Sokkoló felmérés: soha nem volt ilyen magas a holokauszttagadók száma Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2019. július 9.

Belpol

A többség szerint a holokausztot „le kéne már venni a napirendről”.

Érdemben nem változott az antiszemita előítéleteket elfogadók aránya a magyar társadalomban, de a holokausztot tagadók és relativizálók aránya évről évre nő – derül ki a Medián Közvélemény-kutató közreműködésével készített „Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban – 2018" felméréséből. Az anyag a EMIH-féle Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készült, a felmérés eredményeit a 24.hu ismertette.

Az érdekesebb megállapítások:

-      Sorosról a lakosság 2 százaléka gondol a zsidóságra

-      a zsidóságról 1 százaléknak jut eszébe Soros

Ezek olyan eredmények, amelyek teljesen passzolnak a magyar kormány retorikájába, amely mindig elutasítja, ha a sorosozás miatt antiszemitizmussal vádolják.

Ennél azonban érdekesebb, hogy a holokauszttal kapcsolatban milyen negatív eredményekre jutott a kutatás.

Eszerint:

-„2006 óta soha nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik szerint a koncentrációs táborokban sosem voltak gázkamrák” (15 százalék)

- Ugyanez igaz arra az állításra, hogy a holokauszt nagy részét a zsidók csak utólag találták ki (21 százalék)

- Illetve hogy a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint állítják (26 százalék)

Ugyanakkor abban nincs változás, hogy változatlanul 55 százalék „ért egyet azzal, hogy ennyi évtizeddel a holokauszt után már le kéne venni ezt a témát a napirendről”.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.