Sokkoló felmérés: soha nem volt ilyen magas a holokauszttagadók száma Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2019. július 9.

Belpol

A többség szerint a holokausztot „le kéne már venni a napirendről”.

Érdemben nem változott az antiszemita előítéleteket elfogadók aránya a magyar társadalomban, de a holokausztot tagadók és relativizálók aránya évről évre nő – derül ki a Medián Közvélemény-kutató közreműködésével készített „Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban – 2018" felméréséből. Az anyag a EMIH-féle Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készült, a felmérés eredményeit a 24.hu ismertette.

Az érdekesebb megállapítások:

-      Sorosról a lakosság 2 százaléka gondol a zsidóságra

-      a zsidóságról 1 százaléknak jut eszébe Soros

Ezek olyan eredmények, amelyek teljesen passzolnak a magyar kormány retorikájába, amely mindig elutasítja, ha a sorosozás miatt antiszemitizmussal vádolják.

Ennél azonban érdekesebb, hogy a holokauszttal kapcsolatban milyen negatív eredményekre jutott a kutatás.

Eszerint:

-„2006 óta soha nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik szerint a koncentrációs táborokban sosem voltak gázkamrák” (15 százalék)

- Ugyanez igaz arra az állításra, hogy a holokauszt nagy részét a zsidók csak utólag találták ki (21 százalék)

- Illetve hogy a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint állítják (26 százalék)

Ugyanakkor abban nincs változás, hogy változatlanul 55 százalék „ért egyet azzal, hogy ennyi évtizeddel a holokauszt után már le kéne venni ezt a témát a napirendről”.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.