolták volna, hogy egy rendőrnek eszébe juthat valami. Pedig valami ilyesmi történt.

Nem sokkal korábban a helyi rendőrök éppen egy szórakozóhelyen igazoltattak egy tízfős társaságot, és a felsőruházat tüzetes átvizsgálásakor váratlanul több újfasiszta tartalmúnak minősíthető nyomtatványt, szórólapot értek tetten. A gyanús iratokat lefoglalták, és bevitték a rendőrségre, majd az ügyet lezárták. Amikor a szombathelyi nyomozók éppen azon törték a fejüket, hogy a sírgyalázási ügyben melyik szálon induljanak el, egyiküknek hirtelen felrémlett a szórakozóhelyen foganatosított razzia. Ettől a pillanattól kezdve nem volt számukra kérdés, merre is kezdjenek el tapogatózni, ezért úgy döntöttek, azonnal akcióba lépnek. A sírgyalázás péntek éjjel történt, a nyomozók pedig már kedden elfogták a tetteseket, akik azonnal beismerő vallomást tettek. A gyorsított eljárásnak és a magyar törvényeknek köszönhetően csütörtökön délután már szabadlábon védekezett a két sírgyalázó, és nyugodt körülmények között, hasonszőrű cimborák megnyugtató társaságában futottak neki a zsidó hitközség vezetőjének szánt fenyegető levél megfogalmazásának. A MaNcs szeretett volna beszélni velük, de a rendőrségen nem adtak felvilágosítást elérhetőségükről, a szombathelyieknek pedig fogalmuk sem volt róla, hogy kik ezek az emberek. (Most már tudjuk: a Skin Savaria nevű tíztagú, magukat újfasiszta és hungarista szervezetnek tituláló gittegylet két tagja. Vezetőjük K. Péter betanított munkás, az egyik helyi üzem dolgozója.)

Csak annyit tudtunk meg, hogy a rendőrség először önkényuralmi jelképek használata miatt indított nyomozást ellenük, majd közösség elleni izgatás címen tett vádindítványt az ügyészségnek, ahol pedig rongálás és kegyeletsértés miatt emeltek vádat a sírgyalázók ellen. Hegedűsné dr. Katona Rozália helyettes városi főügyész a jogi szédelgést azzal indokolta, hogy az izgatásról, illetve uszításról szóló törvény idevágó részét éppen most helyezte hatályon kívül az Alkotmánybíróság (AB). Az eredeti szöveg úgy szólt, hogy aki uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas más hasonló cselekményt követ el, az három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. Az uszítás utáni részt az AB május 21-i határozatában megsemmisítette, és éppen három nappal azelőtt léptette hatályba, hogy a szombathelyi betanított munkás és cimborája meggyalázta a helyi zsidó temetőt.

K. Péter és M. Zoltán aktív életvitelt folytattak, saját készítésű újságot adtak ki, és kezüket ott tartották a magyar közélet ütőerén is. Februárban például személyesen vettek részt a budai Várban tartott ünnepségen, ahol német elvtársaikkal közösen főhajtással emlékeztek meg az SS magyarországi tevékenységéről, sőt aznap este ellátogattak a Viking klubba is, ahol több rendőrt is megvertek a megemlékezők, és viszont. Mégsem nagy a valószínűsége annak, hogy tudtak a nekik készült törvény megváltoztatásáról. Az AB annyira megsemmisítette a passzust, hogy az enyhített változat visszamenőlegesen is hatályos, azaz korábbi, uszítás miatt született jogerős ítéleteket is újra kell tárgyalni.

Önkényuralmi jelképek használata címen legfeljebb pénzbírságot lehet most kiszabni Magyarországon, így az ügyészségnek maradt a rongálás és kegyeletsértés vádja, tudtuk meg Hegedűsné dr. Katona Rozáliától. A rendőrségi szakértő 448 ezer forint kárt állapított meg, a szombathelyi városi bíróság azonban hiányosnak találta a kárfelmérést, és az iratokat visszaadta az ügyészségnek - ők meg a rendőrséget kötelezték újabb vizsgálatokra annak kiderítésére, hogy a kárösszeg meghaladhatja-e a félmillió forintot. Ha igen, akkor a sírgyalázók akár hároméves börtönbüntetést is kaphatnak, ha nem, akkor legfeljebb egyet. A gyorsított eljárásban végzett pótnyomozás tehát nagyjából a károk újbóli kiszámolását jelenti. (A nyomozás során elkapták a szombathelyi cigány holocaust-emlékmű februári meggyalázóit is. A horogkereszt azonban ma is a márványtáblán van, a cigány önkormányzat kérésére, elrettentő célzattal.)

A bírósági meghallgatáson K. Péter és M. Zoltán, ügyvédjük tanácsára, megbánást tanúsítottak, és készséggel beismerték, hogy tettükkel - amit csak egy "jó heccnek" szántak - a július 4-i holocaust-gyászünnepséget akarták megzavarni. A tárgyalóteremben egyikük apja odament Lakatos Jánoshoz, és bocsánatot kért fia tettéért. Azt mondta, ő is meglepődött, amikor fia néhány héttel korábban kopasz fejjel jött haza, és a hőségre hivatkozott. Fia karrierjére már keresztet vetett: érzi, hogy ezek után már nem teljesül a gyerek nagy álma, és nem fogják felvenni a rendőrtiszti főiskolára.

Kovács Róbert